szerző:
Schiffer András
Tetszett a cikk?

A közigazgatási bíróságok létrehozásával a harmadik hatalmi ág veszélyeztetettsége jelen pillanatban súlyosabb, mint az elmúlt évek vészharang-kongatásainál bármikor.

Nem kellett volna, hogy így legyen. Az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása nyugodtan lehetne a jogállam ünnepe és a témában három évtizede ügyködő Trócsányi miniszter életművének megkoronázása. A végrehajtó hatalom egyedi döntései feletti bírói kontroll jelenlegi formáját a kényszer, pontosabban a 32/1990. (XII.22.) AB határozat szülte. Jó érvek szólnak amellett, hogy például adó-, verseny-, médiahatósági, vagy éppen közbeszerzési ügyekben a rendes bírósági struktúrától elválasztott, a speciális szaktudást biztosító közigazgatási bírói kar lássa el a hatósági szervezetrendszer ellenőrzését.

Amikor az igazságügyi kormányzat – kétharmados többség híján – 2016 nyarán először látott neki a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének, a megszólaló szirénhangok a Fidesz trójai falovát látták bele a koncepcióba. Azt jövendölték, hogy az új közigazgatási bíróságokhoz terelnek majd minél több, politikailag érzékeny ügyet, az új bíróságokat feltöltik a közigazgatásból érkező janicsárokkal, a közigazgatási bíróságok irányítását pedig politikai kinevezettekre bízzák. Összességében: „bizalmi kezekbe” kerülhetnek nem csak választási, vagy közbeszerzési ügyek, de személyzeti kérdések, monopóliumellenes jogviták, s persze az adatkérések. Az akkori tervekből végül nem lett semmi.

A friss törvénytervezet a Kúria helyébe a Közigazgatási Felsőbíróságot, az Országos Bírói Tanácséba az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsot, míg a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal szerepébe egyenesen az igazságügyi minisztert ülteti. Félreértések elkerülése végett: önmagában a miniszter igazgatási funkciója sem teljesen ördögtől való, hiszen a jogállam első nyolc évében az egész bírói szervezetrendszer kapcsán ez így működött. Nincs azonban semmiféle elvi indoka annak, hogy pont a végrehajtó hatalom bírói kontrollja kapcsán – a kormányzati hatalomtól mégiscsak elválasztott OBH helyett – maga a végrehajtó hatalom tartsa kézben a bíróságok igazgatási irányítását. Trócsányi ráadásul megkapná Handó Tünde sokat bírált hatásköreit: szabadon nyilváníthat eredménytelennek pályázatokat, a bírói önkormányzati szervtől függetlenül térhet el a pályázati rangsortól.

Képzeljük csak el, amikor Trócsányi miniszter bírói álláshelyre pályázó személyeket hallgat meg! Az új rendszer első bírósági vezetőit ráadásul gyakorlatilag szabadon válogathatja ki a miniszter, akinek kevéssé lenne kötött a keze a bírósági hivatalvezetők kinevezésénél. Ez a törvényjavaslat a legveszélyesebb beavatkozás lehet a független bíráskodásba 2010 óta.

A 2016-os koncepcióról folytatott pártközi egyeztetéseken távozó LMP-képviselőként magam is részt vettem. Az akkori szöveghez képest (ahol még nyoma sem volt a miniszter igazgatási funkciójának) hét fő garanciális elemet fogalmaztunk meg, amelyek teljesülése esetén nem kellett volna arra gyanakodnunk, hogy a narancsuralom éppen a trójai falovát tolja be az igazságszolgáltatásba. Lássuk, miként viszonyulnak a két évvel ezelőtti garanciális javaslatok a jelenlegi törvénytervezethez!

