szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civiltörvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

Ahogy várható volt, az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást.

Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, hogy 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására, miközben két hónapja már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz Magyarországot perlik – magyarázza az Eurológus.

A bizottság még áprilisban, júniusban és júliusban kezdeményezett a három érintett ügyben jogsértési eljárást , amelyet megfelelő válasz hiányában később a második szakasz követett, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, illetve nem történt előrelépés a kvótaügyben, ezért ezeket a kérdéseket a luxembourgi székhelyű bíróság elé terjesztik az eljárás harmadik szakasza keretében – jelentette be csütörtökön az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amely az uniós jog betartásának legfőbb őre is egyben.

A külgazdasági és külügyminiszter végrehajthatatlannak nevezte a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést csütörtökön Brüsszelben – így reagált Szijjártó Péter arra, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép. A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta szerinte teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Mellébeszélt a kormány a brüsszeli meghallgatáson

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet. Ott csak egyhangúan dönthetnek szankciókról, például a szavazati jog megvonása; a magyar kormány számíthat arra, hogy Lengyelország nem szavaz ellene. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban úgy látta: boszorkányüldözés és kommunista kirakatper lesz a meghallgatás.