Rendkívüli ülést tartott a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Domokos László ÁSZ-elnök hétfői lapinterjúja után. A Kórházszövetség erre az ülésére nem, csak a következőre hívta meg az ÁSZ elnökét, hogy tisztázzák, mire is gondolt Domokos László, mikor arról beszélt, anarchia és botrány jellemzi a kórházak és szakrendelők működését. A Kórházszövetségben azzal érvelnek, 14 intézmény korábbi vizsgálata alapján nem lehet az egész rendszert rossznak beállítani. A két szervezet közös állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakozik Domokos nyilatkozata ellen, és nem is finoman szól vissza neki.

Szerintük nincs botrány és anarchia, de pénz sincs

Visszautasítják, hogy az egészégügyet "botrány és anarchia" jelzőkkel lehet jellemezni, miközben

a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános,

merthogy nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés jut az egészségügyre. Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék. Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás – a javuló finanszírozás ellenére – 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Képünk illusztráció!

Túry Gergely

A két szervezet vezetői szerint Domokos szavai általánosításon és feltételezésen alapulnak, az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat is visszautasítják. Azt mondják, ha bárki korrupcióról tud, tegye meg a szükséges lépéseket (egyébként ezt szokták válaszolni a kormányzat képviselői is az ellenzék korrupciós gyanút megfogalmazó felvetéseire).

A kórházi vezetők nehezen tudják értelmezni a Magyar Idők-interjúban felhozott, szerintük méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. Azzal egyetértenek, hogy be kell tartani a törvényeket, de hozzáteszik, hogy

az "élet törvényét" és "a beteg üdve a legfőbb törvény" elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számonkérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.

Leváltások? Összevonások?

Egyelőre nem világos, hogy az ÁSZ elnökének, Domokos Lászlónak hétfői, meglepően kemény hangú nyilatkozata milyen célt szolgál. Van, aki szerint erre hivatkozva ki lehet rúgni kórházigazgatókat, más szerint "csak" a gazdálkodásban várhatók változások.

Domokos az interjúban mindkettőt elsütötte. Azt mondta, "anarchia és botrány jellemzi a hazai egészségügyi intézmények gazdálkodását", van olyan kórház, ahol szinte nem is volt közbeszerzés, több helyen nem volt hiteles leltár bizonyos eszközökről, így nem tudták megmondani, mekkora a készletük, miből mennyi fogy. Nem csak a kórházaknál, a szakrendelőknél is kaotikus viszonyokat találtak, a legtöbb ellenőrzött helyen nem tartották be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem. A korrupció elleni védelmet sem alakították ki megfelelően.

Domokos szerint olyan átláthatatlan a rendszer, hogy "nem lehet megmondani, hogy mennyi pénz kell valójában az egészségügybe, mert azt nem tudja senki".

Azt mondta, Kásler Miklós miniszter előtt számtalan lehetőség áll.

Például leválthatja az érintetteket, és másokat nevezhet ki. Vagy összevonhatja az adott intézmény gazdálkodását egy másikkal, esetleg külön pénzügyest küldhet oda, de ezek mellett sok más módszer is szóba jöhet.

Az interjúból nem derült ki, milyen vizsgálatokra hivatkozva festett ilyen lesújtó képet Domokos – hozzátéve persze, hogy vannak szabályosan gazdálkodó intézmények –, de kérdésünkre az Állami Számvevőszék sajtósa elküldte a listát. Abban egy 2017-est kivéve 2016-ban publikált jelentések vannak a kórházakról a korábbi évekre visszamenően. Ami azt jelenti, hogy a hivatkozott szabálytalanságok nem most történtek. Friss, idén publikált jelentések az önkormányzati fenntartású szakrendelőkről vannak.

Domokos László

MTI / Bugány János

Mindenképpen pikáns, hogy a jelentésekben vizsgált időszak zömmel 2010 utánra esik, amikor már a Fidesz kormányzott. Megnéztük volna, mit talált az ÁSZ a Kásler Miklós vezette Országos Onkológiai Intézetnél 2010 után, de nem találtuk nyomát ilyen jelentésnek az ÁSZ honlapján.

Fejétől bűzlik a hal?

