Az ellenzék is az Ab-hoz fordul a kormánypárti médiagóliát miatt

A múlt héten derült ki, hogy a kormány a közelmúltban létrehozott, egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította, hogy így vonja ki a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata alól. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) már jelezte, hogy az ügy miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy mondják ki, a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek.

Most a volt LMP-s Szél Bernadett és a volt együttes, már független Szabó Szabolcs most szintén kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg azt a kormányrendeletet, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerzett az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett.

Szabó egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg.

A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert "közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához". 

Szél Bernadett emlékeztetett, hogy korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben "fake news gyárakról" van szó - fogalmazott. Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga. 

A beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói valamint független képviselők is támogatták, a szocialista Kunhalmi Ágnes kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától. 

Kunhalmi Ágnes amúgy kérdésre válaszolva azt mondta, nem lát ellentmondást abban, hogy miközben a szocialisták zéró toleranciát hirdettek a rasszizmus és antiszemitizmus ellen, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs alkotmánybírósági beadványát a Jobbikkal közösen támogatták. Válaszában arra hivatkozott, hogy az alkotmánybírósági beadványokhoz ötven képviselő aláírására van szükség, ez pedig együttműködésre kényszeríti az ellenzéket.

Szél Bernadett a "rabszolgatörvény" szerdai szavazásáról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ott lesznek, de nem akart arról beszélni, hogy mire készülnek. Annyit elárult, azt akarják elérni, hogy az indítványt ne lehessen "simán megszavaztatni".