Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Orbán 1989-es emlékezetes beszédétől kezdi legújabb írását a brit Newstatesman, amely Diktátorok játszótere: Orbán Viktor Magyarországán címmel közölt terjedelmes riportot. A szerző egyebek mellett megemlíti a javarészt EU-s forrásokból épült felcsúti kisvasutat, amelyen kocsinként talán egy embert, ha látott, amikor a miniszterelnök otthonánál járt.
Az április 3-án közölt cikk szerint ahogy Orbán felkészült az újabb választási küzdelemre, korrupciótól felpuffadt rendszere úgy kezdett félelmet és szorongást terjeszteni.
A cikkben szó esik arról is, hogy az anti-Orbán média mostanra láthatatlanná és meghallgathatatlanná vált, miközben az országban általános félelem honol, az emberek már a Facebokoon sem merik elmondani a véleményüket egy-egy téma kapcsán. A tanárok pedig tartanak attól, hogy kritikus megjegyzést tegyenek akár felettesükről, vagy magáról a kormányról.
A szerző arról is szól, hogy Magyarország legnagyobb problémája nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás: ahogy az 1956-ban is történt, többen már elhagyták az országot a jobb fizetésekért és egy rendszer szinten jobban működő kormányért.
