A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa igazat adva az ügyészségnek, kimondta, hivatali visszaélést követett el a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, N. István, mikor akadályozta az egyik előzetes letartóztatásban ülő férfi foglalkoztatását. N. a legsúlyosabb katonai büntetést kapta: megfosztották ezredesi rangjától, ami az állományból való eltávolítását is jelenti. A parancsnok 600 ezer forintos pénzbüntetést is kapott.

Az előzetesben ülő férfit jól ismerték a börtönben: R. Z. az ügyész elmondása szerint felnőtt életének 80-90 százalékát börtönben töltötte, ott érzi jól magát. Odakint gyakorlatilag nincs senkije, akire támaszkodhatna. A férfinek – külső segítség híján – nagyon fontos, hogy a börtönben dolgozhasson.

R. 2016 nyarán szabadult, N. István parancsnok pedig megbeszélte az evangélikus misszióvezetővel, hogy befogadják a Dunakeszin működtetett rehabilitációs otthonba. R. is beszélt a misszióvezetővel, megígérte, hogy megy. Az ügyész elmondása szerint N. megkérte R.-t, tartsa be az ígéretét, és keresse fel az intézetet.

Túry Gergely

R. végül megszegte ígéretét, nem ment Dunakeszire, nem sokkal később viszont ismét a börtönbe került – most is ott van –, előzetes letartóztatásban. Kérte, hogy ez idő alatt is dolgozhasson, a fizetős munka kiosztásáról döntő bizottság az egyik augusztusi meghallgatáson raktári kisegítő munkakört ajánlottak számára, amit R. elfogadott, de csak jóval később tudott elkezdeni dolgozni.

A parancsnok később meglátta R.-t körletet takarítani (ez ott ingyenmunka), emiatt kérdőre vonta fizetős munkáról döntő bizottság vezetőjét, egy alezredest, és azt az utasítást adta, R.-t még ne foglalkoztassák az intézményben. Ezt egy e-mail szerint egy eligazításon megismételte: semmilyen formában nem foglalkoztatható R. A rögtön utána következő bizottsági ülésre nem vitték fel az előzetesben ülő férfit, aki így munkát sem kaphatott.

Túry Gergely

Többek elmondása szerint a parancsnok vezetői értekezleten és a misszióvezetőnek is sérelmezte, hogy segíteni akart R.-nek, aki nem élt a lehetőséggel, és nem kérte felvételét a rehabilitációs otthonba.

Szeptember közepére N. "engedett a gyeplőn", és R. munkába állhatott. A bizottságot vezető alezredes azt vallotta, ha a parancsnok nem lett volna engedékenyebb, R. továbbra sem dolgozhatna. Az ügyész azt mondta, a parancsnok visszaélt hivatalával, "olyan területre tévedt, amelyhez nem volt köze", hiszen munkaügyben csak a bizottság dönthet.

"A vádlott sértettségből, bosszúvágyból élt vissza a hivatali helyzetével, azért, hogy megleckéztesse R-t. Utasítást adott az alezredesnek és a vezetői értekezleten is, hogy a fogvatartott nem állítható munkába, holott tisztában volt személyi körülményeivel"

– mondta az ügyész. Bár hivatali visszaélésért 3 év a maximálisan kiszabható büntetés, tekintettel az ügy súlyára és a parancsnok múltjára, az ügyész pénzbüntetést kért.

Túry Gergely

A tárgyaláson N. István ártatlannak vallotta magát, azt állította, nem követett el hivatali visszaélést, nem adott utasítást. Azzal is érvelt, R. a törvényileg biztosított eljárási határidőn belül munkába tudott állni. Kifogásolta azt is, hogy névtelen levél alapján indult az ügy. Szerinte ez azért így történt, hogy őt rágalmazzák, bemocskolják valótlan összefüggés alapján.

"Hogy valaki részinformációk, hallomás alapján vonnak le következtetést, az nem parancsnoki kompetencia, hanem pletyka."

A bíró szerint viszont megállt a vád, ő is úgy értékelte, a parancsnok meg akarta leckéztetni R.-t. A bíró kiemelte: a parancsnok egy kiszolgáltatott emberrel szemben követte ezt el, akinek a jogai a fogvatartás miatt amúgy is súlyosan korlátozva vannak, és aki fölött rendkívüli hatalommal bír. A magas beosztást betöltőtől sokkal kevésbé fogadható el, hogy tudatosan hátrányt okozzon valakinek. A katonai büntetéssel – az ezredesi rangtól megfosztással – a bíró üzenetet akart megfogalmazni: minél magasabb beosztásban van valaki, annál nagyobb felelősség várható el tőle.

"A parancsnoki feladatát, rendfokozatát súlyos módon sérti, méltatlanná teszi rá, ha kiszolgáltatott emberekkel szemben él vissza a hatalmával, bízva benne, hogy soha senki nem mond neki ellent, hiszen pozíciójából fogva mindenki az alárendeltje."

A bíró reméli, hogy a döntés másokat is elgondolkodtat. A vád elfogadta az ítéletet, a védelem, illetve N. fellebbezett, felmentést kérve.

Megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, hogy a nem jogerős ítélet után lépnek-e bármit, válaszukkal a cikket frissítjük.