Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
HVG: A nemzetiségi képviselők térségünkben általában támogatják a mindenkori kormány törekvéseit, s csak a nemzetiségeket érintő ügyekben van saját álláspontjuk. Ön milyen politikát követ majd?
Ritter Imre: Egy éve a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) Közgyűlése úgy döntött, hogy a 2018. évi parlamenti választásnál stratégiai célnak tekintjük a szavazati joggal rendelkező, pártoktól független, teljes jogú német nemzetiségi képviselő megválasztását. Ezután minden parlamenti frakcióval átbeszéltem és egyeztettem, hogy – a parlamenti választás végeredményétől függetlenül – a német képviselői mandátummal járó szavazati joggal hogyan kívánunk élni. E szerint ha a leendő és mindenkori kormányzat olyan nemzetiségi politikát folytat, amely a magyarországi nemzetiségeknek megfelelő, számukra kedvező, akkor fő szabályként a magyarországi németség nevében a nemzetiségeket nem érintő kérdésekben is támogatjuk a mindenkori magyar kormányt. Fő szabályon azt értem, fenntartjuk a jogot, hogy lelkiismereti, nemzetközi vagy bármely egyéb indokolt esetben tartózkodjak, vagy akár a kormány álláspontjával ellentétesen szavazzak.
HVG: Mennyire kötött az ön mandátuma, mennyire veszi majd figyelembe a német közösség és önkormányzat véleményét a törvények szavazása előtt?
R. I.: Számomra az utóbbi négy évben már német parlamenti szószólóként is evidencia volt, hogy mint az MNOÖ meghosszabbított karja, a meghatározott rövid távú és stratégiai célokat a lehető legeredményesebben képviseljem. Immáron 24 éve aktív részese vagyok a magyarországi németségnek. Vagyis a magyarországi német nemzetiség gondjait, céljait, az előttünk álló nemzetiségi feladatokat, s az MNOÖ és német közösség ezekkel kapcsolatos véleményét pontosan ismerem. A szavazati jogommal mindezek tudatában természetesen önállóan élek, és annak minden felelőssége személy szerint az enyém.
HVG: Minden törvény előtt konzultál az önt delegáló szervezettel?
R. I.: Minden lehetőséget kihasználtam eddig is arra, hogy a magyarországi németséggel, annak önkormányzatával, Heinek Ottó elnök úrral is a legszorosabb kapcsolatot tartsam. Ugyanakkor nyilvánvalóan sem időben, sem technikailag nem megoldható, hogy „minden törvény előtt” konzultáljak az engem delegáló szervezettel, ezekben az esetekben a döntés felelőssége – a korábban említett szavazási fő szabályok mentén – az enyém.
HVG: Vannak olyan fontos, kétharmadot igénylő döntések, amelyek nem érintik a nemzetiségeket. Ebben az esetben hogyan szavaz majd?
R. I.: Az én megítélésem szerint a kétharmados döntést igénylő törvények nagy többsége érinti a magyarországi nemzetiségeket, tehát a német nemzetiségi érdekek mentén kell dönteni és szavazni! Amelyik kétharmados vagy sima többséget igénylő törvénymódosítás valóban nem érintene nemzetiségi kérdést, ott fő szabályként a mindenkori kormányt támogatólag fogok voksolni.
HVG: Az első kétharmados döntés várhatóan a Stop Soros néven elhíresült, egyes civil szervezetekkel szemben hozandó törvény lesz. Készült-e már erre, az országos önkormányzat alakít-e ki véleményt az ügyben, vagy a lelkiismeretének megfelelően dönthet majd?
R. I.: Bevallom őszintén, hogy a német regisztráció, a parlamenti választás előkészítése és néhány más fontos, aktuális német nemzetiségi projekt miatt a Stop Soros törvénytervezettel érdemben még nem foglalkoztam, ezzel kapcsolatban az önkormányzattal sem volt még érdemi egyeztetés. Nyilvánvalóan ki fogjuk alakítani a véleményünket, és ennek megfelelően fogok majd szavazni.
HVG: Milyen kötődése van a Fideszhez? 2010-ben a párt színeiben indult a polgármesterségért.
R. I.: Budaörsön születtem német nemzetiségi családban, és kezdettől a Budaörsi Német Önkormányzat elnöke voltam. A német nemzetiségi ügyek felgyorsítása és jobb érvényesítése érdekében 2002-ben függetlenként, 2010-ben már Fidesz-tagként és -támogatással indultam Budaörsön a polgármesterségért. A sikertelen választást követően a budaörsi helyi politikai életből teljes mértékben kivonultam, 2010 óta sem a budaörsi Fidesz-szervezetben, sem regionális vagy országos rendezvényen nem vettem részt. A 2018. évi parlamenti regisztráció lezárásakor a tagságomat formálisan is felfüggesztettem, szüneteltetem. Számomra soha nem okozott problémát a pártoktól független döntések meghozatala, hiszen korábban a budaörsi helyi közéletben, vagy akár országos kérdésekben is, ha a nemzetiségi nézőpont a mindenkori politikai szempontokkal ütközött, számomra a német identitásom volt a meghatározó. Ezt egyértelműen bizonyítja az utóbbi négyévi parlamenti szószólói tevékenységem is, melynek során valamennyi ellenzéki frakcióval és független képviselővel rendkívül jó szakmai és korrekt emberi kapcsolatokat alakítottunk ki.
