Orbán jövőt építene, csak addig elpusztul a város
Salgótarján baloldali vezetése összeszedte magát a miniszterelnök érkezésére: nem engedtek tüntetést aktivistáiknak, és a tapsot sem tagadták meg a vendégtől. A város ugyanis a működésképtelenség határán van. Orbán azt ígérte nekik: 90 milliárdos fejlesztési pénzhez juthat az ország legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye. Majd elhagyta konvojával a várost. Akik maradtak, azt mondják, ha a tervek megvalósulnak, az maga lesz a Kánaán. Már ha addig kihúzza a település.
"Ahhoz, hogy térségközpont legyen egy város, rendben kell lennie a városházának, a sportpályának, a templomnak és a temetőnek"
– mondta Orbán Viktor kedden, mikor aláírták a Modern Városok Programról a megállapodást Salgótarján polgármesterével. Ezek szerint nagyjából 90 milliárd forint érkezhet a városba, de nem biztos, hogy oda, ahová a legjobban kellene. Többeket megkérdeztünk a kormányfői road-show után, mi a város legnagyobb problémája, és az olyan leegyszerűsítő válaszon kívül, mint hogy "Orbán Viktor", a döntő többség azt mondta, nincs elég munkahely.
Egy középkorú asszony például arra panaszkodott, mindenhol csak közmunkásként hajlandók őt foglalkoztatni, nyomott bérért, ahhoz viszont már öreg, hogy normális munkahelyen a futószalag mellett álljon. Többen is úgy érzékelik: a városban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ez egyet jelent a soha nem szűnő közmunkássággal.
Munkanélküliség van, de Szlovákiából hozzák a melóst
Salgótarján drámai helyzetét mutatja, hogy miközben a munkanélküliség az országos átlag duplája (9 százalékos), számtalan a betöltetlen állás. A most is működő ipari parkban például nagyjából 150 fős munkaerőhiány van, Szlovákiából hozzák a dolgozókat – mondja Dudás Nándor, aki a baloldal közös jelöltjeként, a Tarjáni Városlakó Egyesület színeiben lett helyi képviselő. A munkanélküliek döntő része szakképesítés nélküli, sokan még arra sem alkalmasak, hogy az ipari parkban összeszerelő munkát végezzenek. Az ő képzésükre is költeni kell, de három év lenne, mire végeznek – sorolja a további problémákat.
Azt viszont sem ő, sem más nyilatkozónk nem tudta megtippelni, hogy a kormánnyal kötött megállapodás mennyi új munkahelyet hoz létre. A tervek között szerepel új ipari parkok létesítése, és az, hogy a kormány segít majd ideirányítani a befektetőket. De ahogy látjuk, most sem tudják kihasználni a már kiépült kapacitást.
Nincs az a hurráoptimizmus
Mikor az orbáni ígéreteket soroltuk az utca emberének, sokan szkeptikusak maradtak, milyen fejlődést hozhat ez a városnak.
"Nem új főtér kell ide"
| Az ígért fejlesztések |
|
– mondta egyikük, más pedig azt magyarázta, hiába lesz itt 50 méteres uszoda – amelynek a fenntartását a kormány vállalta öt évre –, nem tudják kifizetni a belépőt, mert szegények. Egy férfi – aki szintén a munkanélküliséget tartotta a legnagyobb problémának – úgy vélte, az ipari park talán megoldást jelenthet, csak a kérdés az, kihúzza-e a város addig, amíg a cégek megérkeznek, a termelés pedig elindul.
Politikusokkal beszélgetve ugyanez a visszafogott lelkesedés volt érezhető.
"Ez a fajta megállapodás ugródeszka lehet a városnak, de az, hogy mi és milyen ütemben valósul meg, már árnyalhatja a képet" – mondta az egyik baloldali képviselő, aki valamiért ragaszkodott neve elhallgatásához. Egy másik képviselő eközben arról beszél, ha ideérne a fejlesztési pénz, az maga lenne a Kánaán, de addig is élni kellene valamiből, ráadásul majd üzemeltetni is kell valamiből az új létesítményeket.
Dudás Nándor is arról beszél, a megállapodás a város hosszú távú fejlődése szempontjából elég pozitív, de rövid távon nem sokat tesz hozzá. Attól is tart, a 21-es út bővítése előbb elér a térség más nagyvárosaihoz, Pásztóhoz vagy Nagybátonyhoz, a térségben gondolkodó befektetők pedig ott meg is állnak.
