"A mai nappal a Magyar Nemzet, az MNO, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió alábbi vezetői lelkiismereti okokból benyújtották a fel-, illetve lemondásukat":

• Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Televízió elnöke,
• Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője,
• Élő Gábor, az MNO főszerkesztője,
• Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese,
• Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese,
• Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese.

Ez a közlemény volt 2015. február 6-án a G-nap kiváltója. Simicska Lajos szavai azóta a kollektív emlékezetbe égtek, ám vulgaritásukban elterelték a figyelmet arról, ami aznap történt, és ami most 2018 nyarán lezárul. Orbán Viktor és egykori pénztárnoka nem 2015 februárjában veszett össze, ez a dátum a jobboldali média polgárháborújának kezdete. A G-naphoz vezető hetekben derült ki, hogy a közszolgálati televízió hírcsatornát indít M1 néven, és a Brüsszelben elbukott, többsávos reklámadó helyett jön a mindenkit egységes sújtó sarc. Simicska Lajos egyszerre félthette tehát tévéjének egyeduralmát és médiacégei bevételét. Az oligarcha pedig ebben a légkörben interjút adott a Népszavának, és azt jósolta, ha mindenkinek fizetnie kell az új sarcot, akkor totális médiaháború lehet.

Túry Gergely

Ha ez baráti figyelmeztetés akart volna lenni, akkor Simicska elszúrta, nem kicsit, nagyon. Másnap ugyanis a fent említett urak felmondtak, és ezzel az ellenzékben töltött szűk nyolc év alatt is életben tartott fideszes média az összeomlás határára került. Simicskának minden eszközt be kellett vetnie, hogy sajtótermékei működésképesek maradjanak.

A két egykori szövetséges szemszögéből nézve:

• Orbán Viktornak másfél éve volt, hogy a már megkezdett médiabirodalom-építést befejezze, mielőtt a választási kampány forró szakasza elkezdődik,
• míg Simicska Lajosnak annyi pénze még maradt, hogy a Fideszt kiszolgáló egykori felületeken bő három év alatt elősegítse a 2018-as kormányváltást.

Ez pillanatok alatt polgárháborút hozott a jobboldalon, hiszen kollégák, és nem egy esetben barátok találták magukat a barikád különböző oldalán. Aki Orbánnal tartott, nem mert többé mutatkozni Simicska szolgálatában maradt haverjával. Az építkezés pedig a nyolc bő esztendőt kihasználva azonnal megkezdődött. Liszkayék megvették a Napi Gazdaság nyomtatott változatát, hogy idővel átnevezzék Magyar Időkre, hogy ez legyen a Magyar Nemzetet kiváltó fideszes napilap. A Karc FM tíz nappal a G-nap után elindította adását, a hírcsatorna pótlása azonban nehezebb falat volt. Az Echo adta magát felületként, de elavult technikája és rossz kábelszerződései miatt nehéz volt minimális sikert is felmutatni.

Az hamar kiderült, hogy a korábbi Simicska-birodalom szolgai lemásolása nem vezet sikerhez. Az újonnan létrehozott médiacégek olvasó- és nézőszámát titkolják azóta is, de tudni lehet, hogy nem szerénységből teszik ezt. Bár a piaci folyamatokat messze meghaladó mértékben visszaesett a Magyar Nemzet példányszáma is, a Simicska-lapnak értékelhető mennyiségű valódi olvasója maradt. Közben a Magyar Idők leginkább az intézményekben kirakott, másnap kinyitás nélkül kidobott újság szerepét töltötte be. Az időközben a Magyar Hírlapból kivásárolt Bayer Zsolt gondolatai is leginkább liberális honlapok szemléjeként értek el nagyobb közönséget.

Facebook / Népszabi Szerkesztőség

Orbán szemszögéből a megoldást nem a korábbi média lekettőzése jelentette, hanem

1. a vidéki lapok bekebelezése, amelynek melléktermékeként bezárhatták a Népszabadságot,
2. 2015 tavaszán az Origo megvásárlása előbb Száraz István által, míg el nem jutott a valódi címzettig, a Matolcsy-klánig,
3. valamint a Tv2 zavaros felvásárlása, hogy Marsi Anikó mondhassa be, miszerint Soros György megölte volna az anyját.

