szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az 1990 utáni kormányiratokról van szó, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Levéltár kezelt, de hamarosan a kormány házi kutatóintézetéhez kerülnek.

A Veritas Történetkutató Intézet lassan kezdi betölteni azt a szerepet, amelyre a kormány szándéka szerint létrehozták. Megalakításának egyik célja ugyanis az volt, hogy alkalmas lesz „a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása céljából egyes állami feladatok ellátására” is. Azt azonban akkor senki sem gondolta, hogy állami feladatként a nemzeti emlékezet szempontjából talán az egyik legfontosabb dokumentumgyűjtemény, a kormányiratok egy részének gondozását is rábízzák. Ráadásul nem látszik semmilyen szakmai indok arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kezelésében lévő kormányiratok sorából az 1990 utániakat kiszakítsák. Persze a szakmai kérdést felülírhatják ismeretlen indítékú politikai szándékok.

Nemrég az atlatszo.hu közléséből derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában olyan törvényt készítettek elő, amely a Veritas állami szaklevéltárrá minősítését célozza. Kásler Miklós miniszter, Rétvári Bence parlamenti és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár már jóvá is hagyta a 2018. szeptember 17-én készült előterjesztést. A törvény mindenképpen szükséges, mert a kormány egy korábbi döntése értelmében egy ideje már a Veritasnál vannak a kárpótlási iratok is, ám ezek szabályos kezeléséhez, kutathatóságához is szükség lenne a szaklevéltári minősítésre. Az viszont alaposan meglepte a levéltári szakmát, hogy az egyelőre még szaklevéltári státust sem birtokló intézet a tervezet szerint egyből megkapná az 1990 utáni kormányiratokat is.

„A múlt héten kaptuk meg a tervezetet szakmai véleményezésre” – mondta a HVG-nek Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke, a Budapesti Fővárosi Levéltár főigazgatója. Október közepéig várja a minisztérium az állásfoglalásukat. A főigazgató elmondta, nem szeretne prejudikálni, de ezt a tervezetet biztosan nem tudják támogatni. Éppen a múlt héten volt Sopronban a Magyar Levéltári Vezetők Tanácsának ülése, ahol

„megállapítottuk, hogy az elképzelésen még vitatkozni sem érdemes, az szakmai nonszensz”

– fogalmazott.

A tervezet szerint ugyanis a kormány mint testület tevékenysége során keletkezett iratokat adnák a Veritas kezelésébe, beleértve az előterjesztéseket, jelentéseket, az ülésekről készült jegyzőkönyveket, a belső és minősített kormányhatározatokat, s a hozzájuk kapcsolódó valamennyi dokumentumot. Ezek a kormányzat működésének talán legfontosabb iratai, amelyeket a világ jó részén a nemzeti levéltárakban őriznek. A szovjet típusú rendszerek persze kivételt képeztek; Kenyeres elmondása szerint a Szovjetunió levéltárügyéhez igazodás szellemében alapították meg 1970-ben az Új Magyar Központi Levéltárat, amely az 1945 utáni dokumentumok gyűjtésének felelőse lett. Így a korábban egységes nemzeti levéltár több mint húsz évig kettéosztva működött, és csak a rendszerváltást követően, 1992-ben történt meg az egyesítés. Igaz, akkor már a volt állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt iratanyaga is a Magyar Országos (ma már Nemzeti) Levéltár (MNL) kezelésébe került, miután a parlament azokat köztulajdonná nyilvánította.

Néhány kivételtől eltekintve (mint például az állambiztonsági iratok kiszakítása a Belügyminisztérium iratállományából) az MNL-nél van a nemzeti múlt szempontjából fontos valamennyi kormányzati iratanyag. Ezt az egységes levéltárat bontanák meg a Veritas kedvéért. A törvénytervezet indoklása némi csúsztatást is tartalmaz. E szerint azért van szükség a Veritas helyzetbe hozására, mert az MNL-ben nincs elég raktári férőhely. Ez részben így is van, hiszen a kormány hozta szinte lehetetlen helyzetbe az intézményt, amikor a Hess András téri épületét a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várba költöztetése miatt elvette, s méltatlan körülmények közé kerültek az addig ott tárolt anyagok.

