Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Az ATV híradójának küldött adatsorból tudjuk, hogy az Országos Bírósági Hivatal szerint országosan 231 bejegyzett párt van, és 183 párt áll bejegyzés alatt, tehát a jelenlegi adatok szerint 414 párt indulhat jövőre a választásokon.
Köztük van a Munkáspárt is, akik szerdán meghirdették a Kánaánt, százezres minimumnyugdíj, kétszázezres adómentes minimálbér, állam által biztosított első munkahely, egyszeri büntetőadó milliárdosoknak, migránsmentes Európa – ezek a jelszavak. 2014-ben kicsivel több mint fél százalékot szereztek, most az ATV-nek azt mondta Thürmer Gyula pártelnök, hogy több jelölttel indulnak, ezért jobb eredménnyel számolnak.
Tervezi az indulást a Jobbikból a néppártosodás elindulásakor távozó Bertha Szilvia is. Új formációja, az Értünk Értetek választási programot is hirdetett már. Ha egy párt elindít 27 egyéni jelöltet, ezzel pedig összegyűjt 13 500 aláírást, már országos listát állíthat, 53 jelölttel 149 milliót kap így a párt kampányra.
Ha pedig mind a 106 egyéni jelölt elindul, 597 milliót kapnak. Közben az Országgyűlés arról döntött, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt, ráadásul az érintett párt vezető testületének vagyonából.