Mészáros Lőrinc épp olyan váratlanul tört be a médiapiacra, ahogy a sportruházatgyártásba. A 2018-as választásokig 192 nyomtatott sajtótermék és az Echo Tv tulajdonosa lett. Közben Schmidt Mária is vett magának egy hetilapot, elindult a 888 és a pöcegödör mélyéről kiabáló Ripost, valamint a birodalom részévé vált a Mandiner és a Bors is. Andy Vajna pedig a Tv2 és az imént említett bulvárlapon túl országos kereskedelmi rádióvá fűzött össze a Médiahatóság szíves együttműködésével vidéki frekvenciákat. A G-nap ilyen téren nem megroppantotta a Fidesz médiáját, hanem tulajdonosi szerkezetében színesebbé tette, és ezernyi felülettel gazdagította. Mostanra felölelik a politikától a bulváron át a sportig a sajtó teljes vertikumát, és minden hasábon képesek a kormányt erősítő információkat eljuttatni, "nem igaz, Gyuri?!"

A Simicska-birodalomról sem feledkezett meg a Fidesz és sajtója. Igyekeztek megfojtani termékeit minden lehetséges módszerrel.

• Borókai Gábor a Heti Válasz utolsó nyomtatott számában arra panaszkodott, hogy hirdetési bevételeik 85 százalékkal estek vissza. Ami nemcsak a korábbi magas állami hirdetési arányt leplezi le, de részben a kormány képességét arra, hogy piaci szereplőknek is diktáljon, hol reklámozhat.
• A Hír Tv árbevétele 2013-ban még 7,6 milliárd forint volt, 2017-ben már csak 2,3 milliárd, és ugyanakkora 1,4 milliárdos veszteséget hoztak össze. A Nemzet is hatalmas buktát produkált: a csúcséve adózott eredmény szempontjából 2014 volt, akkor 929 millióval büszkélkedhetett, 2017-ben viszont 919 milliós volt a mínusz. A Mészáros tulajdonolta Echo Tv ellentétes folyamatot futott be: a 2016-os 86 milliós veszteséget a következő évre sikerült 1,2 milliárdos nyereséggé varázsolni.
• A Hír Tv sorra bukta el kábelszolgáltatókkal kötött szerződéseit, mert valamiért mindig úgy alakult, hogy a hosszabbítás során az addigi partner már nem vette be Simicska tévéjét az olcsóbb csomagokba. Közben az intézményi előfizetők eltűntek a Nemzet és a Válasz mögül.
• Teljes nyilatkozatstopot rendelt el a kormány, és ez nem csak a Fidesz politikusaira vonatkozott, de állami intézmények vezetőire is. A Hír Tv vagy a Magyar Nemzet szerkesztői egyre gyakrabban hallották, hogy valaki ugyan örömmel állna a rendelkezésre, de félti állását vagy munkahelyének finanszírozását a kormány bosszújától.
• Ezen túl folyamatos nyomás alatt tartották volt kollégáikat a Fidesz szárnyai alatt maradó véleményvezérek. Gúny, megvetés, nyílt gyűlölet csapott a Nemzetnél vagy Hír Tv-nél dolgozók szemébe a bayerzsoltoktól.

Mit tett közben Simicska Lajos? Hamar elbukta a Class FM országos kereskedelmi rádióját, de a többi érdekeltségét képes volt megőrizni. A három és fél éves „önállóság” legnagyobb híre Kálmán Olga leigazolása volt 2016 decemberében. A korábban az ATV-n a balliberális oldal fontos és fontoskodó arcait kikérdező riporter a Hír Tv-n kapott helyet, és hamarosan az ember csak dörzsölte a szemét, jól látja-e a képernyő sarkában lévő logót, amikor Farkasházy Tivadar és Kéri László elemezték a bólogató Kálmán Olgával, hogyan dönti romlásba Magyarországot az Orbán-diktatúra.

