• Megvan a 2019-es költségvetés,
• Gulyás Gergely bekebelezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet,
• módosították a sportról szóló, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt és
• egyebek között hozzányúltak a gyülekezési jogról, a magánélet védelméről és az üzleti titok védelméről szóló törvényekhez is.
• Büntetik a hajléktalanságot,
• végül pedig elfogadták az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvénytervezetet is és Orbán Tarlós István főpolgármestert megkerülve rátette a kezét Budapestre.

Nehezebb lesz tüntetni, kinyilvánítani a véleményt és a menekülteknek segíteni, erősödik a kormányzati kontroll egy egyetemen, de könnyebb lesz mondjuk újra megpróbálkozni az olimpiarendezéssel.

A parlamenti egyharmadnak eddig sem volt túl sok eszköz a kezében, felháborodni, felszólalni, protestálni lehetett, nem ugyanabban a homokozóban játszani, mint a Fidesz, azokra a műanyag lapátokra, gereblyékre és vödrökre rá sem nézni.

De a választások óta eltelt három hónap bebizonyította, az ellenzék sokkal komolyabb hitelességi és szervezeti válságban ahhoz, hogy egyáltalán külön homokozója legyen, légüres térbe kerültek, ahová csak a Fidesz csepegtet alamizsnát.

Ennek az állapotnak nem az a legplasztikusabb lenyomata, hogy az ellenzék sorra bukja az időközi választásokat és nem is az, hogy Szerencsen más már nem is állít  polgármesterjelöltet, csak a Fidesz, hanem az, ahogy a parlamenti ellenzék a képviselői fizetésemeléshez viszonyult.

Győri Péter a VIII. kerületi időközi választás ellenzéki polgármesterjelöltje

Máté Péter

A Jobbikból két igazoltan távollévő képviselő kivételével mindenki igent nyomott a pluszpénzre, a DK, illetve az LMP frakciója nemet – bár nem volt bent mindenki –, a függetlenek közül a liberális Bősz Anett tartózkodott, Dúró Dóra és Hadházy Ákos nemet nyomott. Az MSZP viszont összevissza szavazott, ami érintette a Párbeszéd frakcióját is, az ott ülő szocialista, Burány Sándor miatt. Az MSZP-frakcióból öt képviselő jelen volt, de nem szavazott, öten az igen gombot nyomták, hárman a nemet. A Párbeszéd frakciója nemmel szavazott, az ott ülő, amúgy szocialista Burány Sándort kivéve, aki viszont igennel.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az ellenzék szerint megzsarolták őket, a Fidesz előkészített egy második javaslatot arra az esetre, ha az ellenzék nem szavazza meg vele együtt a fizetésemelést, büntették volna a listáról szerzett mandátumokat – az ellenzék tele van ilyenekkel. A frakciókat is az egyéni kontra listás arány alapján akarták pénzzel kitömni. Így – gondolhatták az ellenzéki padsorokban – nem volt mit tenni, bólintottak a júdáspénzre többen is. De aki nemet mondott, az is megkapja a megnövelt fizetést.

• A fojtogatott Jobbiknak jól jön a pénz, az ÁSZ által megbüntetett párt, amelyik állami támogatást sem kap, most fellélegezhet egy kicsit, a frakció majd eltartja a pártot. Szél Bernadett a hét elején azt mondta, megtárgyalják majd, mihez kezdenek a többletforintokkal. Gyurcsány Ferenc kirohanást intézett mindenkihez, egyedül a Párbeszéd mondta azt, a fizetésemelésüket részben jótékony célokra ajánlják majd fel.
• A szétszavazó MSZP elnöke pedig egy klasszikus szocialista megmozdulás után nyúlt, a Magyar Idők szerint Tóth Bertalan kifakadt azokra, akik nem szavazták meg a képviselői fizetésemelést. Tóth levelében az áll, hogy „olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselő nem ért egyet, de a fizetésemelést »muszáj« hazavinnie”. (Később a történetet a Zoomnak egy névtelen szocialista cáfolta.)
• A pénznek az ellenzéki pártok megtalálták a helyét, mivel a képviselőcsoportok is többől gazdálkodhatnak majd, így pártirodákat tarthatnak fenn, alkalmazottakat kímélhetnek meg az elbocsátástól.

Azonban lehet, hogy a harmadik Fidesz-kétharmad regnálása alatt talán jobb a mártírszerep, mint ágyasnak lenni.

*

Közben péntek délután újra az utcán voltak az otthonápolásért tüntetők, ahogy írták: a 2019-es költségvetési javaslatban semmilyen emelés, módosítás nem szerepel az ápolási segély ügyében. Július 20-án szavazzák meg, ott kell lennünk, elérni, hogy támogassák és bekerüljön a jövő évi költségvetésbe.”

„Magyarországon több mint 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét, idős hozzátartozóját, 24 órában az év 365 napján, szabadság, szünet nélkül. Ezért a munkáért a legmagasabb összeg, amit kapnak 52.810 Ft. Ez az összeg még Romániában is 130 ezer forint és munkaviszonyként ismeri el az állam! A családi pótlékkal együtt is maximum 75.810 forintból kell két embernek megélnie, ami egyszerűen lehetetlen Magyarországon. Ez tarthatatlan helyzet” – írták a demonstrálók.