Megrovásban részesítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Kunetz Zsombor oxiológus szakorvost, egészségügyi szakértőt többek között azért a hvg.hu-nak adott interjúért, amelyben azt mondta:

“Személy szerint nem várok sokat attól az etikai bizottságtól, amelynek elnöke az egyik hálapénzzel leginkább fertőzött szakterületről jön és a hálapénz rendszerében szocializálódott”.

Az orvos a mondatával Prof. Dr. Harsányi László onkológus sebészre, a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikájának igazgatójára utalt. Ugyanebben az interjúban azt is mondta Kunetz, hogy 13 év alatt a kamara semmit sem tett a hálapénz ellen. Ahogy egy posztjában fogalmazott: "Éger beszélhet béremelésről, hálapénzről és etikáról is, de ez már annyira lesz hiteles, mint Pumped Gabó IQ-tesztje."

Nem csupán az előbb idézett mondatok miatt rágtak be Kunetzre; azt is sérelmezte a testület, hogy a Röntgen című blogján többször fantom vagy megélhetési szakszervezeti vezetőnek nevezte Cser Ágnest, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökét. A “Cser Ágnes nyelve” című posztjában pedig arra utalt az orvos, hogy a szakszervezeti vezető benyalt Áder Jánosnak, amikor a köztévé műsorában megköszönte a lex CEU aláírását.

Megrovást kapott a börtönbüntetésre ítélt orvost

Az orvosi kamara döntése azért visszás, mert nem is olyan rég ugyanúgy megrovásban részesített egy orvost, mint most Kunetzet. Csakhogy a másik esetben nem néhány karcosabb mondat volt az orvos bűne, hanem az, hogy nem egyszer gyógyíthatatlan betegektől kért el pénzt, operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot.

Az onkológus nőgyógyászt tavaly decemberben jogerősen öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Törvényszék, ennek ellenére tovább praktizálhatott. A kamara döntése – ami az orvos tetteinek fényében gyakorlatilag egy ejnye-bejnye – sem tiltotta el az orvoslástól a nőgyógyászt.

Az is minimum furcsa, hogy Kunetz esetében maga a MOK elnöksége kezdeményezte az eljárás. Az onkológus nőgyógyász ügyében azonban már nem volt ilyen buzgó a kamara: akkor ugyanis nem Égerék, hanem két magánszemény, az érintett kórház igazgatója és Kincses Gyula korábbi egészségügyi államtitkár tett panaszt. Sőt, miután az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport kérdőre vonta tétlensége miatt a kamarát, Éger hazudott arról, hogy mikor és milyen körülmények között indult eljárás a hálapénzes orvos ellen.

Jogszerűtlen az elmarasztaló döntés

Blogján azt írta Kunetz, hogy fellebbezett az első fokú döntés ellen, az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) fogja képviselni. Asbóth Márton, a civil szervezet Magánszféra-projektjének vezetője elmondta, álláspontjuk szerint az etikai döntés több szempontból is súlyosan jogszabálysértő. A határozat nincs tekintettel arra, hogy a döntés alapjául szolgáló kijelentések politikai véleménynyilvánításnak minősülnek, vagyis az orvosi kamara Etikai Kódexe alapján nem is lehet megítélni azokat. Csak akkor korlátozható az orvosok véleménynyilvánítása, ha az más orvosok tevékenységére, illetve az egészségügyi intézményekre vonatkozik, ellenkező esetben alkotmányellenes a felelősségre vonás.

A Cser Ágnesre vonatkozó nyilatkozatok a szakszervezeti vezető politikai szerepét, a kormányzathoz való viszonyát bírálják – veti ellen a TASZ. Éger Istvánra, a MOK elnökére tett kijelentések pedig nem orvosszakmai, hanem közéleti, közpolitikai tartalmúak voltak; Kunetz például azt kritizálta, hogyan viszonyul a MOK elnöksége a hálapénz intézményéhez, magyarázta a civil szervezet szakértője. "Az érintettek ráadásul közszereplők, így többet is kötelesek eltűrni az átlagpolgároknál.”

Ráadásul Cser Ágnes nem is orvos, vagyis őt semmiképpen sem védi az etikai kódex, tette hozzá Asbóth. Mint mondta, az sem tiszta, hogy mi alapján indult meg az etikai eljárás.

Ugyanúgy jogszerűtlen, hogy Kunetz jelenléte nélkül hoztak döntést ügyében. Már maga az idézés is problémás, mert nem hagytak elég időt az orvosnak, hogy ott tudjon lenni a tárgyaláson: Kunetz csak a tárgyalás előtti napon kapta kézhez az idézést és a részletes bűnlajstromot. A TASZ szakértője arra is rámutatott, hogy az idézés alapján az Etikai Bizottság mégis szükségesnek tartotta az orvos meghallgatását, ennek ellenére aztán nélküle döntöttek.

Kunetz történetéhez hozzá tartozik, hogy azután nyomta fel a kamara elnöksége, hogy levelet írt Égernek, amiben a kamara vagyongazdálkodásáról tett fel kérdéseket: elsősorban a MOK tulajdonában lévő cégek pénzügyei és a kamarai tisztségviselők javadalmazása érdekelte; Kunetz például hiányolta, hogy kamara holnapján nincs feltüntetve Éger fizetése.

Első körben az információs törvényre hivatkozva 88 ezer forintot kértek az adatokért, később azonban meghátrált a MOK és a honlapon közzé tette Éger fizetését. Ebben nagy szerepet játszhatott az, hogy Kunetz bíróságra ment volna, hogy ingyen kaphassa meg a kért adatokat. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője és a TASZ szakértője is azon a véleményen volt, hogy a MOK jogtalanul kért pénzt az egyébként közérdekű adatokért, tehát jó eséllyel nyert volna az orvos.