Az Európai Bizottság kiértékelte, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre nemzeti romaintegrációs stratégiáikat, és szerdán közzétette az értékelés eredményét. Az értékelésből kiderül, hogyan változott a romák helyzete 2011 óta. Az összkép lassan javul: egyre nagyobb mértékű például a romák részvétele a kisgyermekkori nevelésben, miközben csökkent körükben a korai iskolaelhagyók aránya. Az értékelés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a romáknak még ma is 80%-a (Magyarországon 75%-a) van kitéve a szegénység kockázatának – jóllehet ez a szám alacsonyabb a 2011. évinél –, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalható javulás pedig egyenlőtlen és szerény mértékű.

A korábbinál több roma gyermek – a 2011-es 47%-hoz képest 2016-ban 53% – részesül óvodai nevelésben és gondozásban. Magyarországon 2011 és 2016 között 81%-ról 91%-ra emelkedett ez az arány. Jó hír az is, hogy a korai iskolaelhagyó romák száma a 2011. évi 87%-ról 2016-ra 68%-ra (Magyarországon 78%-ról 68%-ra) csökkent, ez az arány azonban még mindig túl magas. Aggasztó jel, hogy a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő roma fiatalok aránya továbbra is magas, sőt növekedett (a 2011-es 56%-ról 2016-ra 63%-ra, Magyarországon pedig 38%-ról 51%-ra). Ez azt mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet korántsem zökkenőmentes. Pozitív fejlemény viszont, hogy kevesebb roma tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az álláskeresés során (Magyarországon a 2011-es 49%-hoz képest 2016-ban 33%).

A Bizottság további és összehangoltabb fellépésre szólít fel európai, nemzeti és helyi szinten. A tagállamoknak kiemelt helyen kell kezelniük a megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelmet, és erőfeszítéseik homlokterébe kell emelniük a roma fiatalok, nők és gyermekek integrációját.

Az értékelés alapján a Bizottság meghatározza majd a 2020 utáni évekre vonatkozó romaintegrációs stratégiát. Az Európai Bizottság 2011-ben fogadta el a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét, amely négy kulcsterületen (oktatás, foglalkoztatás, egészségügyi ellátás és lakhatás) igyekszik megszüntetni a romák és a nem romák közötti egyenlőtlenségeket.

Magyarországon a romaintegrációra szánt pénzek jelentős részét Farkas Flórián Országos Roma Önkormányzata kezelte. A Híd a munka világába fedőnevű programban 1,6 milliárd forinttal nem tudott elszámolni a roma vezető, ám a NAV még mindig nem fejezte be a nyomozást. A sikkasztásnak nincs politikai következménye: a Fidesz már megkötötte a választási együttműködést a Farkas vezette Lungo Drommal, és Lázár János miniszter is azt mondta, a bizalma töretlen.