szerző:
Gergely Zsófia

Mostanáig teljesen észrevétlen maradt, hogy a magyar bírók furcsa módon kimaradtak egy nemzetközi akcióból, amelyben európai társaik a bebörtönzött török bírák mellett álltak ki. Először a magyarok is menni akartak, aztán váratlanul meggondolták magukat. A visszakozásnak a magát függetlennek való, legfőbb bírói testület szerint természetesen semmi köze az Orbán-kormány törökbarát politikájához.

Van egy nemzetközi szervezet, amelyet a jogon kívüli világban valószínűleg kevesen ismernek: a fordításban kissé körülményes nevű Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (European Network of Councils for the Judiciary, ENCJ). A brüsszeli székhelyű szakmai közösség azért jött létre még 2004-ben, hogy összefogja az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezeteit, és így mindenféle szakmai kérdésben megnyilvánuljon, ami csak a bíróságok, a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás összeurópai/etikai normáival kapcsolatban fontos.

Az alaptörvény kimondja, hogy nálunk a független hatalmi ágat jelentő bíróságok központi igazgatásának felügyeletét az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el, vagyis ez a testület a Handó Tünde által vezetett OBH felügyeleti szerve. Az OBT képviseli így Magyarországot ebben a nemzetközi szervezetben is. Nem régóta, ugyanis a magyar bírói tanácsnak először csak megfigyelői státusza volt, majd 2012-től próbáltunk teljes jogú taggá válni. Végül 2015-ben az ENCJ Hágában tartott éves közgyűlésén  – egyhangú igennel – a tagok rábólintott a felvételi kérelmünkre, így kerültünk be a horvátok hasonló bírói tanácsával egyszerre.

Bíróiéletpálya-konzultáción 2015-ben.
©

El kellett volna ítélni a törököket, a bíróink itthon maradtak

„Vagyis évekig ácsingóztunk ebbe a jelentős, szakmai szervezetbe” – fogalmazott sommásan egy névtelenséget kérő bíró, aki felhívta a figyelmünket egy több mint furcsa húzásra. A főként EU-s országokat lefedő szerveznek ugyanis pár hónapja volt egy fontos, szimbolikus eseménye: kinyilvánítva szolidaritásukat a posztjukról tömegesen eltávolított és bebörtönzött török bírák felé, felfüggesztették Törökország tevékenységét a nemzetközi igazságügyi szervezetben. Erről egy rendkívüli közgyűlésen hoztak döntést, csakhogy a magyar bírákat képviselő OBT az utolsó pillanatban visszamondta a részvételét a fórumon.

Először ugyanis elfogadott egy határozatot november 8-án, hogy felhatalmazza az akkor még tag, azóta viszont már a testület elnökévé előlépő Simon Leventét, hogy ő képviselje a magyar tagszervezetet. Ebben jogosította fel arra is, hogy küldöttként támogassa azt a közös döntést, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának tevékenységében szintén részt vevő törököket felfüggesszék. Ehhez képest az interneten elérhető határozatok alapján alig három héttel később jött az újabb döntés: a bírói tanács a korábbi OBT határozatot megváltoztatja, méghozzá úgy, hogy egyáltalán nem vesz részt a rendkívüli közgyűlésén.

„Több mint furcsa, hogy ilyen hirtelen meggondolták magukat pont egy olyan döntésnél, amikor a török bírák tömeges bebörtönzését kellett volna megszavazni. Nagyon hirtelen változhatott meg a véleményük, a két határozat közt nem is ülésezett az OBT, ahol bármi új szempont felmerülhetett volna, így bizonyára e-mailben kellett gyorsan új határozatot hozniuk” – magyarázta bírósági forrásunk. "Csak nem odaszólt valaki?”, esetleg rájöttek, hogy ez nemzetközi szolidaritási akció eléggé szembemegy a kormány hivatalos külpolitikai irányával – vetette fel.

A nemzetközi szakmai szervezet természetesen Magyarország nélkül is tudott dönteni, és alig egy héttel a visszatáncolásunk után Hágában összegyűlve felfüggesztették a törökök részvételét az igazságügyi együttműködésben. Ahogy nyilvános, december 8-i határozatukban fogalmaztak, nem feladatuk minősíteni a belpolitikai helyzet Törökországban, ugyanakkor többször kifejezték már aggodalmukat a török bírákat és ügyészeket ért támadások miatt. Mivel mindez szembemegy a nemzetközi jogi szabályokkal, így a tisztességes és pártatlan bírósági működés alapelvével, a továbbiakban a török bírói szerv még megfigyelői státuszát is elveszti.

Nem minősíthetik más országok "reformjait"

Megkérdeztük az alaptörvényben felkent bírói szervet, vajon miért gondolta meg magát, mire azt a választ kaptuk, hogy „nincs kötve a döntéseihez, azokat módosíthatja, erre már korábban is számos esetben volt példa”.

