Emlékkonferenciát rendez kedden a parlamentben a Veritas Intézet és az Antall József Tudásközpont Antall József halálának 25 éves évfordulója alkalmából, ahova a volt MDF-es Herényi Károlyt is meghívták, Herényi azonban Orbán Viktor miatt nem megy el az eseményre - írja az atv.hu.

Herényi a Veritas Intézetnek küldött, és az atv.hu-hoz eljutott levelében azt írja, nem áll módjában a megemlékezésen részt venni,

Ennek oka a megnyitó előadást tartó személye, Orbán Viktor. Antall József miniszterelnök emléke iránti tiszteletem indokolja távolmaradásom

– írta Herényi a levélben, amelyben kitér arra is, hogy nem ünnepelhet együtt és nem vállalhat szellemi közösséget egy olyan emberrel, aki szisztematikusan döngöli földbe, teszi tönkre Antall József életművét és politikai munkássága szinte minden eredményét.

Herényi a levélben méltatja Antall életművét, mert mint írja, Antall "életcélja a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtése volt", ezért 1990-től a Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnökeként kormánya, az országgyűlés támogatásával és együttműködésével megteremtette a magyar jogállamiság törvényi alapjait és jogi hátterét, valamint létrehozta a demokratikus jogállam működését biztosító intézményrendszert, kivezette Magyarországot a Varsói Szerződésből és kezdeményezője volt a KGST felszámolásának is, majd kezdeményezte a nyugati katonai és gazdasági intézményekhez történő csatlakozásunkat.

Herényi szerint Antall életművének beteljesülését jelzi az 1999-es NATO-csatlakozás, valamint a 2004-es EU-csatlakozás is, de szerinte

Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya 2010 óta Antall József politikai életművének felszámolója.

Herényi részletezi is, hogy mire gondol: arra, hogy Orbán a második kormánya megalakulása óta harcban áll az EU-val és Putyin felé nyit, nem teljesíti NATO-tagságból eredő kötelességeinket, nemzeti érdekekre való hivatkozással akadályozza Ukrajna NATO tagságát, a módosította a választási törvényt, amely egyenértékű a plurális parlamenti demokráciákat jellemző választási rendszer felszámolásával,

ismét az egypártrendszer felé vezeti az országot.

Az iliberalizmus hirdetése szerinte egyenlő az egyetemes emberi szabadságjogok, az egyetemes kereszténydemokrácia értékeinek semmibe vételével, a politikai inkorrektség nyílt vállalása összeférhetetlen és összeegyeztethetetlen az európai keresztény-konzervatív értékrenddel.

Megemlíti az MTA elleni politikai támadást, mint a tudományos élet politikától való függetlensége felszámolásának a kezdetét, illetve a CEU politikai kiüldözését, amely szerinte a középkori könyvégetések modernkori megfelelője. Kitér a néhány napja létrejött és a GVH-t kijátszó kormánypárti médiakonglomerátumra is, erről mint a hazai sajtószabadság totális felszámolásának sötét kísérlete ír.

Herényi felidézi, hogy Antall a fiatal magyar demokráciát mindig három veszélytől óvta: a kalandorpolitikától, a kocsmapolitizálástól és a weimarizálódástól, mondván a harmadik a legveszélyesebb, mert ebben az esetben a demokráciát demokratikus úton hatalomba került politikai erő számolja fel. Szerinte 2010 óta valami nagyon hasonló történik.

Politikai ízlésem, szocializációm és konzervatív értékrendem nem teszi lehetővé, hogy együtt emlékezzem egy olyan emberrel, aki politikai cselekedeteit tekintve a keresztény-konzervatív értékrend szerint sem erkölcsösnek, sem jó ízlésűnek, sem demokratának nem nevezhető

- írja a volt politikus Orbánról, akinek szerinte a politika nem a közjó szolgálatát, hanem a pillanat mindenkori uralmát, vagyis a hatalmat jelenti. Megemlíti azt is, hogy míg Antallt korátrsai elismeréssel és megbecsüléssel illették, addig Orbánt mindenki kerüli, csak Putyin, Erdogan valamint a tatár parlament résztvevői között Kirgizisztánban érzi igazán otthon magát.