Magyarország kitettségének az oka első sorban a politikai helyzet, amely főleg a Fidesz-kormány Kreml-barát politikájára, valamint az egyik legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik szintén Moszkva-barát beállítottságára vezethető vissza. A Political Capital az utóbbi években számos kutatásban, elemzésben fejtette ki részletesen, hogy miben mutatkozik meg a kormányzati politika Kreml-barátsága, és ez milyen veszélyekkel jár az országra nézve. Ugyanakkor nem új keletű Magyarország kitettsége az orosz befolyásnak, illetve az Oroszországtól való politikai függés veszélye.

Számos jel utalt arra, hogy a magyar–orosz kapcsolat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is túlment már a pragmatizmuson. Ezt igazolja Gyurcsány nevezetes kijelentése, miszerint Oroszország nagyon fejlett demokrácia, a Déli Áramlat gázvezeték melletti elköteleződése, illetve a tény, hogy a 2008-as orosz–grúz háború idején a magyar kormány feltűnően tartózkodott Moszkva lépéseinek kritizálásától.

A kétezres évek első évtizedének közepe-vége óta jelentősen átalakult azonban a geopolitikai környezet, nem függetlenül Oroszország szerepfelfogásának változásától. Bár Orbán Viktor korábban harcos oroszellenességéről volt híres, kormányra kerülése óta a pragmatizmus és a nemzeti érdekek képviseletének címszava alatt olyan politikát folytat, amely nemcsak Magyarország kitettségét növeli a Kremllel szemben, de a gyakorlatban is erősíti az orosz befolyást.

Hunyadi Bulcsú és Molnár Csaba elemzését az e heti HVG-ben olvashatják.

hvg