Az Átlátszó szerint elveszíti munkáját az a rendvédelmi dolgozó, aki nem tesz esküt február 1-jével az új rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyra (Riasz). Aki azonban elfogadja az új szabályozást, az elfogad egy sor új korlátozást is, így például nem tarthatja magánál a mobiltelefonját, és nem lehet nála egy meghatározott összegnél több készpénz.

A Riasz a rendvédelem területén (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, nemzetbiztonsági szolgálatok, szakszolgálat és a rendészeti szakgimnáziumok) dolgozó közalkalmazottak és kormánytisztviselőkre vonatkozik, így a rendőrségi titkárnőkre is, és az Átlátszó szerint sokaknak nem tetszik.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szerint a jogszabálymódosítás nagyjából 9200 embert érint. Bárdos attól tart, hogy februártól a riaszosokkal olyan feladatokat is elvégeztetnek majd, például a motozást, amelyek nem kívánnak hivatásost.

Az emberek ki lesznek szolgáltatva a munkáltatónak amiatt is, hogy a fizetésemelés a munkáltató teljesítményértékelésétől is függ majd. Ebből a szempontból a Riasz is egy rabszolgatörvény, mert a dolgozók kihasználása nem csak a túlórában mutatkozik meg

– mondta az Átlátszónak Bárdos. A riaszosoknak új bértáblája és előmeneteli rendszere lesz, amely révén február 1-jétől átlagosan 20 százalékos, 2020. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékos béremelést kapnak. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) elnöke, Pongó Géza az oknyomozó portálnak azt mondta, a béremelést több dolog miatt is kétségesnek tartják. A bértábla ugyanis Pongó szerint 205 ezer forintról indul, miközben a garantált bérminimum emelkedik, amit meg kellene kapnia mindenkinek.

Ebből az következik, hogy az átlagosnak mondott 20 százalékos emelés egy részét biztosan lefedi a garantált bérminimum emelése

– véli Pongó.