Az interjúban Domokos a korrupciót a vécépapír-beszerzésen keresztül szemléltette (megjegyezve, hogy az más szolgáltatásokkal is behelyettesíthető): a kórház vásárol nagy mennyiségben vécépapírt, de azt nem közbeszerzési eljárásban teszi, valahogy kiválasztja a beszállítót, amely így minden bizonnyal jóval drágábban szállítja le az árut. A kórházban ezt nem veszik fel a leltárba, így amikor a beteg azon háborog, nincs vécépapír, nem tudni, hogy kitették-e az összeset a mosdókba, csak már elfogyott, vagy egy részét ellopták. A kórház újra rendel, ám miután az egész folyamat szabálytalan, a lopás mellett a korrupció lehetősége is felmerül. A 24.hu közben kiderítette, konkrétan a vécépapíros hasonlattal árnyékra vetődött Domokos (ezt a Kórházszövetség mai nyilatkozata is felhozza), azt ugyanis épp az állam írta elő, honnan szerezzék be a vécépapírt az állami fenntartású kórházak. Ugyanezt írta közleményében a két szakmai szervezet is.

A működését nemcsak az ÁSZ, hanem az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) is ellenőrzi, egyik feladata a közbeszerzések összevont levezénylése, illetve az intézményi közbeszerzések ellenőrzése. Csakhogy az ÁEEK összesen több mint százmilliós büntetést kapott a Közbeszerzési Döntősbizottságtól szabálytalannak ítélt közbeszerzések miatt, a csúszó beszerzések miatt a betegeken csattant az ostor. Az egyik ügyben még az előző ciklusban Hadházy Ákos interpellálta a miniszterelnököt, mire Orbán felháborodottan közölte, ő olyat még nem látott, hogy egy politikus egy cég érdekeit képviselte volna a parlamentben. Orbán szerint ez maga a korrupció. A határozatot megtámadta az ÁEEK a bíróságon, Hadházy pedig Orbánt perelte be jó hírnév megsértése miatt, de a pert elbukta.

Még egy fontos érv a kormánynak

Megkérdeztük az ÁSZ-t arról is, mi az oka az interjú időzítésének, de nem kaptunk kielégítő választ. Azt írták, Domokos "az ellenőrzéseknek az elmúlt években összegyűlt összegző tapasztalatait ismertette a Magyar Időknek adott interjúban", a problémákról folyamatosan beszél az ÁSZ, és folyamatosan zajlanak az ellenőrzések a kórházakban is.

Horváth Bálint sajtófőnök ráerősített:

amíg nincs normális leltározás, hogy mivel hogyan gazdálkodnak a kórházak, nem lehet megmondani, hogy alulfinanszírozottak-e a kórházak. Egy lyukas vödörbe öntjük a pénzt.

Ez is fontos érv: a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól megszűnt, így szeptembertől bajba kerülhetnek a jellemzően hatalmas adósságot görgető intézmények. A Népszava meg is írta, 40 kórház bezárhat szeptemberben, mert az államtitkár hiába tárgyal, ám az ÁEEK szerint ez álhír. Másnap Gulyás Gergely miniszter is kijelentette, kórházak nem zárnak be.

Rogánéktól jött az ámen?

Horváth Bálint sajtófőnök azt mondta, Domokos a nyilatkozat előtt nem egyeztetett Káslerrel. Arra már nem tért ki, amiről az Index írt, hogy állítólag a Rogán Antal vezette kabinetiroda adta meg az engedélyt a nyilatkozatra. Ezt kórházi forrásból a hvg.hu is hallotta, rákérdeztünk a tárcánál, ahol cáfolták ezt. Azt írták, a feltételezés alaptalan, az Állami Számvevőszék egy független intézmény,  a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány kommunikációjával foglalkozik.

Megkérdeztük az Emmit, hogy Domokos László nyilatkozata után Kásler Miklós kirúg-e kórházigazgatókat, illetve azt, mennyire ért egyet a minisztérium azzal, hogy anarchia és botrány jellemzi az intézmények gazdálkodását, és tényleg nem lehet-e tudni, mennyi pénzre van szüksége az egészségügynek.

A kérdéseinkre kétmondatos választ kaptunk, az egyik az volt, hogy tanulmányozzák a vizsgálati eredményeket, a másik pedig, hogy

az ÁSZ jelentéséről eddig megismert információkkal egybevág, hogy az Emmi már korábban intézkedési terv kidolgozását kezdte meg a kórházak gazdálkodásával kapcsolatban.

Kérdés, bevezetik-e a kancellárrendszert – az MSZP szerint egyértelműen ez a cél. Nagy Anikó államtitkár pár hónapja megfúrta a javaslatot, az ÁSZ-elnök nyilatkozata viszont erős ütőkártya lehet. Kórházi körökben azt valószínűsítik, nem általános érvényű rendszert vezetnek be, hanem az évek, évtizedek óta gazdaságtalanul működő, forrást rosszul felhasználó intézmények élére kineveznek egy kormánymegbízottat, aki a gazdálkodást felügyeli.

A kiemelt képen: Domokos László a 2014-es zárszámadási törvényjavaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. október 7-én. Fotó: MTI / Kovács Attila