"Ide migránsok nem jönnek"
Fóton a Gyermekváros bezárását sajnálják, Aszódon pedig azt, hogy oda költözhetnek át a kísérő nélküli kiskorú menekültek. Egyelőre ennyi tűnik biztosnak a kormányzat régi-új tervének hatásaiból. Ezen túl kétségbeesett szülőkkel, tanácstalan dolgozókkal, illetve igen sok kérdéssel szembesültünk. No meg a hivatalok furcsa és aggasztó hallgatásával.
Egy 2016-os, intézményen belüli verekedést leszámítva, nagyobb gond nélkül élnek a kísérő nélküli kiskorú menekültek Fóton, a Gyermekvárosban. Tizen vannak jelenleg, a tervek szerint együtt is maradnak, ha valóban bekövetkezik az, ami a napokban a hírekben ismét megjelent, de amit már jó ideje terveznek: az intézményt bezárják. Fótot azonban el kell hagyniuk, és ha Rétvári Bence államtitkár 2017. szeptemberi parlamenti válaszából indulunk ki, akkor új lakhelyük Aszódon lesz, a javítóintézet egy betonkerítéssel elkülönített, használaton kívüli iskolaépületébe költöznek. Balszerencséjükre - mondanánk, hiszen kiderült, Aszódon könnyen ellenséges környezetbe kerülhetnek.
Aszód kiakadt
A fóti Gyermekváros bezárásáról Rétvári idézett válasza után pár hónappal megjelent egy kevésbé konkrét kormányrendelet, amelyben csak az új helyszíneket jelölték ki a gyerekek elhelyezésére, azt nem, hogy melyik csoport hova kerülhet. A listában Aszód, Zalaegerszeg, Kalocsa, Budapest és Hévízgyörk szerepelt. (Az előbbi négy továbbra is napirenden van, az utóbbi a mostani nyilatkozatokból eltűnt.) Szél Bernadett országgyűlési képviselő tavaly ősszel sorra látogatta a megnevezett településeket. Amikor Aszódon arra kérte az intézményvezetést, mutassák meg, hova kerülnek a menekült gyerekek, az alábbi épülethez kísérték:
A romos épület felújítására másfél éve 416 millió forintot ígért Rétvári, azonban a munka még mindig nem kezdődött el - mondta Szél, aki pár napja telefonon beszélt a javítóintézet igazgatójával. Kiderült, őket hivatalosan még senki sem tájékoztatta semmiről, így nem hogy felújítani nem kezdtek el, de szakembereket sem kezdtek el toborozni.
Megnéztük volna mi is, mi a helyzet, de minket kedden nem engedtek be az intézménybe, az igazgató pedig nem akart nyilatkozni. Maradnak tehát a Szél által készített, hónapokkal ezelőtti képek, és a tervek, amelyek szerint a fotókon látható romos épületből egy 48 férőhelyes gyermekotthont akarnak létrehozni úgy, hogy ott ideiglenesen további 40 gyereket is el lehessen helyezni.
Aszódon egyébként a jelek szerint már jó ideje indulatokat gerjeszt a lehetőség, hogy menekült fiatalok érkezhetnek a városba. 2017-ben a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Vécsey Lászlónak egyenesen "tájékozódnia" kellett az ügyben, ennek nyomán azonban magabiztosan nyilatkozta:
nincs, illetve a közeljövőben nem is lesz olyan kormányzati terv, amely oda költöztetné a migráns gyerekeket.
Most magyarázkodhatna, de persze ott van a kiskapu: ő azt mondta, hogy a közeljövőben. És hát ugye, mi a közeljövő? 2017-hez képest a várható költözésig eltelik majdnem két év - ez simán belefér egy politikai nyilatkozat szavatossági idejébe.
Legalábbis lehet vele próbálkozni. A helyiek memóriája és ellenkezése ugyanis a jelek szerint ennél jobban működik. Egy nő például, amikor igyekeztünk megtudni, mit gondol ő a tíz gyerek átköltöztetésének tervéről, kapásból, fölöttébb dacosan, és érezhető magabiztossággal fakadt ki:
ez a kérdés le van rendezve, ide biztos nem jönnek a migránsok, a polgármester tavaly megígérte. Ha mégis jönnek, tiltakozunk!
"Randalírozni fognak"
Merthogy - állítják a helyiek - a hírek hallatán Sztán István polgármesternél elkezdtek gyűlni a tiltakozások, ő pedig levélben és lakossági fórumon is megígérte: nem költöznek oda a migráns gyerekek. Hogy pontosan mire is alapozta ezt, azt már nehezebb lenne megmondani, polgármesterként ugyanis aligha lehet beleszólása egy ilyen kérdésbe. Pont úgy, ahogy a fóti városvezetésnek sem volt ráhatása semmire e téren: a Gyermekotthon "állam volt az államban."
