A történet egyszerű: Zala megyében a kormányhivatal plakátokat ellenőrzött – mint emlékezetes, a Fidesz-többség a településkép védelmének ürügyén korlátozta a köztéri politikai hirdetéseket –, és megállapította, hogy az egyik „médiahirdetésifelület-értékesítő”, azaz magyarul a tábla vagy oszlop tulajdonosa nem nyújtotta be a hivatalnak az árlistáját, valamint a hirdetővel kötött szerződését. Ezért a plakátokat az ő költségére leszedetik, mert jogszabályt sértenek.

Az ügy bíróság elé került, mert a cég nem értett egyet a hivatallal, a bíró pedig az Alkotmánybírósághoz fordult. Egy tavalyi kormányrendelet ugyanis kimondta, hogy az ilyen ügyekben csak a hirdetési felület említett értékesítője számít ügyfélnek, maga a hirdető nem, noha a végén esetleg neki kell fizetnie. Ez pedig ellentétes az alaptörvénnyel, amely szerint mindenkinek joga van a tisztességes hatósági ügyintézésre, illetve az érdekeit sértő döntések elleni jogorvoslatra.

Az Ab igazat adott a bírónak, és megsemmisítette a kormányrendelet adott pontját. A közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint ugyanis a hatósági eljárásokban mindenki ügyfél, „akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti”. A kormány arra kapott felhatalmazást, hogy ezt a meghatározást kiterjessze, de arra nem, hogy szűkítse. Ezért a rendeletnek ez a része magasabb rendű jogszabállyal (törvénnyel) ellentétes, és ezzel az alaptörvényt is sértette.