A Nébih megint megpróbálja elhitetni, hogy silányabb termékeket kapunk

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) újabb vizsgálatot végzett, amelyben megint arra kereste a választ, hogy a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e. A jelenlegi vizsgálat a nyárhoz köthető termékekre terjedt ki, például a grillezéshez kapcsolódó csomagolt élelmiszerekre, az alkoholos és alkoholmentes italokra, zöldségekre, gyümölcsökre, illetve egyéb szezonális termékekre.

A Nébih állítja, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik, de ez nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot, ezért a kettős minőség jelensége termékenként vizsgálható.

NÉBIH

A Nébih 39 termékpárt vizsgált, köztük 23-féle csomagolt élelmiszert, 8-féle alkoholos italt (koktél alap) és 8-féle zöldséget, illetve gyümölcsöt.

Ebből 20 esetben megegyezett az összetétel és az érzékszervi jellemzők is (ami tehát több mint 50 százalékos eredmény).

Öt esetben azonos összetevők mellett más ízeket éreztek a magyar kóstolók, 8 esetben pedig zöldségeket és gyümölcsöket ízleltek, ami viszont a leginkább érdekes: hogy az alábbi 6 termék esetében eltérő összetételt állapítottak meg a külföldi és a magyar áru között.

1. A Kuchenmeister Obstboden Piskóta tortalapba külföldön édes savóport és keményítőt is tesznek, a magyarba nem. A kisebb tömegű magyar termék lazább szerkezetű, vélhetően több térfogatnövelő adalékot tartalmaz.
2. A Knorr Kerti zöldfűszeres salátaöntetpornál a külföldi termék fokhagymát és élesztőkivonatot is tartalmaz a magyar termékhez képest. A magyar termék több zöldfűszert tartalmaz, a petrezselyem és a metélőhagyma mellett turbolyát, kaprot és lestyánt is tartalmaz, valamint aromákat is a külföldi termékhez képest. A külföldi termék jódozott sót, a magyar termék pedig jódozatlan sót tartalmaz.
3. A Cornetto Classico Vanilla jégkrémben külföldön napraforgóolaj, a magyar termékben pálmaolaj van. A külföldi termék ostyája ropogósabb.
4. A Gösser citromos dobozos söritalban jelentős különbség mutatkozik alapanyagokban: a magyar termék gumiarábikumot, glicerinésztert gyantából, antioxidánst is tartalmaz, nem tartalmaz viszont almalé-koncentrátumot.
5. A Zipfer Limetten Radler lime-os világos sörnél is jelentős különbség mutatkozik alapanyagok tekintetében. A magyar termék összetétele nem egyértelműen feleltethető meg az osztrák terméknek.
6. A Pepsi Colaízű szénsavas üdítőitalban a külföldi termék cukrot, a magyar termék fruktóz-glükóz szörpöt tartalmaz.

Az Aldiban vett egyiptomi szőlő külföldön és Magyarországon is ugyanaz volt, a málna viszont nálunk volt finomabb. Ugyancsak az Aldiban vett csiperkegombánál külföldön igényesebb volt a termék megjelenése, a sárgabarack pedig külföldön érettebb volt, de nem volt annyi leve, mint Magyarországon.

A Sparban vett nektarinnál is „győztünk”, külföldön keményebb, ízetlenebb a gyümölcs. A Lidlben lévő őszibarack külföldön jobb ízű, de gumiszerűbb, a sárgadinnye viszont édesebb, finomabb. Görögdinnyében a magyar volt az érettebb, jobb ízű.

Amint arról korábban részletesen is írtunk, a magyar és az osztrák boltokban azonos néven forgalmazott élelmiszerek közötti különbségek miatt február közepén tört ki botrány. Akkor a Magyar Idők egy két évvel ezelőtti Nébih-vizsgálatról írt, amelyben 24 élelmiszert vizsgáltak. Hivatkoztak egy hasonló szlovákiai vizsgálatra is – mindkettő alapvetően érzékszervi különbségeket tárt fel, de bizonyos esetekben az sem volt világos, hogy valóban ugyanazt a terméket vizsgálták-e meg. Ráadásul azt egyik vizsgálatnál sem állapították meg, hogy bármelyik termék fogyasztása veszéllyel járna a fogyasztókra.

MTI / Rosta Tibor

Az agrártárca a botrány után rendelt el száz termékre kiterjedő vizsgálatot, miközben nyolc közép-kelet-európai ország az EU vezető testületei előtt indítványozta, hogy uniós szinten kezeljék a minőségi különbségek kérdését.

Az élelmiszergyártók egyébként racionális gazdasági okok miatt mindig is eltértek a receptekben, ha arra volt szükség, nem feltétlenül minőségi okokból, hanem azért, mert az adott piacon más ízt, vagy más árszintet célszerű tartaniuk – esetleg ugyanazt a terméket más gyárban állítják elő. Ugyanilyen kereskedelmi döntések befolyásolhatják az élelmiszerláncok beszerzési stratégiáit. Tehát ugyanaz a márka és ugyanaz a termék nem feltétlenül azonos minden országban.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is fenntartja azt az álláspontját, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését.