Sikerült végre felavatni a magyarmentő roma hős emléktábláját

"Azért kellett nekünk emléktáblát állítani neki, mert a többség nem akarta." Puczi Béla emléktábláját másodjára végre sikerült felállítani a Nyugati pályaudvaron. A szervezők bejelentették, ez egy folyamat első állomása.

  • Dercsényi Dávid Dercsényi Dávid
Sikerült végre felavatni a magyarmentő roma hős emléktábláját

Negyven-ötven ember, köztük Szigetvári Viktor és Kunhalmi Ágnes jelent meg a Nyugati pályaudvarnál, ahol végre lelplezték Puczi Béla emléktábláját. Puczi az 1990-es marosvásárhelyi pogrom leállításában játszott kulcsszerepet, sok életet mentett meg, amikor cigány embereivel megjelent a részeg és felheccelt románok által terrorizált városban. Ekkor hangzott el a híres monsat: ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok! Későbba hatalom felelősségre vonta, börtönbe is került.

A további üldöztetésektől tartva Magyarországra jött, de itt sem bánt vele érdemei szerint az ország. Három napra voltunk mi magyarok, mondta egy visszaemlékezésben. 2009-ben halt meg hajléktalanként.

Reviczky Zsolt

A Nyugati pályaudvar parkolójában segített parkolóhelyet találni az autóknak, ebből élt. Ezért akarta az Idetartozunk egyesület Setét Jenővel az élén és a Roma Sajtóközpont itt felállítani Puczi emléktábláját. De a Máv először ezt elutasította, mondván, Puczi nem volt a cég alkalmazottja. Balog Zoltán miniszter próbált segíteni: a Roma Kultúra Házára gondolta a táblat kitenni. De a romák szerint ez a gettólogika eredménye: így épp azok nem ismerték volna meg Puczit, akiknek kellene: a többségi társadalom.

Végre megyegyeztek a felek, így december 10-én végre megtörténhet a tábla leleplezése és a koszorúzás.

Reviczky Zsolt

Kadét Ernő mondott beszédet a Roma Sajtóközpont részéről, aki maga is ismerte Puczit, aki először Magyarországon érezte magát kitaszított romának. Ezért szégyellte magát, és azért is, mert Romániában hagyott családja nyomorgott, nem tudta őket segíteni. (Most eljuttattak a családnak a romák egy pénzadományt, amit a lakásuk felújítására tudtak fordítani.) Egy hajléktalan akár a legnagyobb hős is lehet, gondoljunk erre.

Setét Jenő felidézi az első avatási kísérletet október 7-én, a Roma Büszkeség Napját. Akkor nem sikerült, de ma igen: felavatni a magyar hős emléktábláját. Puczi kínzásai közepette is magyar romának vallotta magát.

Reviczky Zsolt

"Azért akartunk neki emléktáblát avatni, mert a többség nem akar." A magyar történelemből hiányoznak a roma hősök, akik ott voltak minden nagyobb eseménynél. Setét bejelenti, hogy ez egy kezdet, egyre több roma hősnek fognak emléktáblákat állítani.

A roma szervezetek mellett koszorúzott az MSZP és a Momentum is, az Együtt viszont nem – Szigetvári azt mondta a hvg.hu-nak, ez szervezési okok miatt nem sikerült, de jelenlétével a kiállását és a párt szimpátiáját akarta kifejezni. 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?