A város helyzetét jól mutatja, hogy a mostani megállapodásban szereplő tervek elkészítéséhez is a kormány utal pénzt. Jövő héten érkezik egymilliárd, később pedig újabb összeg – ígérte a miniszterelnök. A beruházások üteme a városon múlik, és hát "nekünk érdekünk, hogy a terveket mihamarabb legyártsák és mihamarabb odafáradhassunk a kasszához" – mondja egyik nyilatkozónk.
Azt mindenki elmondta, a város komplex problémával küzd: nagy a munkanélküliség, miután kevés a befektető, nem folyik be elég iparűzési adó, a város nem tudja fenntartani önmagát. Kérdésünkre, hogy a város helyzetét figyelembe véve a legideálisabb arányban osztották-e el a fejlesztési pénzeket – sportfejlesztésre 10, oktatásra 5 milliárd –, egyik alanyunk azt mondta, "ez megfelel a városképnek".
A miniszterelnök által felvetett jégcsarnok létjogosultságát pedig megvizsgálják, mást nem ígértek.
Kövér összevont szemöldöke
Salgótarján a polgármester bevallása szerint is a leghátrányosabb helyzetű megyeszékhely, bár nyilván más összehasonlításban is elég rosszul állna – a működéshez folyamatos kormányzati segítségre szorulnak. Baloldali nyilatkozóink kivétel nélkül azt mondják, az előző, fideszes vezetésnek könnyebb dolga volt pénzt szerezni.
Székyné dr. Sztrémi Melinda, fideszes városvezető 2012-ben jelentette be, újabb 94 millió extra forráshoz jutottak, ezzel 2010-től több mint 1 milliárd forintot kapott a város. Mióta viszont baloldali a vezetés, a kért összeg töredéke érkezik. Forrásaink arról beszéltek, a kért 600 helyett 60 milliót kaptak, mint ahogy az igényelt 320 milliónak is csak a harmada érkezett meg. A számokra netes kutatásunk alapján rosszul emlékeztek, mert nem 60, hanem 125 millió érkezett a városhoz, de az arányok így is beszédesek.
Van, aki a különbség miatt úgy érzi, büntetésben van a város, és a fülében cseng Kövér László házelnök, Fidesz választmányi elnök elhíresült mondata az időközi választás előttről:
"Ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson."
A hibát elkövették, a 2014-es választást követően nem sokkal elhunyt szocialista Dóra Ottó után egy újabb szocialistát, Fekete Zsoltot választották meg.
Egyik nyilatkozónk szerint a büntetés túlzó kifejezés, Kövér kijelentése nem volt ugyan elegáns, de a kampány hevében ilyen előfordul, ám azt még ő is kijelenti, "nyilván nem szerepelünk a támogatási lista élén, de nagy erőfeszítésekkel sikerül működtetni a várost az időközi választás után is".
Ez most nem a működésről szól
A sanyarú helyzet nem új, a város például már 2006-ban is a leghártányosabb helyzetű települések listáján szerepelt, az országos átlagnál legalább 1,75 százalékponttal magasabb munkanélküliségével. A város 3,5 milliárdos adósságát 2016-ban elengedte a kormány, de a kevés bevétel miatt továbbra is gondokkal küzd a város.
Dudás azt mondta, volt egy stabilabb tervezésre lehetőséget adó ötletük, miszerint a mindenkori adóbevételüket egészítse ki a kormány annyival, hogy az elérje a rangsorban előttük álló megyeszékhely adóbevételét, de ez nem történt meg.
"Bár Orbán poénkodott a sajtótájékoztatón, hogy nem Salgótarján az utolsó város, amelyikkel megállapodást köt a kormány, hanem Hódmezővásárhely, rengeteg időt vesztettünk."
Egyik forrásunk szerint a Modern Városok Program előkészítésekor zajló tárgyalásokon is próbáltak pluszpénzt kérni a működésre, legalább addig, míg a fejlesztés eredményei pluszbevételhez nem juttatják a várost, amivel a saját lábára állhat, de állítólag ezt azzal verték vissza, hogy "a jelenlegi tárgyalások a fejlesztési programról szólnak, nem a működésről". Dudás Nándor azt mondja, ahhoz, hogy a beígért projektek hatása érezhető legyen, legalább öt év kell, de nem biztos, hogy van annyi ideje a városnak.
Mindenesetre a miniszterelnöki látogatás sokaknak nagy napja volt.
Videó: Így simogatták Orbán Viktort Salgótarjánban
Lelkes fideszesek várták Orbán Viktort Salgótarjánban, ahol a Modern Városok Program keretében járt. Többen annyira közel férkőztek hozzá, hogy meg is simogatták.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