Túry Gergely

A Simicska-sajtóval szemben mégsem a megfáradt balliberálisok beözönlése volt a leggyakoribb vád, hanem a Jobbik dominánssá válása. A médiatulajdonos többször is Vona Gábornak és pártjának győzelmét nevezte meg kívánatosnak, és a részlehajlás Simicska felületein visszatérően érzékelhető volt (no, nem annyira, ahogyan a Magyar Idők csinálja tulajdonosának kiszolgálását). A Magyar Nemzet 2017 novemberében igazolt főszerkesztője, Schlecht Csaba ki is mondta, nem tudja garantálni a Jobbiktól való függetlenséget.

A kormányoldalon aztán a kampány közeledtével kitört a pánik, van-e Lajosnak atombombája. A Magyar Nemzetben lehozott Semjén- és Kósa-botrányok ennek a látszatát keltették, de Orbánra terhelő végül nem derült ki. Rejtély marad, hogy az atombombát nem vet(h)ette be Simicska, vagy nem is volt neki mindent elsöprő fegyvere.

A választások elég egyértelmű eredményt hirdettek Orbán és egykori oligarchája csatájában is. Két nappal a harmadik kétharmad megszerzését követően bebukott a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió, de hiába kapott pár hónap haladékot, elvérzett a nyomtatott Heti Válasz is. Egyik esetében sem látszott, hogy Simicska bármit megtett volna ezen sajtótermékek megőrzése vagy továbbadása érdekében. A nyár második felére pedig a jelek szerint a Hír Tv-ig ér Simicska kapitulációja. (Birodalmának harc nélküli feladását látva azt mindenki döntse el, hogy Simicska maga is egy g.ci, vagy egy ágyában talált lófej késztette jobb belátásra).

Azt hallani közben, hogy az állami média mintájára összevont szerkesztés alá kerülhetnek a jövőben a Tv2, a Hír és az Echo Tv-k hírműsorai. Annyi biztosnak tűnik, hogy jelentős átalakítások előtt áll a Fidesz által az utóbbi években elfoglalt médiatér. Információk szerint tulajdonosi szerkezetük és tartalmi felügyeletük is változhat, ám mivel a döntést Orbán Viktor hozza majd meg Rogán Antal társaságában, most még van idő befolyásolni a történéseket. Az utóbbi idők több találgatása is azt jelzi, képlékeny még egyes sajtótermékek és médiamunkások konkrét sorsa.

MTI / Kovács Attila

Egy kérdésben nincs semmi bizonytalanság: aki a G-nap után nem igazodott a határidő lejárta előtt Orbánhoz, azt árulónak tartják a Fidesz környékén. Nincs kegyelem Borókainak és fiatal csapatának, a Nemzet utolsó pár évét domináló szerkesztőknek, és hamarosan sokaknak a Hír Tv állományából sem. Hallani történetet arról, hogy egy újságíró szorult helyzetében egy politikától mentes állami intézményben kapott volna sajtós munkakört, míg le nem szóltak a központból: neki nincs állás.

Ha a Hír Tv-t visszafoglalta a Fidesz, akkor a Magyar Hang marad az egyetlen felület az ideig-óráig még digitálisan kínált Heti Válasz mellett, amelyen a kormánykritikus jobboldal még megszólal. A csatorna elvesztése viszont a közösségi finanszírozásból készülő hetilap számára is nehéz csapás lehet: szerkesztői, újságírói egy része eddig onnan kapott szerényebb fizetéskiegészítést.

És akkor lássuk, hol állnak most azok, akik 2015. február 6-án megkezdték a jobboldali média polgárháborúját:

• Liszkay Gábor: Magyar Idők ügyvezetője, többségi tulajdonosa, a Mediaworks igazgatósági tagja és elnök-vezérigazgatója, a Karc FM tulajdonosa
• Gajdics Ottó: a Magyar Idők és a KarcFM főszerkesztője
• Élő Gábor: a Mediaworks stratégiai igazgatója
• Csermely Péter: a Mediaworks tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese, magyarán a vidéki laphálózat vezetője
• Szikszai Péter: jelenleg a Magyar Idők főszerkesztő-helyettese, az Echo Tv volt vezérigazgató-helyettese
• Szerető Szabolcs: a G-nap után visszatért a Magyar Nemzethez, ahol lelkiismereti okokból lemondott a főszerkesztő-helyettesi posztról, jelenleg a Magyar Hang publicistája