Révész Sándor
Révész Sándor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Százhúsz éve vitáznak arról, hogy üdvös vagy bűnös dolog lőfegyverre szoktatni a tanulóifjúságot. Könnyebb lesz a háború vagy könnyebben lesz háború, ha a gyermekeket edzik rá? Mindez soha nem volt sportkérdés.

„Tudvalevő, hogy Szemere Miklós volt az első, aki a céllövő sport érdekében síkra szállott” – írja a Budapesti Hírlap 1912-ben, méltatva a diplomataként, kártyásként, hazárdjátékosként, a Kék Macska mulató és bordély törzsvendégeként egyaránt ismert úriember közéleti tevékenységét. Szemere 1896-ban adta ki azt a röpiratát, amely „jövendő nagyságunk egyik zálogát látja abban, ha már a tanulóifjúság kezdi meg a céllövés gyakorlását”.

Lövésszakkör egy szolnoki iskolában 1972-ben. Célirányosan
©

„A buzdító szóra hazánk számos iskolájában is alakultak diák-századok, amelyeket honvédtisztek oktattak a céllövésben.” Sajnos még kezdeti stádiumban van a céllövészet iskolai oktatása – jegyzi meg a középiskolások számára rendezett lőversenyen bíráskodó vezérkari százados 1909 májusában, Szemere pestszentlőrinci lövőházában. Ugyanez év őszén a Herkules című „testgyakorlati képes hetilap” arról számol be, hogy 171 „középiskolában és egyesületben” folyik az ifjúság katonai kiképzése, és az előző tanévben már 6565 tanuló állott katonai kiképzés alatt. De az – a lap szerint – még sincs rendben, hogy „az iskolai testnevelés két különböző keretben mozog”: katonatisztek tanítják a céllövészetet, „kombinálva fegyvergyakorlatokkal és katonai menetgyakorlatokkal”, a többit meg a tornatanár. Mivel így a tantestületen kívül álló tiszteknek nincs fegyelmező jogkörük, „legokosabbnak tartanók az iskolai testnevelés ügyét teljesen katonailag szervezni”.

Ekkor már nagyban zajlottak a Honvédelmi Minisztérium által finanszírozott első Testnevelési Kongresszus előkészületei, amelyet 1909 utolsó napjaiban meg is tartottak. A kongresszusra készített tervezete szerint a HM a maga hatáskörébe kívánta vonni a 12–18 éves fiúk testnevelését. A kormány és a hadsereg képviselői túltengtek az eseményen, de jelen voltak az antimilitarista galileisták és a feministák is, akik hevesen tiltakoztak az ellen, hogy „kaszárnyává züllesszék az iskolát”, és az egészséges testedzés helyett katonai kiképzés alá vessék a gyerekeket. A galileisták vezérszónokaként Polányi Károly, a későbbi világhírű gazdaságtörténész és szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy „a legmilitarisztikusabb államokban van legkevésbé kifejlődve a sport”. Polányit a kormánypárti közönség lelkes egyetértésével elhallgattatták és kihajították.

Harcias elnökök

Az MHS-MHSZ első elnöke 1957–1962 között Szabó István altábornagy volt, aki a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Sólyom László és társai koncepciós perében 1950-ben támasztotta alá hamis tanúvallomásával a halálos ítéleteket. Második, 1962–1969 közötti vezetője, Uszta Gyula vezérőrnagy 1958-ban Nagy Imre és társai perében követte el ugyanezt. Harmadik, 1969–1986 közötti vezetője, Kiss Lajos vezérőrnagy pedig 1968-ban a Csehszlovákiába bevonuló magyar katonai alakulatokat vezette.

„Karácsonyra flóbert, iskolai zászlóaljaknak szállítják!” – ilyen hirdetések jelentek meg 1911 decemberében a napilapokban. A HM a kongresszus után is rendületlenül sürgette az iskolai lövésztanfolyamok országos megszervezését és a katonai előképzés kötelezővé tételét. P. Miklós Tamásnak a Hadtörténeti Közleményekben közölt 1992-es tanulmánya szerint annyit sikerült elérniük, hogy az első világháború kitörése előtt az iskolai és falusi lövésztanfolyamokon mintegy 20 ezer fiatal tanult célba lőni. A háború alatt azonban ez a tevékenység visszaszorult, mert a harctéri tapasztalatok azt mutatták, hogy „a lövésztanfolyamok egyoldalú foglalkozásai nem szolgálták az ifjúság általános testi nevelését, állóképességének és harci szellemének fejlesztését sem”.

