„Senki sem támadhat a bírói kar nevében - különösen kinevezett vezetők nem - a bírák által demokratikus úton megválasztott bírói önigazgatási testület ellen. Erre felhatalmazást még azoktól sem kaptak akik esetleg - sajnálatos módon - velük egyetértenek. A jól megszervezett obstrukciót követő másnapi "Elnöki nyilatkozat" az abban résztvevőket minősíti. Most és mindörökké!”

– fogalmaz a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján közzétett nyilatkozatában Rupa Melinda a Zalaegerszegi Törvényszék Tanácselnöke. És nem ő az egyetlen bíró, aki nyíltan vállalja kritikus véleményét: Darvasi Szilvia, a Szigetvári Járásbíróság bírája és Tóth Beáta, a Gyulai Törvényszék tanácselnöke és bírája is egymagában állt ki a vezetők ellen. A MABIE honlapján pedig naponta bővül a tiltakozók listája: a Fővárosi és Székesfehérvári Törvényszéken, a Fővárosi és a Győri Ítélőtáblán is nagy a felháborodás. Mindez igencsak szokatlanul bártor kiállás a bírák részéről.

„Most nem a lóláb, az egész ló kilógott”

– így indokolta a hvg.hu-nak egy bíró, mi lehet az oka az egyre nagyobb felháborodásnak, amely a megválasztható jelöltek hiánya miatt eredménytelenül zárult az Országos Bírói Tanács póttagválasztást követte. Helyben a patthelyzetet, majd utóbb a botrányt az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistán lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő (124-ből legalább 42) szavazatot a jelen levő küldöttektől, akiknek a többsége Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök.

Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt. Minderről nehéz elhinni, hogy spontán történt így.

Ráadásul anélkül nyilvánították eredménytelennek a gyűlést, hogy azon póttgaot választottak volna. Ugyanakkor Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnökének – akit a közelmúltban nevezett ki újabb hat évre Handó Tünde – javaslatára a küldöttek egy nyilatkozatot is elfogadtak – legalábbis az indítványozók szerint. Ebben az áll, hogy az OBT tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, emellett a küldöttek – igaz, csekély többséggel – megszavazták azt is, hogy lemondásra szólítják fel az OBT jelenlegi tagjait. Amit azóta a Handó által kinevezett elnökök a törvényszéki és ítélőtábla-elnöki értekezleten megismételtek. „Csatlakozva a bírói kar döntéséhez, felszólítjuk a Magyarország Alaptörvényének szellemétől visszafordíthatatlanul eltávolodott Országos Bírói Tanács megmaradt tagjait, hogy lemondásukkal nyissák meg az utat a modern bíróság kiteljesedése előtt annak érdekében, hogy a hazai ítélkezés továbbra is nyugodt körülmények között, pártatlanul, függetlenül és eredményesen álljon a közjó szolgálatában” – írták.

Ez azonban a jelek szerint már kiverte a biztosítékot a bírák körében.

„Különösen sérelmesnek tartom, hogy a www.bíróság.hu honlapon a nyilvánosság számára a mai napig olvasható és hozzáférhető módon a "Lemondásra szólította fel a bírói kar az OBT-t" címmel szerepel a hír, mely a közvélemény félrevezetésére is alkalmas és a valóságot nem fedi – fogalma nyilatkozatában a Szigetvári Járásbíróság bírája.

A küldöttválasztó gyűlést a számos szabálytalanság miatt haladéktalanul meg kell ismételni – ezt kérték a Győri Ítélőtábla bírái, és ehhez csatlakoznak egyre többen. A tiltakozók egyetértenek azzal, hogy a megválasztott küldötteknek el kell végezniük a feladatukat (...) "az OBT törvényes működésének biztosítása érdekében". A győri bírák nyilatkozatában az is szerepel: egyetértenek azzal, hogy sem a küldöttértekezletnek, sem az ítélőtáblai és törvényszéki elnökök október 10-én megtartott értekezletének

nem volt mandátuma és jogköre arra, hogy a bírói kar nevében az OBT tevékenységét minősítse,

és annak tagjait lemondásra szólítsa fel. "Különösen sérelmezték", hogy ezek a nyilatkozatok a bírói kar egészének a nevében "fogalmazódtak" meg, holott annak tartalmával sem a Győri Ítélőtábla bírái (azaz az aláírók), sem a kollégáik egy része nem értett egyet. A győriek szerint ezzel a nyilatkozattal a más véleményen lévő bírákat a bírói karból kirekesztették.

A nyilatkozat utolsó bekezdése mond talán a legtöbbet arról, hogyan, milyen körülmények között működik, működhet valójában az Országos Bírói Tanács. A győriek arra kérik a kollégáikat, akik egyetértenek a leírtakkal, hogy „ne féljenek vállalni azt” és csatlakozzanak hozzájuk. Amit egyre többen meg is tesznek.

A Székesfehérvári Törvényszék Bírói Tanácsa és küldöttei például azt írták nyilatkozatukban, hogy az OBT működésével szembeni, minden konkrétum nélküli kritika számukra érthetetlen, az OBT „működése miatti aggódás pedig ilyen formában értelmezhetetlen.” Szerintük a minden tényszerű alapot nélkülöző kritika aláássa a bírósági önigazgatás garanciális elemeit, veszélyeztetve a Tanács iránti közbizalom kiépülését. „Célja nem más, mint a hangulatkeltés, az elbizonytalanítás, a megosztás.”

A hvg.hu információja szerint Debreceni Ítélőtáblán is szervezkednek a felháborodott bírák és úgy tudjuk, egy összbírói értekezleten várnak magyarázatot a történtekre. Az összbírói értekezlet összehívásához pedig sikerült már összegyűjteni a bírák egyharmadának aláírását.

Megkerestük az OBH-t is az ügyben, hogy kiderüljön mit tervez Handó Tünde OBH elnök az eredménytelenül zárult póttagválasztás után. A kérdés, hogy tervezi-e - és ha igen, mikorra - új küldöttgyűlés összehívását? Netán a felmerült aggályok miatt sor kerülhet a küldöttválasztás megismétlésére? Válasz azonban ezidáig nem érkezett.