December 15. után csak e-recept számolható el a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) működésével kapcsolatos keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Ónodi-Szűcs Zoltán közölte: a november elsejei indulása óta jelentősebb lassulások nélkül, üzembiztosan működik az EESZT. Naponta több mint 9200 intézmény forgalmaz adatokat, naponta több millió tranzakció történik, és 700 ezer recept kerül az elektronikus rendszerbe – ismertette. Az államtitkár közölte, az EESZT célja az ellátás hatékonyságának növelése, a betegbiztonság, továbbá a betegek és az egészségügyi dolgozók kényelme.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, szeretnék, hogy minél több e-recept már a felírás helyén (háziorvos, kezelőorvos) felkerüljön a felhőbe, mert jelenleg az e-receptek többsége a patikákban, a gyógyszer kiadásakor kerül a térbe. Hozzátette: a 3200 patika közül 150 telephely nincs még bekötve az EESZT-be, azonban a receptek 99 százaléka felkerül a térbe.

Bár kötelező, egyelőre nincs szankciója annak, ha valamely intézmény nem csatlakozik a rendszerhez, de a tervek szerint a jövő év végétől a működési engedély feltétele lenne a felhőalapú rendszerhez való csatlakozás – ismertette. 

Vartus Gergely, az e-health koordinációért felelős miniszteri biztos azt mondta, a rendszerszállítókkal való együttműködés a kulcsa annak, hogy egyes egészségügyi intézmények tudjanak a csatlakozni. Szeretnék azt is elérni, hogy a működési engedély további feltétele legyen, hogy az adott elektronikus rendszer szállítója akkreditált legyen – mondta. 

Kérdésre válaszolva közölte azt is, már van olyan magánszolgáltató, amelyik csatlakozott az EESZT-hez annak ellenére, hogy e szolgáltatóknak csak 2018. november 1-jétől kötelező használniuk a felhőt. Az EESZT egy ágazati portál az egészségügyi szféra regisztrált felhasználóinak, e zárt szakmai portálon a többi között megteremtik az egykapus jelentésküldés lehetőségét, a háziorvosok, szakorvosok számára közvetlenül elérhetővé válnak a saját vagy a kezelt betegre vonatkozó adatok, és az intézményi ellátási dokumentumok is. 

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez a lakosságnak nincs szüksége e-személyire, azonban a páciensek rendelkezhetnek arról, milyen beteginformációkhoz adnak hozzáférést. A rendszert használó orvosoknak, asszisztenseknek ugyanakkor szükségük van elektronikus személyi igazolványra.