A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult ügyben a vád szerint egy adóhatósági ügyintéző nő jogosulatlanul kért le adatokat az adóhatóság nyilvántartási rendszeréből azért, hogy ezzel egy barátnőjének, illetve egy másik esetben a saját férjének jogtalan előnyt szerezzen. Az utóbbi esetben a jogtalan adatlehívásra az egyik kolléganőjét kérte meg – közölte az ügyészség.

Az ügy I. rendű és a III. rendű vádlottja – egy 44 és egy 60 éves nő – az elkövetés idején a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) egyik megyei Adóigazgatóságának állományában teljesített szolgálatot. Végrehajtási, illetve ügyfélszolgálati ügyintézőként mindketten hivatalos személynek minősültek, akik munkakörükből adódóan hozzáférési jogosultsággal rendelkeztek az adóhatóság nyilvántartási rendszereihez.

A vádirat szerint az I. rendű vádlottat 2015. január 29-én telefonon felhívta egy barátnője – aki az ügy II. rendű vádlottja – és arra kérte, hogy nézzen utána annak, hogy egy általa megnevezett személy az adóhatóság rendszerében milyen elérhetőséggel szerepel, mivel egy tartozás miatt beszélni akar vele.

Az I. rendű vádlott eleget tett barátnője kérésének, így törvényes jogalap és cél nélkül jogosulatlan lekéréseket végzett az adóhatósági nyilvántartásokban, majd a lekért adatokról (pl. a kérdezett személy bejelentett munkahelyéről, a munkahelye mobiltelefonos elérhetőségeiről) tájékoztatta a barátnőjét.

A vád szerint továbbá egy másik esetben az I. rendű vádlott azért, hogy a férjének jogtalan előnyt szerezzen, kolleganőjét, a III. rendű vádlottat vette rá a jogosulatlan adatlehívásra. Kolléganőjét konkrétan arra kérte, hogy az adóhatósági rendszerekben nézzen utána annak, hogy egy általa név szerint meghatározott személy milyen összegű jövedelemre van bejelentve.

A kolléganő a kérésnek 2015. február 12-én eleget tett, majd azért, hogy a jogtalan lekérésnek törvényes látszatot adjon, a NAV rendszerében olyan valótlan tartalmú hivatalos feljegyzést készített, amely szerint a lekérdezett személy, mint ügyfél, a lekérdezés napján adategyeztetés céljából személyesen megjelent a NAV ügyfélszolgálati irodájában. Ilyen azonban ténylegesen nem történt.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben több rendbeli hivatali visszaélés bűntette, valamint hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra.