Tarlós István az első hanukagyertya meggyújtása előtt mondott köszöntőjében kiemelte: ma már magától értetődő, hogy a magyar nemzet fővárosában minden közösség szabadon gyakorolhatja vallását és háborítatlanul élheti át ünnepeit.

Hozzátette: különleges az az érték, amelyet a magukat büszkén magyarnak valló zsidó polgárok Budapestnek adtak az élet minden területén. "Nem felejthetjük el ezeket, és hálásak vagyunk értük" - mondta.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt: "lassan 30 éve, hogy Magyarországon a zsidó közösség nemcsak fizikailag van biztonságban, hanem spirituálisan is megélheti az identitását". Ez a harminc év pedig "felelősséggel is felruház" - mondta.

Megjegyezte ugyanakkor, még mindig vannak olyan zsidó gyerekek Budapesten, akik nem tudják, mi az a hanuka. Hangsúlyozta: a hanuka ünnep neve nevelést, oktatást jelent. A zsidó bölcsek tudták, hogy bármilyen identitás, a hagyomány megtartásának egyetlen záloga az oktatás, a nevelés, a tudás továbbadása a következő nemzedéknek.

A vezető rabbi szólt a CNN televízió hét európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban végzett, az antiszemitizmus erősödését feltáró közvélemény-kutatásáról is. A saját kutatásaikkal egybevágónak és szomorúnak nevezte az eredményt, amely szerint az emberek 30-40 százalékának vannak antiszemita gondolatai. Megjegyezte: a felmérés alapján Magyarország egy dologgal "tűnik ki" a többi ország közül: a zsidó közösségről szóló ismeretek hiányával.

Kiemelte: a tudatlanságot megtestesítő sötétség ellen csakis fénnyel lehet küzdeni. Ezért állították fel először 1998-ban a Nyugati téren a hanukai gyertyákat, és hívták meg zsidó és nem zsidó barátaikat, hogy közösen ünnepeljenek, és másokkal is megismertessék ünnepiket, hagyományaikat.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte résztvevőket. Azt írta: a Nyugati téren hagyománnyá vált 8 napos ünnepségen "minden évben megerősítjük, hogy olyan országban akarunk élni, ahol minden állampolgár számára természetes, hogy szabadon gyakorolhatja vallását, és fejezheti ki ragaszkodását ősei kultúrájához".

Magyarország megbecsüléssel tekint minden zsidó származású polgárára, és valamennyi hazánkban élő vallási közösségre - hangzott el.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete szerint a hanukai gyertyák melege közelebb visz nemcsak az ünnephez és a zsidóság történetéhez, de magához a zsidósághoz is. E gyertyáknak hála "közelebb kerülhetünk családtagjainkhoz, barátainkhoz és talán még ellenségeinkhez is" - mondta.

A hanuka a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom időszámítás előtt 165-ben történt visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek.

Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot.

A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.

A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd a következő estéken  újabb egy lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".