És a jelek szerint azért akadnak Aszódon, akik tisztában is vannak ezzel. Egy idősebb férfi például elmondta, ő bizony nem örülne a fiatalok átköltözésének, mert németországi tapasztalatai alapján úgy gondolja, azok randalírozni fognak, de afelől erősen szkeptikus, hogy bármiben tudnának ők változást elérni.
Faggattunk egy fiatal fiút is, de őt különösebben nem izgatta a menekültkérdés, egy idősebb nő pedig egészen addig párás szemmel sajnálkozott a fóti gyerekek elköltöztetésén, míg nem mondtuk meg, hogy Aszódra érkezhetnek a menekültek. Szeme ekkor elkerekedett, de győzött az önuralom, az óvatosság, vagy ki tudja, milyen érzés, így hiába kérdeztük, a véleményét megtartotta magának.
Gondoltuk, majd a polgármester bőbeszédűbb lesz, de a független városvezetőt hiába kerestük telefonon, e-mailben és sms-ben is, reakció nem érkezett. Így azt sem tudjuk egyelőre, tervez-e például a közhangulat ismeretében bármilyen társadalmi érzékenyítést.
A menekült gyerekek többsége a budapesti Than Károly Ökoiskolában tanul, így nekik a költözés miatt naponta egy órával többet kell majd buszozniuk. És ez csak egy változás. A fiatalokat mentoráló Menedék Egyesület munkatársa, Bognár Katalin például azt idézte fel, mennyire gördülékeny és rugalmas az együttműködés a fóti vezetéssel. Munkatársaik könnyen jutottak ki a Gyermekvárosba, biztosítottak nekik külön helyiséget a foglalkozásokhoz, meg úgy általában is, az ott dolgozók már megszerezték az eltérő hátterű gyerekek kezeléséhez szükséges tudást. Nem tudni azonban, hogy Aszódon milyen szakmai stáb várja majd őket. Arról nem is beszélve, mennyire furcsa üzenete van annak, hogy
egy javítóintézet ad helyet a szülők nélkül érkezett menekült gyerekeknek.
Ezeknél a fiataloknál ugyanis sokszor csak hajszálon múlik, miként dől el a menni/maradni kérdése. Volt például olyan év, amikor az újonnan befogadottakkal megegyező számú fiatal egyszerűen lelépett Fótról. Márpedig a bizonytalanság lökést adhat a fiataloknak arra, hogy nekivágjanak a világnak.
De pontosan mi a terv?
Egyelőre tehát mindenki figyel és találgatja a részleteket. Az biztos, hogy Szél Bernadett szerint a költözésről nemrég született egy titkos kormányrendelet, múlt szombaton pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Hírlappal közölte: a kormány döntése értelmében várhatóan az év első felében bezár a fóti Károlyi István Gyermekközpont, a gyerekeket Kalocsán, Aszódon, Zalaegerszegen és Budapesten helyezik el.
Ezek alapján kerestük meg mi is a fóti Gyermekváros igazgatóját, de ő egyelőre nem kapott engedélyt a nyilatkozatra. Próbálkoztunk a település polgármesterénél, Bartos Sándornál is, aki azonban mindössze annyit mondott:
nincs miről beszélni, ő nem tud a bezárásról, ezt is biztos csak fölfújták.
És láthatóan nem hatotta meg az sem, hogy az Emmi bejelentését emlegetjük, szerinte ugyanis ez
hamis adat, többször is eljátszották már ezt.
Tűnhetne ez akár abszurdnak is, mégsem az. Az első jelek, illetve az intézményben dolgozó forrásaink elmondása alapján ugyanis az tűnik valószínűnek, hogy még az intézmény vezetőjét sem tájékoztatták a tervekről, ő is legfeljebb a híradásokból értesülhetett az általa vezetett otthon közelgő bezárásáról. Pont úgy, mint minden más munkatárs, vagy akár általában az itt élő gyerekek szülei. Igaz, teljes váratlanul mégsem érhet senkit a fejlemény, mint mesélik, 2017 óta nagyon nagy a bizonytalanság, emiatt a fluktuáció is. Márpedig a szakemberek pótlása is nehéz.
Ez a két év ledarált minket, és a gyerekeket is nagyon megviselték az események. Félelemmel kérdezgetik, hogy mi lesz
- fogalmazott a neve elhallgatását kérő, a Gyermekotthonban dolgozó forrásunk.
Kilakoltatás
A fóti otthonban jelenleg 50-60 gyerek lakik. Vannak köztük tartós ápolásra szoruló, fogyatékkal élők, és nagyon nehéz sorsú, speciális ellátást igénylő, deszociatív, drogfüggők is. Szél Bernadett elmondása szerint utóbbiak 32 vannak, akik nem is a kastélyban élnek, hanem külön házakban, 8 fős kiscsoportokban.
