szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Néhány termék más összetevőket tartalmaz tőlünk nyugatabbra, lágyabb és krémesebb, mások idehaza finomabbak – és ezt most megint felismerték a magyar hatóságok.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) újabb vizsgálatot végzett, amelyben megint arra kereste a választ, hogy a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e. A jelenlegi vizsgálat a nyárhoz köthető termékekre terjedt ki, például a grillezéshez kapcsolódó csomagolt élelmiszerekre, az alkoholos és alkoholmentes italokra, zöldségekre, gyümölcsökre, illetve egyéb szezonális termékekre.

A Nébih állítja, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik, de ez nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot, ezért a kettős minőség jelensége termékenként vizsgálható.

©

A Nébih 39 termékpárt vizsgált, köztük 23-féle csomagolt élelmiszert, 8-féle alkoholos italt (koktél alap) és 8-féle zöldséget, illetve gyümölcsöt.

Ebből 20 esetben megegyezett az összetétel és az érzékszervi jellemzők is (ami tehát több mint 50 százalékos eredmény).

Öt esetben azonos összetevők mellett más ízeket éreztek a magyar kóstolók, 8 esetben pedig zöldségeket és gyümölcsöket ízleltek, ami viszont a leginkább érdekes: hogy az alábbi 6 termék esetében eltérő összetételt állapítottak meg a külföldi és a magyar áru között.

  1. A Kuchenmeister Obstboden Piskóta tortalapba külföldön édes savóport és keményítőt is tesznek, a magyarba nem. A kisebb tömegű magyar termék lazább szerkezetű, vélhetően több térfogatnövelő adalékot tartalmaz.
  2. A Knorr Kerti zöldfűszeres salátaöntetpornál a külföldi termék fokhagymát és élesztőkivonatot is tartalmaz a magyar termékhez képest. A magyar termék több zöldfűszert tartalmaz, a petrezselyem és a metélőhagyma mellett turbolyát, kaprot és lestyánt is tartalmaz, valamint aromákat is a külföldi termékhez képest. A külföldi termék jódozott sót, a magyar termék pedig jódozatlan sót tartalmaz.
  3. A Cornetto Classico Vanilla jégkrémben külföldön napraforgóolaj, a magyar termékben pálmaolaj van. A külföldi termék ostyája ropogósabb.
  4. A Gösser citromos dobozos söritalban jelentős különbség mutatkozik alapanyagokban: a magyar termék gumiarábikumot, glicerinésztert gyantából, antioxidánst is tartalmaz, nem tartalmaz viszont almalé-koncentrátumot.
  5. A Zipfer Limetten Radler lime-os világos sörnél is jelentős különbség mutatkozik alapanyagok tekintetében. A magyar termék összetétele nem egyértelműen feleltethető meg az osztrák terméknek.
  6. A Pepsi Colaízű szénsavas üdítőitalban a külföldi termék cukrot, a magyar termék fruktóz-glükóz szörpöt tartalmaz.

Az Aldiban vett egyiptomi szőlő külföldön és Magyarországon is ugyanaz volt, a málna viszont nálunk volt finomabb. Ugyancsak az Aldiban vett csiperkegombánál külföldön igényesebb volt a termék megjelenése, a sárgabarack pedig külföldön érettebb volt, de nem volt annyi leve, mint Magyarországon.

A Sparban vett nektarinnál is „győztünk”, külföldön keményebb, ízetlenebb a gyümölcs. A Lidlben lévő őszibarack külföldön jobb ízű, de gumiszerűbb, a sárgadinnye viszont édesebb, finomabb. Görögdinnyében a magyar volt az érettebb, jobb ízű.

Amint arról korábban részletesen is írtunk, a magyar és az osztrák boltokban azonos néven forgalmazott élelmiszerek közötti különbségek miatt február közepén tört ki botrány. Akkor a Magyar Idők egy két évvel ezelőtti Nébih-vizsgálatról írt, amelyben 24 élelmiszert vizsgáltak. Hivatkoztak egy hasonló szlovákiai vizsgálatra is – mindkettő alapvetően érzékszervi különbségeket tárt fel, de bizonyos esetekben az sem volt világos, hogy valóban ugyanazt a terméket vizsgálták-e meg. Ráadásul azt egyik vizsgálatnál sem állapították meg, hogy bármelyik termék fogyasztása veszéllyel járna a fogyasztókra.

©

Az agrártárca a botrány után rendelt el száz termékre kiterjedő vizsgálatot, miközben nyolc közép-kelet-európai ország az EU vezető testületei előtt indítványozta, hogy uniós szinten kezeljék a minőségi különbségek kérdését.

Az élelmiszergyártók egyébként racionális gazdasági okok miatt mindig is eltértek a receptekben, ha arra volt szükség, nem feltétlenül minőségi okokból, hanem azért, mert az adott piacon más ízt, vagy más árszintet célszerű tartaniuk – esetleg ugyanazt a terméket más gyárban állítják elő. Ugyanilyen kereskedelmi döntések befolyásolhatják az élelmiszerláncok beszerzési stratégiáit. Tehát ugyanaz a márka és ugyanaz a termék nem feltétlenül azonos minden országban.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is fenntartja azt az álláspontját, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lázár János: „Háborúban nem lehet országot építeni”

Lázár János: „Háborúban nem lehet országot építeni”

Radar360: Bizalmat keltő szennyvízvizsgálat, bizalmatlanság az orosz vakcina körül

Radar360: Bizalmat keltő szennyvízvizsgálat, bizalmatlanság az orosz vakcina körül

Navalnijról és a hackerekről is beszélt Biden, amikor először hívta fel elnökként Putyint

Navalnijról és a hackerekről is beszélt Biden, amikor először hívta fel elnökként Putyint