Kár is volna tagadni, hogy a Fidesz a Jobbiktól lop

A 2010-es választás óta mondogatja Vona Gábor Jobbik-elnök, hogy a Fidesz az ő programjukat hajtja végre, ami teljes egészében nyilván nem igaz, most azonban nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen állítólag a fideszes NAV-elnök, Tállai András hangja hallható, amint nyíltan beszél arról, hogyan próbálják a Jobbik programjának elemeit átemelni és megvalósítani, hogy így szívják el az ellenzéki párt elől a levegőt.

A felvételről nem derült ki, hogy mikor készült, a választás, amelyet emlegetnek benne, ugyanúgy lehet az idei vagy a négy évvel ezelőtti is. És az sem bizonyosodott be, hogy valóban Tállai beszél rajta, de mindeddig ezt senki nem cáfolta, a Fidesz sajtóosztálya sem, amely egymondatos közleményben próbálta rövidre zárni az elsőként az Indexen megjelent sztorit:

Ez nem más, mint a reménytelen helyzetben lévő Jobbik és a Simicska-média nevetséges akciója.

Amit viszont kár is lenne tagadni, az az, hogy minden pontosan úgy történt az elmúlt években, ahogyan a hangfelvételen az elhangzik. A Jobbik-program és a fideszes valóság több eleme stimmel, de nem csak az intézkedések, hanem a radikális retorika is élesen visszaköszön a Fidesz politikájában. Megnéztük a két párt 8 évvel ezelőtti választási programját, több olyan ígéret volt, amit a Jobbiknál olvashattunk, a Fidesznél viszont nem, mégis megvalósult. A kormányzás szimbólumainak tekintett ügyekben is ez a helyzet.

• A kormány számára az egyik legfontosabb szimbolikus ügy a határon túli magyarok állampolgársága. Bár a kudarcba fulladt 2004-es népszavazás után a Fidesz többször elmondta, rendezi a kérdést, ez mégsem került be a 2010-es választási programba. Ezzel szemben a Jobbikéban szerepelt, a maga radikális módján: "a magyar állampolgárság áttelepülés nélküli és azonnali megadása minden magyarnak". Végül a Fidesz kormányra kerülve az elsők között biztosította a lehetőséget.
• Szintén 2010-ben a Jobbik azt ígérte, a kötelező magánnyugdíjrendszert megszüntetik és visszavezetik az állami rendszerbe oly módon, hogy az egyéni számlavezetés megmarad. A Fidesz erről szót sem ejtett, majd 2010 novemberében Matolcsy György miniszterként bejelenti a rendszer megszűnését. Sokáig ígérték az egyéni számlát, majd pár hete Matolcsy – immár jegybankelnökként – kibökte, az állam nem tartozik semmivel azoknak, akik visszaléptek. Amúgy jelentős zsarolás hatására.
• Vajon melyik párt írta 2010-ben, hogy központosított, mindenki számára kötelező tantervre és tanügyigazgatási rendszer kialakítására van szükség? Nem a Fidesz, de aztán viszonylag gyorsan jött az állami iskolákat fenntartó Klik, a központosítás és a döntő részt felülről előírt tanterv.
• És az újabb gyöngyszem, szintén a Jobbiktól: "kötelezővé tesszük a hittant vagy erkölcstant", amit fideszes és KDNP-s képviselők 2011-ben, a köznevelési törvénytervezethez beadott módosítóban realizáltak is. Semjén Zsolt KDNP-elnök ugyan egy jobboldali konferencián 2010 márciusában említést tett a kötelező erkölcstanról, bár ezt a jelen lévő tudósító halvány ígéretként értékelte. Megjegyeznénk, a Fidesz oktatáspolitikája egyes elemeiben hasonlít a Gyurcsány-kormány alatt kidolgozott Zöld könyvre is.
• A Jobbik felvetette, állami tulajdonba veszi a Nemzeti Tankönyvkiadót, "korlátok közé szorítva ezzel a tankönyvpiacon eluralkodott üzleti szemléletet". Balog Zoltán miniszter 2013 decemberében nyújtott be törvényjavaslatot a tankönyvpiac államosítására.
• Az ellenzéki párt – egyéb, a médiára vonatkozó radikális ötletei mellett – 2010-ben felvette a reklámadó bevezetését, melyet végül a Fidesz-kormány meg is lépett, a 2014-es választás után. Fidesz-oldalról az ötletet Orbán Viktor 2013-ban dobta be.
• A Jobbik által szorgalmazott, az Európai Unióval szembeni hatékonyabb fellépés ígérete is szépen látszik a Brüsszel ellen meghirdetett újabb és újabb harcokban. És ne felejtsük el, hogy alig pár hónappal az EU-zászló elleni jobbikos akció után Kövér Lászlónak is eszébe jutott, hogy levegye a Parlamentről az uniós zászlót.

A Fidesz és Jobbik egymáshoz viszonyított helyzetét elemző Political Capital is összeszedett lenyúlt ötleteket a 2017-es, Az átrendeződés éve című tanulmányában.

A bevándorlás kérdésében a Jobbik 2015-ben kezdeményezett népszavazást, 2010-ben szigorúbb boltzárat írt volna elő. A multik túlzott profitjának megadóztatását nem ők vetették fel, de beleillett a programjukba.

