"A program koncepciója világos és releváns (...), a képzés tudományos háttere biztosított" – ez szerepel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozatában, mellyel 2016-ban támogatta, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elindítsa a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot. A képzést legfeljebb 18 tanulónak hirdetik meg, de induláskor nem is volt nagy a tolongás, első körben 10 diák jelentkezett. Idén kicsit többen: 33 jelentkezőből 14-en jelölték meg első helyen a képzést, ebből 11-et vettek fel, a maradék helyekre pótfelvételit hirdettek meg. A CEU-n angolul folyik a képzés, oda idén 22 diákot vettek fel a 180-190 jelentkezőből. (A Felvi.hu adatbáziásában 2 felvett hallgató szerepel.)
Reviczky Zsolt
Vagyis idén negyvennél többen biztos nem kezdenek társadalmi elméleteket tanulni. Utána meg senki. Az eddigi nyilatkozatok alapján – melyet nemsokára részletesen idézünk – erős a gyanú ugyanis, hogy ideológiai alapon tiltják be jövő évtől a szakot. Mindenesetre árulkodó, hogy a gyors rendeletmódosítási tervezetet – indoklás nélkül – a nyár kellős közepén, a lényegében üres egyetemeknek küldte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium.
Egy tollvonással megszüntethető bármi
Jogilag egy rendeletmódosítással minden további nélkül meg lehet szüntetni egy akkreditált szakot
– mondja Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság korábbi elnöke, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Ilyenkor a Bizottságnak nincs véleményezési lehetősége, csak a szak indítása előtt, de szakértői véleménye akkor sem köti az Oktatási Hivatalt.
A szakok 3-5 évenkénti felülvizsgálatát egyébként Bazsa György indokoltnak tartja, a társadalmi-gazdasági igények ugyanis változnak, a tapasztalatok alapján indokolt átnézni a képzési és kimeneti követelményeket. A másfél évvel ezelőtti felülvizsgálat – amikor 15-20 szakot megszüntettek és néhány újat indítottak – ebbe a körbe tartozott.
Az eseti, nem elemzésen alapuló szakmegszüntetésekre viszont nem lát okot. Igaz, szerinte – noha a korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján sejthető a döntés háttere – végül nem is fogják megindokolni a lépést. Még akkor sem, ha
korábban nem volt példa arra, hogy vélelmezhetően ideológiai megfontolásból szüntessenek vagy változtassanak meg egy szakot.
Bazsa szerint a tempó is túl gyors, ami sem a diákoknak, sem az oktatóknak nem jó.
Kicselezhető a rendszer, ha nagyon akarják
Polónyi István oktatáskutató a Klubrádióban arról beszélt, a szak megszüntetése, betiltása súlyosan csorbítja az egyetemi autonómiát, de törvényt nem sért a kormány. A 2015-ös felsőoktatási jogszabály alapján ugyanis megvan a felhatalmazása a szakok felülvizsgálatára, indítására. És a kormány láthatóan tesz is kivételeket, nemcsak kontra, de pro is. Polónyi emlékeztetett rá, nagy botrány volt abból, mikor a kormány kitalálta, kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indíthat majd államtudományi mesterképzést, amelynek elvégzése feltétele lesz a közigazgatási vezetői állásnak.
MTI / Koszticsák Szilárd
Polónyi szerint annak is volt valamekkora – ha nem is ennyire erős – ideológiai háttere, hogy csak a kormány számára megbízható egyetem képezhessen számára megbízható szakembereket. Az andragógia szak átalakítását is példaként hozta fel, amely közösségszervés néven indult új formában. A korábbi átalakítási tervek nagy tiltakozásokat váltottak ki, az oktatási kormányzat bizonyos szakok esetén meghátrált.
Polónyi szerint kicselezhető a rendszer: egyrészt az oktatás autonómiája lehetővé teszi, hogy új címen ugyanazt tanítsák (feltéve, ha engedélyezik a képzést – a szerk.), de szakirányú képzésként is továbbviheti egy intézmény az oktatást.
Vécéfelirat, kislányok és kisfiúk befolyásolása
Arra, hogy itt ideológiai alapon léphet a kormány, a korábbi, igen éles nyilatkozatok bőven adnak támpontot.
Reviczky Zsolt
Az ELTE gender képzése miatt a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke, Nacsa Lőrinc 2017-ben nyílt levélben ment neki az ELTE-nek: azt fejtegette, a képzés luxus, felesleges és romboló, egy ilyen képzést pedig egy nagymúltú egyetem nem engedhet meg magának. Szó szerint idézünk a leveléből:
Nem gondoljuk, hogy Magyarország megengedheti magának azt a luxust, amit néhány skandináv ország, hogy közéleti témái legfontosabbja a mellékhelységek jelzései, illetve, hogy minél több semleges játékot, tankönyvet állítsanak elő, nehogy véletlenül befolyásolják a kisfiúk és kislányok saját nemükhöz való tartozását.
Szögezzük le, hogy biológiai nemek vannak, nem társadalmiak, így az elnevezés is megtévesztő, hamis.
