Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

A szakszervezeti vezetők egy része azt mondja: jelképes figyelmeztető sztrájk igen sok helyen lehet, de annak, hogy az egész ország leálljon, alig van esélye. A túlóratörvény elleni legutóbbi tüntetésen meghirdetett demonstrációk és sztrájkok részleteinek jártunk utána.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Egy igazi országos sztrájknak ma nincs realitása Magyarországon, mondja Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, szerinte ahogy eddig sem sikerült, úgy ezután sem fog sikerülni egy teljes, általános sztrájkot nyélbe ütni. A közszolgáltató szervezeteknek ugyanis

a 2010-ben módosított sztrájktörvény olyan magas, akár 66 százalékos szinten határozza meg a minimális szolgáltatások körét, hogy az szinte láthatatlanná tenne egy sztrájkot.

Ráadásul a megelőző bírósági procedúra is hónapokat vehet igénybe, így komplikált a megszervezése is. A versenyszférában pedig azért nehéz általános sztrájkot megszervezni, mert ott általában kollektív szerződések vannak érvényben, helyi szinten kell döntést hozni.

Tesco-alkalmazottak munkabeszüntetése
©

Azt pedig kétszer is meggondolják a munkavállalók, hogy egy virtuális térben megjelenő politikai követelés miatt a valós munkahelyükön letegyék-e a kalapácsot, ha amúgy a körülményeik rendezettek, jók, nem elégedetlenek.

Általános sztrájkra kicsi az esély

A magyar társadalom eszköztárának nem része a sztrájk Palkovics meglátása szerint, akit arról is megkérdeztünk, hogy mi lenne, ha a munkavállalók törvényellenesen állnának le a munkával? Akkor annak meglennének a törvényi következményei Palkovics szerint, a szakszervezetek is felelősségre vonhatóak egy ilyen esetben. De eljuthat a társadalom egy olyan pontra, hogy kimondja, nincs jogállam, az akkor viszont a forradalom – fogalmaz a vezető.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége is egyetért a szakszervezetek négy pontjával, a szakpolitikai követelésekkel.

Legyenek helyreállítva a jogok papíron is és a valóságban is, ez a kívánalom, nem a kormánybuktatás.

– Sok helyen túlóráznak már most évi 400 óránál többet, illetve aki nem megy bele, hogy hétvégén is bejárjon dolgozni, azt sem feltétlenül rúgják ki – mondta Palkovics. A Munkástanácsok elnöke szerint érdekes szubkultúra, ami kialakult ezen a téren, mert a munkaerőhiány miatt a munkáltató is ki van szolgáltatva valamennyire.

Palkovics Imre
©

Palkovics azt is elmondta: a most kialakult tiltakozáshullám jót tehet a magyarok érdekvédelmi tudatosságának. Az emberek ráébredhetnek, hogy a kollektív szerződés aláírásához szükséges szakszervezetet alapítani hasznos dolog. El lehet érni dolgokat a munkáltatónál. A szakszervezetek is tanulhatnak végre: haladni kell a korral, hogyan lehet megszólítani az embereket, és milyen gyakorlati eszközeik vannak. Köthetnek olyan megállapodást, hogy 300 óra legyen csak a túlórakeret. Kollektív szerződésekhez szakmai segítséget egyébként a Munkástanácsok Országos Szövetsége is ad.

A 36 hónapos elszámolási keret más kérdés, itt az Európai Bizottság dönthet arról, megfelel-e az európai szabályozásnak, mert ebben jogértelmezési vita van. A túlóratörvény most már csak ürügye a politikai szándékoknak – állítja Palkovics.

Szombaton további tiltakozásokat hirdetett meg a túlóratörvény miatt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Országos demonstrációkra kerül sor reményei szerint minél több helyen az országban, megyeszékhelyeken, nagyobb településeken január 19-én: félpályás útlezárások és egyéb tiltakozó akciók lesznek.

Forgalomlassító demonstráció a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendezésében a 86-os számú főúton 2019. január 4-én
©

Ám a kormánypropaganda hamarosan már arról írt gúnyosan, szombatra szervez sztrájkot a szakszervezet. Ez félreértés, Kordás nem hirdetett sztrájkot, mondta el a hvg.hu-nak. Felmerült, hogy ekkor van az országos központi középiskola felvételi napja, Kordás azt mondja, ezt nem akarják akadályozni, a tiltakozásokat úgy igazítják, hogy itt ne legyen lehetőleg fennakadás.