©

Egyben kifejtette, hogy „nemzetközi szakmai külkapcsolataik tudásmegosztásra, szakmai tapasztalatcserére irányulnak”, de nincs hatásköre „a bírósági szervezet egészének nemzetközi képviseletére”, a vonatkozó törvények alapján „artikulálhatja véleményét” a testület. A legérdekesebb fordulat viszont az a magyarázata, hogy az OBT határozatai „nem irányulhatnak más országok igazságszolgáltatási reformjainak minősítésére”. Ami két szempontból is tanulságos:

  • ezek szerint a magyar bírói tanács a török bírák eltávolítását, bebörtönzését „igazságügyi reform”-nak tartja,
  • ráadásul csak az eredeti, részvételt és török lépéseket elítélő határozata után esett le neki, hogy nincs is/mennyiben van hatásköre nemzetközi képviseletre.

„Az OBT az Alaptörvényben is megjelenített független testület, amely a harmadik hatalmi ág részeseként nem nyilvánul meg politikai kérdésekben” – kommentálta kérdésünket, hogy közrejátszott-e a távolmaradásban, hogy az Orbán-kormány többször demonstráltan törökbarát politikát folytat. Elismerte, hogy elektronikus úton szavaztatta meg a sietős visszalépést, amire a szervezeti és működési szabályzata alapján lehetőség van.

Végül nemcsak az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata sorakozott fel a török bírák tömeges elítélése ellen, hanem március végén a Nemzetközi Bírói Egyesület is. Közleménye magyar nyelven kikerült a legfontosabb bíró szervezetünk, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapjára, ebben kertelés nélkül kimondják, hogy Törökországban „a már jelenleg is a végrehajtó hatalom befolyása alatt álló bírói kar totálisan elveszti függetlenségét”.

A puccskísérlet után jogszerű indok és megfelelő eljárás nélkül mentették fel az igazságügyben dolgozókat: 2016. július 15. óta a török bírók és ügyészek több mint 24-24 százalékát mentették fel, összesen több mint 3600 embert, akiknek a többségét letartóztatták. „Ez félelmet kelt azokban, akik még hivatalukban maradtak vagy nemrégiben kerültek kinevezésre, így több mint kétséges az, hogy az igazságszolgáltatás ebben a helyzetben még függetlennek lenne tekinthető” – olvasható a kiállásban. Így pedig Törökország elveszítheti azokat az alapvető értékeket, amelyeket más demokratikus társadalmakkal együtt magáénak tudhatott.

A bíró egyesülete kiállt a bebörtönzött török kollégák mellett

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) nem adott ki saját állásfoglalást, illetve nem fűzött kommentárt a nemzetközi egyesület határozott deklarációjához, de mint kiderült, ennek közzétételével fejezték ki egyetértésüket. „A Magyar Bírói Egyesület tagja mind a nemzetközi, mind az európai szervezetnek tagja, ezért ennek mi is része vagyunk, és a benne foglaltakkal egyetértünk” – jelentette ki a hvg.hu-nak Makai Lajos elnök, aki egyben a Pécsi Ítélőtábla elnöke.

A nemzetközi kiállástól végül távolmaradó OBT-t megkérdeztük, mit szól hozzá, hogy a bírókat tömörítő, legnagyobb tagsággal rendelkező bíró egyesület is elítélte a Törökországban történteket. Az egymondatos válasz szerint ennek véleményezésére az OBT-nek nincs (illetve ezek szerint: sincs) hatásköre.

Ciki lett volna kihajítani a kormány "barátját és stragiai partnerét"?

Korábban többször írtunk arról, hogy a török jogállam romokban, Erdogan elnök a tavalyi puccskísérlet óta börtönbe záratja a nem hozzá lojális embereket, már aki még nem menekült külföldre. Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter azonnal terrorcselekménynek nevezte az Erdogan elleni tavaly nyári megmozdulást, hiszen „Törökország Magyarország barátja és stratégiai partnere”. A barátságnak azóta is számos kormányzati jele volt, nem véletlen, hogy szeptemberben az Index megtudta, Szijjártó a török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu repülőgépén utazott Strasbourgba az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésére.

Utoljára pár hete Ankarában fogadott el a magyar-török vegyesbizottság kilencpontos tervet a kereskedelmi együttműködésünk „új, minőségi dimenzióba” emeléséről, amelynek részeként az állami Eximbank 255 millió eurós hitelkeretet biztosít a magyar-török vállalatközi együttműködések finanszírozására.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
67 milliárd forint hitelt vesz fel a főváros

67 milliárd forint hitelt vesz fel a főváros

Megfejtették a Stonehenge egyik nagy titkát

Megfejtették a Stonehenge egyik nagy titkát

Lázár János parádés videóban csodálkozott rá használt Lada Nivájára

Lázár János parádés videóban csodálkozott rá használt Lada Nivájára

A mesterséges intelligencia képes megmondani a petefészekrák túlélési esélyeit

A mesterséges intelligencia képes megmondani a petefészekrák túlélési esélyeit

Benzin és dízel fronton is újít az Audi hatalmas divatterepjárója, a Q8

Benzin és dízel fronton is újít az Audi hatalmas divatterepjárója, a Q8

Mégis érdemes lesz nézni az Oscar-gálát: fellép a Queen

Mégis érdemes lesz nézni az Oscar-gálát: fellép a Queen