Cáfolni igyekezett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) azt a sajtóban több helyen is megjelent információt, hogy az ukrán határ közelében több ezren létesítettek volna lakcímet az áprilisi országgyűlési választás előtt. Közölte: az érintett településeken január 1-je óta mindössze 60-an létesítettek lakóhelyet.

Az NVI pénteken az MTI-hez megküldött közleményében azt írta, a Belügyminisztériumtól kapott adatok alapján megvizsgálta, hogyan alakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú egyéni választókerülethez tartozó Botpalád, Csaholc, Fülesd, Kispalád, Milota, Sonkád és Zsarolyán lakossága. A hét településnek 2018. január 1-jén 5882 lakosa volt,

azóta mindössze 60-an létesítettek lakóhelyet és 30-an tartózkodási helyet ezeken a településeken, beleértve a kiskorúakat is

– írták. 

Hozzátették: csak a választópolgárokat vizsgálva elmondható, hogy a választás kitűzése napján a névjegyzékben szereplők száma 4502, a szavazás napján 3962, a megjelent választópolgárok száma pedig 2494 (62,9 százalék, vagyis az országos átlagnál alacsonyabb) volt. 

Az NVI azt írta, mind a népesség-nyilvántartás, mind a választópolgárokat nyilvántartó központi névjegyzék adatait vizsgálva elmondható, hogy nem igaz az az állítás, hogy "több ezren" létesítettek lakcímet a szóban forgó településeken. A magyarországi szavazókörökben csak azok a magyar választópolgárok szavazhatnak, akiknek van magyarországi lakcímük. Akiknek nincs, sikeres regisztrációt követően kizárólag levélben szavazhatnak.

Pállfy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke egyébként egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy összesen 91 kettős állampolgár jelentkezett be Magyarországon, miután megkapták a levélcsomagot, de ők elvileg a választókörökben csak egyéni jelöltekre szavazhattak, mert a listás szavazatukat már levélben leadták.

Korábban a Kúria kimondta ugyan, hogy az országgyűlési választások napján az ukrán–magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása a választási eljárásról szóló törvénybe ütközött, törvénysértő volt, de a bíróság azt nem is vizsgálta, hogy hány embert utaztattak, mert a videofelvételekből ezt nem lehetett megállapítani, így arra sem tértek ki, hogy hány embert utaztattak.

Az NVI közleményében nincs utalás arra, hol jelent meg a több ezer átjelentkezőről szóló hír(ek), a Kúria ítélete a Hír TV által feltárt ügyről szólt, az pedig az említett falvakban játszódott.

Viszont az az ügy például, amelyet az RTL tárt fel, nem a szabolcsi 4-es választókerületben, hanem a hármasban történt.