Nem tartotta a kormány a szavát

Megtudtuk, hogy ha a munkavállalók úgy döntenek, sztrájkba lépnek, a MASZSZ biztosítja a szakmai hátteret hozzá, de nem bátorít senkit jogellenes lépésekre. Az esetleges munkabeszüntetésnek szervezett és törvényes formában kell megvalósulnia. Például sztrájkolnia joga van a munkavállalónak, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell bemennie dolgozni – bemegy a munkahelyére, de nem veszi fel a munkát.
A szakszervezetek négy pontban fogalmazták meg a követelésüket, ez olvasható az A Hang petíciójában is:
  • Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra-szabályozást pedig vonja vissza a kormány!
  • Emeljék a minimálbért legalább két számjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit!
  • Követeljük a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosításánál!
  • Követeljük egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig!
©
Kordás László szerint ezek közül a túlóratörvényen kívül mind régebbi sérelem. A kormány 2014-ben beleegyezett abba, hogy a Versenyszféra Konzultációs Fórumán (VKF) megszületett megállapodásokat nyújtja be a parlamentnek, ez 2015-től nem valósult meg, nem tartotta magát a megegyezéshez. Az álláspontok fokozatosan megmerevedtek, így nem maradt más eszköz, mint az utcai demonstrációk, mondja Kordás.
Ha 19-i demonstráció után sincs előrelépés, akkor mérlegelni lehet a figyelmeztető sztrájkot. A konföderáció ehhez biztosíja a hátteret. A figyelmeztető sztrájk abban különbözik az általánostól, hogy maximum két óra hosszat tart, azaz jelképesebb. Most létrejött egy szakszervezeti sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottság, ami 3 szakszervezeti konföderációt és 12 szakszervezetet tömörít. A szervezett dolgozók többségét, a teljes közszférát és a versenyszféra csaknem egészét képviselik ezáltal. Ezen a nyitott fórumon, amelyhez csatlakozhatnak további érdekvédelmi szervezetek, születnek döntések a továbbiakról.
Kordás bízik abban, hogy sikerül újra tárgyalóasztalhoz ülni a kormánnyal, hogy javítani lehessen a dolgozók munkakörülményein. A szakszervezetek nem fogalmaznak meg politikai követeléseket, csak szakmaiakat. A cél a változások elérése akkor, amikor a kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni az érdekképviseletekkel.

Tovább nőhet az elégedetlenség

"A fiatalabbak nem akarják, mert akkor nem látják a gyereküket, csak egy héten egyszer. Az idősebbek meg fizikailag nem bírják" – mondja el a hvg.hu kérdésére Baranyai Zoltán, a Közút Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke, hogy hogy állnak az 5000 tagot, 17 000 munkavállalót képviselő szakszervezet tagjai a 400 óra túlórát legálissá tevő törvényhez. Úgy látja, 10 százalék lehet azok száma a tagságban, akik szívesen dolgoznának többet. A KKSZ állami tulajdonú cégeknek dolgozó közlekedési munkavállalókat képvisel. Az egyre nagyobb tiltakozáshullám politikai vetületéről nincs véleménye Baranyainak, azt mondja, a szakszervezetek négy pontjával egyetértenek.

©

Sztrájkkal kapcsolatos szervezkedésről, egyeztetésekről egyelőre korai lenne beszélni. Egy másik ügy azonban terítéken van, és akár fel is korbácsolhatja a kedélyeket a KKSZ tagságában. Egy korábbi, hároméves megállapodás szerint évenként ötszázalékos béremelést kapnak a dolgozók, ezt most erre az évre kevesli a szakszervezet, kétszámjegyű emelést szeretne elérni.

Ezért még a vasutas szakszervezetek küzdenek látványosan. Ezt a 2018 februárjában megalakult KVKF-ben fogja megvitatni az érdekképviselet a kormánnyal vélhetően januárban – ha a tárgyalások ígéretesek, de elhúzódnak, akkor kicsit később is létrejöhet a megegyezés. Ám ha nem sikerül elérni a megállapodást, akkor keményebb fellépésre is megadhatja a felhatalmazást a vezetőségnek a tagság, mondja az elnök. A sztrájkról konföderációs döntés kellene a szakszervezetek között. Utoljára a KKSZ tagsága egyébként 2006-ban lépett valós sztrájkba, akkor is bérekért. Azóta kisebb demonstrációk voltak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
„Az ostobaság nem mentség” – Lakner Zoltán reagált a köztévé melegek „kigyógyításáról” készült műsorára

„Az ostobaság nem mentség” – Lakner Zoltán reagált a köztévé melegek „kigyógyításáról” készült műsorára

Kézilabda-vb: az olimpiai és az Afrika-bajnok vár a magyarokra

Kézilabda-vb: az olimpiai és az Afrika-bajnok vár a magyarokra

Ápolási díj: pontozással döntik el, ki mennyi pénzt kaphat

Ápolási díj: pontozással döntik el, ki mennyi pénzt kaphat

Gázrobbanássá fajult a családi veszekedés

Gázrobbanássá fajult a családi veszekedés

Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon

Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon

Nem idén zár a budapesti bevásárlóközpont, cáfol a Récsei Center

Nem idén zár a budapesti bevásárlóközpont, cáfol a Récsei Center