Fontos volna rögzíteni, hogy a közigazgatási bíróságok kizárólag közigazgatási jogvitákban járnak el. Ehhez képest a tervezet azt mondja, hogy a közigazgatási bíróságok eljárhatnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben is. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a munkaügyi bíróságokról a közigazgatási bíróságokra terelik a közszolgálat munkaügyi vitáit, továbbá itt landolhatnak a hatalomnak sok bosszúságot okozó, az átláthatóságot szavatoló közérdekű adatkérési perek is. Felső limitet határoztunk volna meg az egy naptári évben a közigazgatási bírói karba a közigazgatás felől érkezőkre. Ennek a felső limitnek most nyoma sincsen. A külső feltöltés elé más korlátot is állítottunk volna. Azt javasoltuk, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság háromtagú ítélkező tanácsaiban legalább ketten már minimum ötéves bírói múlttal rendelkezzenek. Most semmi akadálya, hogy a jogerős közigazgatási bírósági döntéseket olyan tanácsok hozzák, ahol mindannyian frissen röppentek át éppen a közigazgatásból. Valamennyi bírósági vezetőnél feltételként írtuk volna elő a legalább három éve fennálló bírói megbízatást. Most viszont a miniszter bírósági vezetőnek nevezhet ki leköszönő hivatalnokokat is. Komoly politikai összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaztunk meg a közigazgatási bírákra: nem csak azok estek volna ki a rostán, akik öt éven belül képviselők voltak, de azok is, akik jelöltként indultak, párttisztségviselők, állami vezetők, miniszteri biztosok, az Országgyűlés által megválasztott vagy a miniszterelnök, a köztársasági elnök által kinevezett közjogi tisztségviselők voltak. A törvénytervezet most tágra nyitja a kaput a közigazgatási bírói pályára a politikai kinevezett tisztviselők előtt is. Előírtuk volna, hogy a központi honlapon a pályázatok kiírásával egyidejűleg közzé kell tenni a pályázati kiírást és a pályázati és vizsgakövetelményeket, továbbá az elbírálást követően a kinevezésre javasolt pályázatát, a meghallgatási jegyzőkönyvet, a pályázati bírálatot, valamint az érintett hozzájárulása esetén a kinevezésre nem javasolt pályázónál ugyanezeket a dokumentumokat. A tervezet a pályázati eljárás transzparenciájára érdemi rendelkezéseket nem tartalmaz. A közigazgatási bíróságok regionálisan jönnek létre, ugyanakkor ez azzal jár, hogy számos emberközeli hatósági ügyben is nagyon sokat kell utazni bírói jogvédelemért. Nem utolsósorban, a növekvő távolságok a jelenlegi, tapasztalt közigazgatási bírák közül is sokakat kiszórhatnak, egyszerűen egzisztenciális okokból. Ezért kezdeményeztük, hogy a megyeszékhelyeken jöjjenek létre ítélkezési pontok, ahol első fokon tárgyalhatják közigazgatási bírák a magánszemélyek és kkv-k kisebb értékű adó- és bírságügyeit, gyámügyeket, a szociális támogatásokkal és tb-ellátásokkal összefüggő ügyeket, valamint a lakáscélú ingatlanokkal kapcsolatos építési ügyeket. A törvénytervezet egyelőre süket ezekre a szempontokra.

A helyzet tehát a harmadik hatalmi ág intaktságát illetően jelen pillanatban súlyosabb, mint az elmúlt évek vészharang-kongatásainál bármikor. Egyetlen reményünk az lehet, hogy a bírói szervezeti indentitás eddig is ellenállónak bizonyult minden politikai machinációs szándékkal szemben.

 

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gyújtogatás miatt üthetett ki tűz a cseh lakóházban, 11-en meghaltak

Gyújtogatás miatt üthetett ki tűz a cseh lakóházban, 11-en meghaltak

43 új koronavírus-fertőzöttet találtak itthon

43 új koronavírus-fertőzöttet találtak itthon

Mutatunk öt számot, amelyekkel ön is milliókat nyerhetett

Mutatunk öt számot, amelyekkel ön is milliókat nyerhetett