Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Mikecz Dániel kutató azt írja az Magyar Tudományos Akadémia oldalán publikált kutatásában, hogy a tiltakozáskutatás a nemzetközi mozgalomkutatásban nem új módszer, de fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „a tüntetésen résztvevő sokaságról nem rendelkezhetünk előzetes tudással, nem állapítható meg, hogy szociológiailag milyen összetételű lesz a demonstráló csoport, így a nagymintás survey felmérésekkel ellentétben nem lehetséges mintát venni a lekérdezéshez. Az adatok megbízhatóságát az adja, hogy a mintavétel véletlenszerűen történik.”
A decemberi 8-i tüntetésen több százan vonultak a Jászai Mari térről a Kossuth tér elé, majd a demonstráció végén a tömeg betört a lezárt Kossuth térre. Az esemény válaszadói közül
- 56 százalék férfi, 46 százalék nő volt,
- a kérdezőbiztosok megítélése alapján 22 százalékuk 40 év alatti, 41 százalék 40 és 65 év közötti, míg 37 százalék 65 év feletti volt.
- A fővárosi helyszín nem riasztotta el a más településeken lakó tüntetőket, ugyanis a résztvevők 55%-a volt budapesti, 45 százalékuk más településről érkezett a demonstrációra.
Mikecz azt írja, bár Magyarországon jellemzően a magasabb végzettségűek nagyobb részvételi aktivitást mutatnak, a december 8-i tüntetés szakszervezeti jellege miatt a nem diplomások aránya, azonban így is a résztvevőknek 56 százaléka rendelkezett legalább főiskolai oklevéllel.
A kutatás készítői kíváncsiak voltak a tüntetésen részt vevők részvételi tapasztalataira és szervezeti hátterükre is. Nem meglepő módon a megkérdezettek 18 százaléka vett részt szakszervezet munkájában a kérdést megelőző 12 hónapban. A politikai pártok mozgósításán mutatja ugyanakkor, hogy 13 százalék volt a politikai pártban, szervezetben aktívak aránya.
A választásokon túli politikai részvétel tekintetében a petíciók aláírása, valamint a tüntetés a leggyakoribb forma. A résztvevők politikai tudatosságáról árulkodik továbbá a pénzadományozás, a bojkott és a választott képviselővel való kapcsolatfelvétel relatív magas aránya.
Arra a kérdésre, hogy „Vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést (más szóval a rabszolgatörvényt)! - Mennyire alkalmas a tüntetés a cél elérésére?” a megkérdezett demonstrálók 21 százaléka azt válaszolta, teljes mértékben, 26 százalék azt, hogy inkább alkalmas, 22 százalék azt, hogy is-is.
Kiderült, a tüntetésen nem csak baloldali pártok vettek részt politikusaikkal, szimpatizánsaikkal, de jelen volt a Jobbik is. A válaszadók politikai önbesorolását tekintve azonban döntően baloldaliak (61 százalék) voltak. (25 százalék azt vallotta, inkább középen áll, 3 százalék jobboldali, a többiek nem válaszoltak, nem mondták meg.)
Mindezek tekintetében megállapítható, hogy a tüntetéseken véletlenszerű mintavétellel megkérdezett részvevők egy politikailag aktív, elkötelezett csoportot alkotnak.
*
Mikecz Dániel kutatását itt éri el. A december 8-i tüntetésen a kérdezőbiztosok 118 résztvevők kértek fel a kutatásban való részvételre, akik közül 102-en voltak hajlandóak a kérdőív megválaszolására, és 100-an annak szinte teljes körű megválaszolására.
