Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára 2017 végén a CEU-n tartott előadásában azt mondta, az orbáni gyűlöletpolitikától senkinek sem lett jobb az élete, sőt. Abban azonban szerinte Orbánnak és a magyar kormánynak teljesen igaza van, hogy Magyarországnak és minden más államnak kötelessége megvédenie a polgárait és a határait. A magyar miniszterelnök „új hazafiasságnak” nevezett doktrínája szerint ugyanakkor a biztonság alapja az etnikai homogenitás, aminek szellemében a magyar állam konténerekbe zárja a XXI. század eddigi legsúlyosabb konfliktusa elől menekülő szíriai menekülteket.

Már a 2016-os éves Amnesty-jelentésben is az szerepelt, hogy „több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja”, ez a megállapítás 2017-re is érvényes. A magyar kormány a legújabb jelentésre sem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, az Amnesty szerint

bizonyos területeken még a csúfos 2016-os évhez képest is sokat romlott a helyzet.

A több mint 400 oldalas jelentés elején megjegyzik, most megjelent dokumentumukban fény pislákol az emberi jogok sötét helyzetében, ugyanakkor a szervezet főtitkára azt írta, tavaly több válsághelyzettel is szembe kellett néznie a világnak, a „vezetőink ezekre válaszul gyűlölettel és félelemmel teli jövőképet mutatnak nekünk. Ez persze megerősíti a fanatikus gyűlölködőket, de náluk sokkal több embert mozgósít, hogy egy jobb világért dolgozzon”.

A most megjelent írás egyik legfontosabb megállapítása, hogy „különféle kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő retorikája a világ minden részén éreztetik hatásukat, ami komoly fenyegetést jelent”. Elég csak arra gondolni, hogy tavaly Donald Trump többször is megpróbálta kitiltani több, elsősorban muszlim többségű ország lakóit Amerikából, valamint augusztus végén megkezdődött a mianmari katonai erők rohingyák elleni etnikai tisztogatása is.

Donald Trump

AFP / NurPhoto / Kevin Dietsch

Az Amnesty szerint a gyűlöletre és félelemre építő nemzetközi trendbe Magyarország és annak kormánya is illeszkedik. A jelentés úgy általában nem fest pozitív képet az európai és közép-ázsiai régióról.

• A civil társadalom helyzete és tere tovább zsugorodott Európában, megjegyzik, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában az emberi jogokkal ellentétes diskurzus továbbra is általános.
• Az emberi jogvédőket, az aktivistákat, a médiát és a politikai ellenzéket gyakran veszik támadás alá a kormányzatok.
• Több uniós tagállam kommunikálta azt, hogy kapcsolat van a terrorizmus és a menekültválság között, köztük Magyarország is, a jelentés külön említi Ahmed H.-t, a szír menekültet, akit terrorizmus vádjával bíróság elé állítottak. A Fidesz rendszeresen használja őt fel kampánycélokra, terroristának állítják be, miközben ügyében egészen mostanáig nem született jogerős ítélet, mivel a Szegedi Ítélőtábla tavaly június 15-én elrendelte az elsőfokú eljárás megismétlését. Egy leirat szerint pedig videófelvételek vannak arról, hogy nem is tüzelte a röszkei tömeget.
• A jelentés megemlíti, hogy 2017-ben 171 332 menekült érkezett tengeren Európába, szemben a 2016-os 362 753-as számmal, köszönhetően az EU–Törökország-megállapodásnak.

Külön Magyarországról is ír az Amnesty. A hazánkról szóló részben a jelentés első helyen említi, hogy 2017-ben is folytatódott a menekültek és bevándorlók jogainak szisztematikus és súlyos megsértése, ráadásul a CEU-t és a külföldről támogatott civil szervezeteket is megpróbálták ellehetetleníteni.

MTI / Újvári Sánod

Megemlítik, hogy a menekültek csak a két tranzitzónán keresztül tudnak belépni az országba, de ez a szám azóta tovább csökkent, a két tranzitzónába már csak összesen két embert engednek be. Március óta pedig a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb kísérő nélküli kiskorúak jelentenek.

Az Amnesty a jelentésében azt írja, tavaly év végén nagyjából 500 menedékkérőt tartottak jogellenesen fogva a határon. Ezzel együtt pedig „a magyar hatóságok nem vagy csak nagyon kis mértékben biztosítottak hozzáférést az emberi jogi megfigyelőknek és a civil szervezeteknek a határon”. Kiemelik azt is, hogy tavaly több mint 20 ezer ember lett visszaküldve – néha erőszakosan – Szerbiába, a magyar hatóságok így megakadályozták ezeknek az embereknek a tisztességes menedékjogi folyamatokhoz való hozzáférést.

Orbán Viktor és Bojko Boriszov Bulgária miniszterelnöke Törökország és Bulgária határán a menekültek miatt állított kerítés mellett

AFP / Nikolay Doychinov

Tavaly megkezdődött a civil szerveztek elleni támadás is, aminek idei folyatásaként a Ház elé került a Stop Soros-törvénycsomag, ami a nevével ellentétben nem a filantróp üzletemberről, hanem a civil szervezetek ellehetetlenítéséről szól. Már nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget írnának elő a migrációt támogató civileknek.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója a jelentés bemutatásakor úgy fogalmazott, küzdelmes év van mögöttük és minden jel arra mutat, hogy „a magyar kormány továbbra sem kíván javítani a kiábrándító emberi jogi teljesítményén”.

Elképesztően szomorú azt látni, hogy bár azt gondoltuk, ennél már nem lehet rosszabb a Magyarországra érkező menekültek és migránsok helyzete, a hatóságoknak még ezen is sikerült sokat rontaniuk a kegyetlen és jogsértő fogvatartással és a visszaküldésekkel. Azokat a szervezeteket pedig, amelyek ezeknek az embereknek próbálnak meg segíteni vagy felemelik szavukat a jogsértések ellen, minden lehetséges eszközzel megpróbálják elhallgattatni. Ne legyenek kétségeink, a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő civilellenes törvényjavaslat-csomag egyetlen célt szolgál, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat és eltiporják azokat, akik másként gondolkodnak. Ez az Európai Unióban elfogadhatatlan.

Az Amnesty szerint a világ kormányainak ahelyett, hogy megpróbálják elhallgattatni az embereket, azzal kellene inkább foglalkozniuk, hogy megoldásokat találjanak a problémáikra. Kezdetnek megtenné, hogy békén hagyják a munkájukat végző újságírókat, civil szervezeteket és a hatalommal szembeni kontrollt jelentő más szereplőket.

A teljes jelentés az Amnesty International magyar oldalán is elérhető.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor a 2018-as évértékelőjén, Facebook)