Többen a Jobbikól lopott ötletek közé sorolták, hogy Orbán Viktor 2015-ben a halálbüntetés bevezetéséről kezdett beszélni, de Orbán saját magától is meríthetett, ő már a 2002-es móri rablógyilkosság utáni, ciklusának utolsó miniszterelnöki rádióinterjújában is arról beszélt, komolyan meg kell fontolni a halálbüntetés visszaállítását. Ezt már akkor is nemzetközi szerződések tették lehetetlenné, de Orbán időnként úgy tesz, mintha még nyitva lenne a kérdés, legutóbb akkor tett így, amikor egy előírásszerűen lefóliázott trafikban megöltek egy nőt. A 444.hu végkövetkeztetése szerint itt nem a Jobbik vitorlájából fogták ki a szelet, egyszerűen átterelték a vitát a rossz trafiktörvényről az akasztásra.

Orbán lassan indított, aztán elvitte a gőzhenger

A 2015. januári, Charlie Hebdo elleni merényletkor még Vona Gábor Jobbik-elnök érezhette magát nyeregben, a terrortámadás után azt mondta, ez egy tendencia kezdete, amelynek a hatása nemsokára elérheti Magyarországot. Szerinte ki kellene tenni az „Európa megtelt” táblát az EU határaira, mert a kontinens nem bír el több bevándorlót. Vona akkor a hvg.hu-nak azt mondta,

a lényeg, hogy megoldást találjunk a növekvő veszélyre, a társadalom biztonságára, ezért nagyon kíváncsian várom a többi párt szakmai javaslatait a bevándorlás és a terrorveszély visszaszorítására. A maszlagra és a polkorrekt ködevésre sem idő, sem szükség. Cselekvési terv kell.

Orbán a merénylet után nem sokkal csak finoman bírálta az EU-s bevándorláspolitikát, majd rákapcsolt a gazdasági bevándorlózásra.

Az az év februárjában rendezett parlamenti vitanapon a jobbikos Z. Kárpát Dániel a Fidesz–KDNP-s felszólalókat hallgatva megjegyezte, a retorikát tekintve a kormány jobbról előzi a Jobbikot, de hiányolta a cselekvést. Z. Kárpát a kormány szemére vetette, hogy 2012-től kezdve folyamatosan rákérdezett a hazai menekülttáborokban lévő helyzetre, de Kontrát Károly államtitkár annak idején azt mondta, "az érintett területeken a bűnözési statisztikák nem romlottak", aztán két mondattal később hozzátette azt, hogy "ha mégis bűnöznek ezek az illetők vagy elemek, akkor a rendőrség fellép a kellő hatékonysággal".

A Jobbik akkortájt azt követelte,

• állítsák vissza a határőrséget – amit aztán később a kormány meg is tett, határvadász századok létrehozásával és a rendőrök, katonák határra vezénylésével.
• zárják be a nyílt befogadóállomásokat – szintén kipipálva.
• és legyen határkerítés.

Az ötletet az azóta Jobbik-alelnök, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere vetette fel 2015 elején, mikor több ezer menekült haladt át a településen. A Fidesz vezetői hónapokig kizártnak tartották, hogy kerítés épüljön –, majd Szijjártó Péter külügyminiszter június közepén bejelentette, a kormány úgy döntött, kerítés épül a szerb-magyar határon.

Helycsere

A Fidesz támogatottsága 2014 végére a teljes népességen belül elérte a mélypontját, a Közvéleménykutatók.hu oldalon lévő grafikon alapján sokéves mélyponton volt, majd a retorikaváltás után elkezdett emelkedni.

A Jobbiknak 2015 elején volt egy nagy kiugrása – bár még így is jócskán lemaradt a Fidesztől –, amit azóta sem tudott reprodukálni. A Political Capital már hivatkozott, 2017-es tanulmánya megállapította, az elmúlt évben felgyorsult a Fidesz szélsőjobboldalra való elmozdulása, miközben a Jobbik látszólag mérséklődik.

A Jobbik középre indulása 2013 végén kezdődött, nem független attól, hogy a Fidesz egyre inkább elfoglalta a terepét: a kormány átvette és megvalósította programjának számos pontját, részben magáévá tette az eszméit és a retorikáját, sőt még a keleti rezsimek, így az orosz és a török hatalomgyakorlási modell idealizálásában is a Jobbik helyére lépett.

Megállapításuk szerint itthon 2017-ben a bevándorlásellenesség volt a szélsőjobboldali eszmék első számú megjelenési formája, ezen a területen pedig a Fidesz diktálja a tempót.

A szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratívája a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk, etnikumok, vallások és kultúrák harcának vízióján, valamint az összeesküvés-elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja pedig az ellenségképek révén és a félelmek fokozásával a társadalom polarizációja és a saját tábor mozgósítása.

Az elemzők úgy látták, a migrációval kapcsolatos nézeteikben a parlamenten kívüli szélsőjobboldali szervezetek gyakorlatilag egy platformra kerültek a kormánypárttal, a Fidesz pedig ezt a Jobbik lejáratására igyekezett felhasználni. A kormány érdemben alig tett valamit, hogy az ország ne a nemzetközi szélsőjobboldali hálózat egyik csomópontja legyen, és nem csökkent az orosz befolyás sem.