Az iratok költöztetésének amúgy gyakorlati indoka is van: azzal, hogy Orbán Viktor a Parlamentből átteszi a székhelyét a Várba, a Miniszterelnökség korábbi dokumentumainak is új helyre kell kerülniük. A Veritashoz így mintegy 300 folyóméternyi irat menne át, ami viszont nem akkora mennyiség, amelynek az elhelyezése komolyabb gondot tudna okozni a jelenleg több mint 300 ezer folyóméternyi iratot kezelő nemzeti levéltár számára. Most azonban a tervek szerint az MNL még azokat az 1990 és 1993 közötti kormányiratokat is kénytelen lenne átadni a Veritasnak, amelyeket már korábban a saját állományába vett. A levéltári törvény szerint ugyanis az iratokat a keletkezésüktől számított 15 év elteltével levéltárba kell adni, vagyis a Veritashoz most a 2004-ig terjedő időszak dokumentumai kerülnének át. Köztük a kormányülések hanganyagai is, kivéve persze az első Orbán-kormányét, mert arról (ahogy a következő Fidesz-kabinetek esetében is) a miniszterelnök megtiltotta, hogy felvételek készüljenek.

A Veritasnál egyébként jól ismerik az 1990 utáni Antall-kormány miniszterelnökségének iratait, hiszen az intézet vezetői, kutatói között többen vannak, akik egykor Antall József környezetében dolgoztak (Marinovich Endre főigazgató-helyettes például a kabinetfőnöke volt). Komoly főfájást okoz ugyanakkor nekik, hogy mit kezdjenek például azokkal a miniszterelnökségi archívumban található durva hangvételű feljegyzésekkel, irományokkal, amelyekben az akkori Fidesz élesen támadta az első szabadon választott kormány fejét. Az ezekről folyó beszélgetések során felmerült, hogy kérjenek nyilvánosan bocsánatot a ma kormányon lévő politikusok. Ám a felvetésre Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter állítólag azt mondta: erre most politikailag nem megfelelő az időpont.

A levéltárosszakmában nem értik, miért egy kutatóintézetre kell bízni az 1990 utáni korszak egyik legfontosabb irategyüttesét. Sokakban politikai indíték gyanúját ébreszti, hogy a szakmailag kompetens, a magyar kormányzatok mindenkori iratanyagát kezelő MNL helyett nemsokára már olyan intézetnél lesznek az iratok, ahol azok „baráti kezekbe” kerülnek. S hogy aztán később ebben az iratanyagban milyen elvek szerint történik majd például a szelektálás, selejtezés vagy a nem a Fidesz-kormányokhoz köthető dokumentumok tendenciózus kiválogatása és szivárogtatása, az már csak a megrendelő(k) szándékán múlik.

Képünkön az Antall-kormány megalakulása 1990. május 23-án. A cikk eredetileg a HVG 2018/41. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Negyven éve még éhezett az ország, most kijött a saját okostelefonjával, mindjárt néggyel

Negyven éve még éhezett az ország, most kijött a saját okostelefonjával, mindjárt néggyel

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Beperli egy nő az Apple-t, mert notch van a telefon kijelzőjén

Beperli egy nő az Apple-t, mert notch van a telefon kijelzőjén

Fekete-Győr: A péntek esti tüntetésen felszólal a letepert momentumos

Fekete-Győr: A péntek esti tüntetésen felszólal a letepert momentumos

Rabszolgatörvény: baloldali diplomások tüntetnek a munkásokért

Rabszolgatörvény: baloldali diplomások tüntetnek a munkásokért

A francia belügyminiszter szerint nem az Iszlám Állam katonája volt a strasbourgi lövöldöző

A francia belügyminiszter szerint nem az Iszlám Állam katonája volt a strasbourgi lövöldöző