A leventemozgalmat 1921-ben hozták létre, ebben kötelezően részt kellett vennie minden, iskolába már nem járó, 12–21 év közötti fiúnak. A kötelezettséget 1941-ben az iskolásokra is kiterjesztették, majd egy év múlva bevezették a honvédelmi ismeretek elnevezésű tantárgyat, amit aztán a háború után eltöröltek. A rendszeres foglalkozások kötelező eleme volt a lövészet, ám az 1944-ben frontszolgálatra vezényelt leventék igen nagy része elesett vagy fogságba került, merthogy az ott szerzett katonai ismeretek a gyakorlatban értéktelennek bizonyultak.

A Rákosi-korszakban az egyetemeken és főiskolákon felállított katonai tanszékeken oktatták a kötelező honvédelmi ismereteket, azon belül a lövészetet. A tárgy még sokáig kötelező volt, gyakorlati képzés nélkül. 1948-tól a rendszerváltásig változatos neveken, a hadsereg irányítása alatt, félkatonai szervezetként működött a honvédelmi sportszövetség. Számos sportágat (lövészet, modellezés, amatőr rádiózás, ejtőernyőzés, vitorlázó repülés, búvárkodás) kizárólag vagy elsősorban ennek kötelékében lehetett művelni. Ott képeztek hivatásos sofőröket és lehetett olcsón jogosítványt szerezni. Az '56-os forradalom idején széthullott Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség helyett 1957-ben létrehozták a Magyar Honvédelmi Sport Szövetséget, ami 1967-től Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) néven működött.

©

Az MHSZ klubjai, szervezetei behálózták az országot, fiatalok tízezrei, köztük világ- és Európa-bajnok sportolók edzettek a színeiben. A szervezet 1968-ban kapott fontos szerepet, amikor a közoktatásban, kötelező tantárgyként, ismét bevezették a honvédelmi ismereteket. Főtitkárhelyettese, Réti Antal 1968 nyarán így nyilatkozott a Népszabadságban: „Az ifjúság honvédelmi felkészítésének egyik igen fontos eleme az új tantárgy, amelynek szerepe: helytállásra, áldozatkészségre nevelni a tanulófiatalokat, elmélyíteni bennük a  Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő barátságunkat, bemutatni az  imperializmus ellen, a békéért vívott harcunkat, és tudatosítani, hogy az ifjúság felkészülése a fegyveres szolgálatra, a katonai szolgálat teljesítése hazánk és népünk iránt a legszentebb kötelesség.”

Az új tantárgy keretében lövészetet is oktattak, az általános iskolákban légpuskával, a középiskolákban kispuskával. Ehhez az MHSZ szemléltetőeszközként ajánlotta A lőkiképzés ABC-je című (a YouTube-on más címen ma is látható) diafilmet, amelynek kísérőzenéje az ötvenes években született Puskadal volt: „Ellenségünk bőre viszket, / Bandájával lesben áll. / Rárohanna szép hazánkra, / Csak parancsra, jelre vár. / Hejj, te puska, puska vagy! / Nem csinos kis fruska vagy! / Bárki lépné át e szent határt, hejj, / Tudja meg, szavad halál!”

Kétségbeesetten jelezte 1990-ben a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy az MHSZ feloszlatásával a sok olimpiai sikert hozó lövészet szinte kilátástalan helyzetbe kerül. Húsz évvel később Kovács Tibor, a Magyar Sportlövőszövetség főtitkára Végstádiumban a magyar sportlövészet cím alatt adott interjút az Origónak: „Nem is kérdéses, hogy a rendszerváltással a mi sportágunk szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. (...) Az MHSZ megszűnésével odalett a teljes hátterünk (...) bázisaink teljesen leszűkültek, és ott tartunk, hogy némely szakágban már a magyar bajnokságot is alig tudjuk megrendezni.”

Tavaly bejelentették, hogy „a kormány szándéka szerint Honvédelmi Sportszövetség (HSZ) néven újjáalakul a szocialista rendszerben működött MHSZ. Ahogy a napi.hu megírta, „az új szervezet célja is nagyon hasonló a régiéhez”. Idén január 11-én aztán létre is jött a Honvédelmi Minisztérium által irányított HSZ.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Greta Thunberg kapta a normandiai partraszállás emlékére alapított Szabadság-díjat

Greta Thunberg kapta a normandiai partraszállás emlékére alapított Szabadság-díjat

Sirály ragadott el egy csivavát Angliában

Sirály ragadott el egy csivavát Angliában

Meghalt Kovács Péter festőművész

Meghalt Kovács Péter festőművész

Hat forinttal csökken a benzinár

Hat forinttal csökken a benzinár

Egyházi szankciókkal sújtották a szexuális zaklatással vádolt amerikai püspököt

Egyházi szankciókkal sújtották a szexuális zaklatással vádolt amerikai püspököt

Élvezni fogja a jövő hetet, ha szereti a kánikulát

Élvezni fogja a jövő hetet, ha szereti a kánikulát