Fel kell hívnunk a figyelmét, miszerint ezzel a tanulmánnyal semmiben nem segítik nemzetünk felemelkedését, sőt rombolják azt az értékközpontú gondolkodást, ami a közép-európai országokban még jelen van. Égető problémánk a demográfiai kérdés, ami nem a szexuális kisebbségek tanulmányozásával és a feminista filozófia elmélyítésével fog megoldódni. Kérjük Rektor Urat, hogy az erre a szakra szánt pénzzel, erőforrással inkább egy demográfiai intézetet, egy családüggyel foglalkozó tanszéket állítson fel, de semmiképp ne ugyanazokkal az oktatókkal és olvasmánylistával, mint a gender studies esetében. Hisszük, hogy Magyarország jövője a családok és a fiatalok kezében van, ezért őket kell támogatni, az ő problémáikkal kell foglalkozni.
MTI / Koszticsák Szilárd
Rétvári Bence Emmi-államtitkár is kifakadt a gender képzés ellen, szerinte a gender – a marxizmus-leninizmushoz hasonlóan – inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. (Emlékeztetőül: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szerint igen.) A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall – fogalmazott Rétvári. Azt tervezték, a Corvinuson indítanak családtudományi mesterképzést, végül erről lemondtak.
Nem értik, mi ez
A tavalyi, KDNP-s kirohanás után beszéltünk Kövér-Van Til Ágnessel, az ELTE Társadalmi Nemek Tanulmánya Mesterszak igazgatójával, aki több példán keresztül érzékeltette, nem igaz, hogy a mesterképzésüknek ne lenne társadalmi haszna.
Milyen kérdések fontosabbak a társadalmi igazságosságnál?
– tette fel a kérdést. Ez az Alaptörvényben is rögzített érték. Azt mondta, a mesterprogram kézzelfogható és jelentős problémákkal foglalkozik, mint a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztással, a gyermeküket egyedül nevelő nők szegénységi kockázataival, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekkel, a szülés utáni munkaerőpiaci lehetőségekkel és ezek gazdasági környezetével.
Tehát olyan strukturális problémákat elemez, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségekhez vezetnek.
Elmondta akkor azt is, 3-4 éves előkészítés előzte meg a szak indítását, a programot három kar – a Bölcsészettudományi, a Pedagógia és Pszichológiai, illetve a Társadalomtudományi – állította össze, a kari tanácsok majd az egyetemi szenátus jóváhagyása után adták be a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, amely rábólintott az indításra, végül az Oktatási Hivatal vette nyilvántartásba, a szak tartalmát pedig egy Emmi-rendelet határozta meg. Felhozta azt is, hogy már az 1425-ben alapított Leuveni Katolikus Egyetem is kínál mesterprogramot a társadalmi nemek témájában. Európában (beleértve a közép-kelet-európai egyetemeket is) 187 egyetemen van gender studies mesterképzés angol nyelven, több mint 300 helyen pedig nemzeti nyelven folyik a téma oktatása. Magyarországon, magyar nyelven az ELTE indított elsőként ilyen mesterképzést.
Két legyet egy csapásra
Egy darabig csönd volt a képzés körül, majd a Figyelő listázása hozta újra terítékre a gendertémát. Miután a kormány úgy döntött, a jövőben a Palkovics vezette minisztériumon keresztül kapnak kutatási pénzt az MTA kutatóintézetei, a Figyelő felhozta,
az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása,
ahelyett, hogy a demográfiai krízis megoldására, vagy a gyermekvállalás elősegítésére tennének javaslatokat. Vagyis, a "liberális világszemlélet" narratívája alapján dolgoznak társadalomtudósok.
A rendeletmódosítás miatt kerestük Kövér-Van Til Ágnest, de egyelőre nem értük el. Sem az ELTE, sem a CEU vezetése nem kommentálta hivatalosan a tervet. A CEU tanára, Pető Andrea viszont kemény üzenetet küldött a Facebookon.
Azt írta, a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírásoknak megfelelően működik, a képzés tartalmát egy 2016-os Emmi-rendelet a teljes hazai felsőoktatás minden alap- és mesterképzési szak, így a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak tartalmának felülvizsgálatát követően rögzítette.
Amennyiben a készülő rendelet figyelmen kívül hagyná az illetékes szakemberek értékelését (melyet az Emmi még két évvel ezelőtt is megerősített), az azt az üzenetet hordozná, hogy Magyarországon az ideológiai-politikai szempontok felülírják a tanszabadság elvét. A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot, s ez kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is.
Közben a Népszava azt írta, a CEU a Magyar Rektori Konferenciához fordult, a nekik megküldött állásfoglalásukban azt írták, elkötelezettek a tanszabadság mellett és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát.
Az ELTE ellenben azt közölte, hogy bár nem tervezték a képzés megszüntetését, de elfogadják a döntést. Mint írták, nyitottak a további egyeztetésekre, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy
a fenntartó minisztérium jogosult a képzési portfólió felülvizsgálatára, ezen belül egyes képzések megszüntetésére is. Ezzel összhangban a fenntartó döntését Egyetemünk tudomásul veszi és tiszteletben tartja, egyúttal fontosnak tartjuk, hogy a témakörben lehetőség szerint érdemi szakmai vita folyhasson le.
Az Emmi azzal magyarázza a gender szak kinyírását, hogy az ott végzettek irányt nincs munkaerőpiaci kereslet, a szak gazdasági szempontból nem racionális,
így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók.
Azt már nem árulták el, milyen háttértevékenységet gyanítanak. Ahogy arra a kérdésünkre sem válaszoltak, miért nyár közepén adtak 24 órát véleményezésre a két egyetemnek. Meglepő fordulatként a Magyar Krónika főszerkesztője, Bencsik Gábor kiállt a genderképzés mellett, és bírálta a kormányt, amiért az nem adott elég időt a véleményezésre.
