Indítványozzuk Czeglédy Csaba vallomásának műszeres vallomásellenőrzését, vagyis a poligráfos vizsgálatot, méghozzá kifejezetten abban a kérdéskörben: adott-e át pénzösszegeket az adóterhek megkerülésével – ez a bizonyítási indítvány szerepel abban a birtokunkba került ügyvédi beadványban, amit Czeglédy védelme pár napja nyújtott be a Csongrád Megyei Főügyészségen. A jelenleg szombathelyi lakásában bűnügyi felügyelet alatt, régi nevén házi őrizetben lévő baloldali politikus-jogász a hvg.hu-nak ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban furcsa körülmények közt három másik gyanúsított is rá nézve terhelő, új vallomást tett.

„Mindhárman gyanúsítottak az ügyben, így nyilvánvalóan kényszerhelyzetben vannak, ugyanakkor olyan valótlan állításokat tesznek, amik pontosan egybevágnak az ügyészség koncepciójával. Nemleges dolgot nem tudok bizonyítani, ezért az új büntetőeljárási törvény alapján én kérem, hogy vessenek alá a hazugságvizsgálatnak. Ezt alapesetben a hatóság szokta kérni, nem a terhelt, akinek kifejezetten bele is kell egyeznie,

ezért az ügyészségnek most logikusan tapsolnia kell örömében”

– mondta Czeglédy. Az indítványukban az szerepel, hogy bármilyen más kérdésben is áll a poligráfos vizsgálat elé.

Februárig így nincs vádemelés

A bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más gazdasági jellegű bűncselekmények miatt 2015 óta folytatott eljárásban egyre csúszik a vádemelés. Az ügyészség tavaly december elején azt kommunikálta, hogy most már „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül vádat emelnek”, a kormányszócsőként funkcionáló Magyar Idők pedig két héttel később lebegtette meg, hogy egy utolsó határidő letelte után, legkorábban december 18-án benyújthatják a vádiratot.

Csakhogy úgy tűnik, még mindig keresik a fogást Czeglédyn, ugyanis újabb kihallgatások történtek, és így további nyomozati iratok születtek, ezeket január 2-án kapta meg a védelem. Az eljárási szabályok alapján ezekre is 30 napon belül tehetnek indítványokat, észrevételeket, és addig nem lehet vádat emelni, amiből az következik, hogy február előtt nem fog tudni előállni az ügyészség a vádirattal.

Az új nyomozati információk közt van a három gyanúsítottnak a vallomása is, akik Czeglédy szerint az ügyészség kottájából játszanak, erre válaszképpen indítványozták nemcsak a hazugságvizsgálatot, de azt is, hogy „haladéktalanul” szembesítsék őket Czeglédyvel „az ellentétek tisztázása érdekében”.

Megtáltosodott a tanú?

Czeglédy védelme szerint az a legkülönösebb, hogy az egyik gyanúsított, K. Norbert, aki most az ügyészségi koncepcióval egybevágó vallomást tett ellene, teljesen mást mondott egy másik bírósági eljárásban. Czeglédy ugyanis sajtópert indított a róla készült karaktergyilkos anyagok miatt többek közt az Origo és a Tv2 ellen, a kormányközeli médiumok pedig többek közt K. Norbert tanúvallomásával akarták alátámasztani az igazukat. Csakhogy – a szintén bevetett Zuschlag Jánossal ellentétben – ő betegségére előre hivatkozva, többször egymás után nem jelent meg a tárgyaláson, ezért végül a bíróság kérésére még a tapolcai járásbíróságot is be kellett vonni, hogy a saját otthonában hallgassák ki. Végül így nagy nehezen összejött a vallomása december 3-án, csakhogy érdemi válaszokat nem adott:

a sajtóper jegyzőkönyve alapján a neki feltett 12 kérdésből 11-re azt a választ adta, hogy: „nem tudom”.

A 12. kérdésre adott válaszába ettől annyiban tért el, hogy arra "nem kívánt nyilatkozni".

„Ehhez képest mennyire életszerű, hogy nem sokkal később, december 28-án reggel 8 órakor megjelenik az ország másik felében, Szegeden az ügyészségen, ahol ezzel teljesen ellentétes vallomást tesz? A sajtóperben nyilván nehéz helyzetben volt, hiszen ott a bíróság előtt komoly következménye lehet a hamis tanúzásnak” – vetette fel Czeglédy, aki ezért szeretné a poligráfos vizsgálatot.

Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy nem fizette szabályszerűen az áfát és az szja-t.

Czeglédy egy korábbi tárgyaláson

Máté Péter