Muszlim gyerekek fotójával illusztrált, Szegeden már érzékenyítik az óvónőket a migránsgyerekekre című cikkel hergelt a Pesti Srácok egy szegedi képzés ellen, amit a Menedék - Migránsokat segítő Egyesület tart óvodapedagógusoknak. A kormányközeli lap azt a következtetést vonta le, hogy a szocialista Botka László által vezetett önkormányzat már a migránsok befogadására készül. 

Szeged város visszautasította a vádakat, sajtóközleményben tudatta, hogy a KSH kereste meg egy a Duna-völgyének vándorlásait vizsgáló Duna Transznacionális Programban beadott pályázaton való részvételre. A projektben nyolc Duna-völgyi ország vesz részt. 

A program sem érzékenyítő tréning, javítja ki a Pesti Srácokat Kováts András, a Menedék igazgatója, hanem kulturáliskompetencia-fejlesztés. A célja az, hogy egy óvodapedagógus elsajátítsa, miként tud egy eltérő kultúrájú gyerek speciális igényeivel, eltérő kulturális hátterével dűlőre jutni. Bognár Kata, a Menedék munkatársa pedig azt mondta el a hvg.hu-nak, mi is zajlik. A négynapos képzés elején először is fogalomtisztázás: kik is azok a migránsok, milyen háttérintézmények foglalkoznak velük - mert a politika összezavarta, megkavarta a fogalmakat. Sokan megijedtek a migráns szótól, de megnyugodtak, amikor kiderült, ez csak annyit jelent: olyan gyerekek, akiknek a szülei 3 hónapnál többet töltenek Magyarországon. Akár munkavállalás miatt, akár azért, mert letelepedési kötvényt vásároltak. 

A képzésben főként kompetenciafejlesztés, szakmai önismeret-fejlesztő munka zajlik: milyen helyzetek fakadhatnak abból, ha a többségtől eltérő kulturális hátterű gyerekek járnak az intézménybe, és hogyan lehet a konfliktusokat kezelni?

Egyáltalán, honnan lehet tudni, hogy egy szimpla, két ember közti konfliktusról van-e szó, vagy az az eltérő kulturális háttérből fakad. Az óvódapedagógusok megtanulják, mik azok a szabályok, amikre tekintettel kell lenni, hogy tényleg fontos tiszteletben tartani, ha egy muszlim kisgyerek nem ehet disznóhúst. Arról is gondolkodnak közösen, hogy mik azok a többségi szabályok, normák, amiket pedig következetesen be kell tartatni és elmagyarázni az intézménybe járó külföldi gyerekeknek és szüleiknek.  De önismeretről is tanulnak a pedagógusok, illetve arról is, hogy miként lehet beszélni a gyerekekkel a kulturális sokszínűségről. Szeged amúgy nyílt felhívást hirdetett a programra, azon indult Menedék, nem a város kérte fel őket. A képzésre pedig önként lehetett jelentkezni.

A külföldi gyerekek óvodai jelenléte egyébként nem elszórt jelenség, minden óvónő tudott személyes példát mondani: vegyes házasságokból érkező, diplomata, Szegeden tanuló diákok, és egyéb ott letelepedni szándékozó külföldiek gyerekeivel kapcsolatban lehet szükség a képzésen megszerzett tudásra, mondja Bognár. Ezen a négynapos kurzuson 18 óvodapedagógus vesz részt, de a fővárosban még nagyobb az érintettség, hiszen van olyan óvoda, ahol akár 40 százalékos is lehet a délkelet-ázsiai migráns gyerekek aránya. A pedagógusok visszajelzése egyértelműen pozitív volt.

Megkérdeztük az Emmit, hogy 2017-ben hány külföldi állampolgárságú gyerek járt magyar állami fenntartású óvodába. Ez a szám 2017. október 1-jén 2396 volt. A minisztérium megyék szerinti megoszlást is küldött: 

Az érintett óvodások szomszédos országok állampolgáraink mellett jellemzően Kína, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország állampolgárai közül kerülnek ki. (És akkor hozzájuk jönnek még a vegyesházasságokból származó, sok esetben magyar vagy kettős állampolgár gyerekek.)