Lesújtó adatokat közölt a magyar diplomás fiatalok számával kapcsolatban a G7. A portál egy felmérésre hivatkozva azt írja, hogy az egész Európai Unióban szinte kizárólag nálunk csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében. Azért csak szinte, mert Luxemburgban is csökkenés látható, viszont ott még így is a korosztály felének van diplomája, Magyarországon viszont ez csak 30 százalék.

A felmérés szerint nálunk 2014 után kezdett el csökkenni a diplomás fiatalok aránya: akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt felsőfokú végzettsége, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának. Az Európai Unióban azóta átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, így Magyarország olyan mértékben – 8,8 százalékponttal – szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt évtizedben soha.

A régiós versenytárs országok többségében az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.

A G7 szerint a diplomás fiatalok arányának csökkenése összefügghet azzal, hogy az Orbán-kormány hatalomra jutása óta megváltoztak a felsőoktatás célkitűzései: jelentős forráskivonás történt, egyre kevesebben tanulnak állami támogatással, és magasabb lett a bejutási küszöb is. Emiatt a hallgatók száma gyorsabban szűkült az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná.

Kérdés, hogy az egyetemek fenntartásának átalakítása milyen hatással lesz a folyamatra: korábban megírtuk, hogy a Corvinus Egyetem alapítványi kézbe kerül, így a jövőben magánegyetemként működik majd tovább. Palkovics László akkor az új működési modell kiterjesztéséről beszélt, de a hvg.hu megtudta, hogy ez egyelőre csupán annyit jelent, hogy az egyetemek nem az államtól függnek majd anyagilag, hanem létrehozzák saját működési szervezetüket.