A körülmények pedig nem rosszak. A 60 hektáros terület ugyan lehetne gondozottabb is – táblák figyelmeztetnek arra, hogy az ősfák alatt tartózkodni veszélyes –, de van tó, illetve istálló is, ahol terápiákat tartanak, és a zöld környezet is megnyugtatóan hat a gyerekekre.
Nagyon komoly kötődések alakultak ki felnőtt és gyerek között. Ha viszont elviszik őket, a Fóton dolgozók nem tudják követni őket Zalagerszegre
– mondja forrásunk, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a most együtt élő gyerekeket szétválasztják, és oda helyezik el őket, ahol épp hely van.
Ez nem gyerekvédelem, hanem gyerekbántalmazás.
Az sem világos, mi lesz a speciális ellátást igénylő gyerekekkel. Szél szerint Kalocsán és Zalaegerszegen már így is teltház van, ha tehát nem választják szét a fóti gyerekeket, hanem együtt költöztetik őket, ott plusz helyre és szakembergárdára is szükség van. Egerszegen ugyan 80 százalékban kész az új épület, de Szél elmondása szerint még az igazgató sem tudja, pontosan, kiket fogadnak majd: a mostani várólistásokat vagy a fótiakat.
Ez a bizonytalanág pedig a kétségbeesésbe sodorja a szülőket is. Egy szintén névtelenséget kérő anya például arról mesélt, hogy kamasz gyereke az elmúlt hónapokban több intézményt is megjárt, Fóton azonban mostanra megnyugodott.
Más gyerek lett, a nevelőkkel is jó a kapcsolata. Olyan az, mint egy kis család: kimennek kenuzni a tóra, vannak programok
– mondja.
Nem akarom, hogy összevissza dobálják. Főleg így, hogy stabil az állapota. Lelkileg amúgy is sérültek ezek a gyerekek, nem hiányzik nekik a költözés. Ez olyan, mint egy kilakoltatás.
Keresik tehát a kiutat, így már kérvényezték a családba fogadást. A folyamat 3-4 hónap alatt futhat végig, de most megsürgetik az eljárást. Merthogy Zalaegerszegtől tartanak. Fia korábban egyszer már Fótot választotta a zalai város helyett, az ottani intézményről ugyanis túl sok rosszat hallottak. Egy 2017-es ombudsmani vizsgálat szintén súlyos szabálytalanságokat tárt fel: előfordult, hogy gyerekeket megvertek, jogellenesen tartották őket fogva, cigarettával jutalmazták vagy a dohányzás megvonásával büntették őket, oktatásukba belebetonozták a hátrányukat. Az igazgatót kirúgták, négy dolgozó ellen nyomozás indult.
Kalocsán sem volt jobb a helyzet, ott egy 2016-os ombudsmani vizsgálat szerint kulcscsomóval és kézzel verték a gyerekeket, és szintén cigeratta volt a jutalom. Nem véletlen, hogy az Emmi múlt szombaton nyugtatgatott mindenkit:
mindkét helyen megújult a központi speciális gyermekotthon vezetése, szervezete és szakmai irányítása is, így az ombudsman által megállapított korábbi hiányosságok megszűntek.
És mi lesz Fóton?
A fóti Gyermekvárosból a területen lévő óvodának és iskoláknak is menni kell. A szakközépiskolának az állam vásárolt új telket, elmentünk, megnéztük: arra, hogy ott idén ősszel nem indul oktatás, igen jelentős összegekben mernénk fogadni.
Közben az általunk megkérdezett fótiak sajnálják a költözést, a menekült gyerekeket pedig senki sem emlegette. Gondoltuk, talán az Emmi tud mondani valamit, ami megmagyarázza a helyieknek, dolgozóknak, szülőknek, de legfőbbképpen a gyerekeknek, miért most döntöttek a költöztetés mellett, garantálják-e a megfelelő szakembergárdát az új helyeken, miként kezelik a túltelítettséget, válaszaikra azonban hiába vártunk.
Miként egyelőre az sem derült ki, mi lesz a Gyermekváros területével. Az biztos, hogy a 60 hektáros park és a kastély sorsa sokak fantáziáját megmozgathatja. A helyiek évek óta Mészáros Lőrinc érkezését emlegetik, de hallottunk ennél sokkal meredekebb verziókat is, nemzetközi befektetőkkel.
(Kiemelt képünkön: Magyarországra kísérő, szülői felügyelet nélkül érkezett afgán fiatalok a fóti Károlyi István Gyermekközpont kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában 2015. szeptember 11-én. Fotó: MTI)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
