A számokat nézve egyelőre kevés az esélye, hogy kizárják a Fideszt az Európai Néppártból (EPP). Ha viszont a német kereszténydemokraták úgy döntenek, hogy kihátrálnak a magyar kormánypárt mögül, még az is lehet, hogy az Orbán Viktor által „hasznos idiótáknak” nevezett pártok nevetnek majd a végén.

Ami biztos: Joseph Daul pártelnök hétfő este jelentette be, hogy az Európai Néppárt elindítja a Fidesz kizárására vagy felfüggesztésére irányuló folyamatot. Az AFP-nek adott nyilatkozata szerint hivatalosan kilenc ország tizenkettő pártja kezdeményezte, hogy vegye napirendre a magyar kormánypárt ügyét. Ezek a következők:

• a svéd Mérsékelt Párt
• a svéd kereszténydemokraták
• a finn Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus)
• a luxemburgi Keresztényszocialista Párt
• a flamand kereszténydemokraták
• a vallon Humanista Demokratikus Középpárt
• a portugál Néppárt
• a portugál Szociáldemokrata Párt
• a holland Kereszténydemokrata Tömörülés
• a görög Új Demokrácia
• a litván kereszténydemokraták
• és a norvég konzervatívok.

Daul mást nem is nagyon tehetett, hiszen az alapszabályban rögzített elvárás, vagyis hogy „hét párt öt országból” hivatalos kezdeményezése szükséges, már a múlt héten megvolt, azaz mindenképpen tárgyalni kell a Fideszről. Ez a pártelnök szerint március 20-án fog megtörténni, a kérdés csak az, milyen eredménnyel. Annak ugyanis, hogy egy párt kívül találja magát az ajtón, egészen különleges szabályai vannak – ráadásul ezek sok esetben éppen a Fidesznek kedveznek.

Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje és Joseph Daul pártelnök

NurPhoto / Nicolas Liponne

Hogy a helyzet mennyire bizonytalan, azt a hvg.hu által megkérdezett szakértők véleménye is tükrözte. A legtöbben nem akartak jóslatokba bonyolódni, arra hivatkozva, hogy szinte napról napra változhat az EPP tagjainak álláspontja, akár attól függően is, hogy a magyar kormány éppen támadja-e Brüsszelt, vagy visszavesz a tempóból. Egyébként maga Daul is azt mondta, nem tudja megjósolni az eljárás végeredményét.

Ha első körben megvizsgáljuk az EPP politikai gyűlésének összetételét, nem tűnik túl valószínűnek, hogy a Fidesznek mennie kell. Az Európai Néppárt alapszabálya szerint a tagok esetleges kizárásáról nem a frakció, de még nem is az elnökség, hanem a politikai gyűlés (más néven választmány) dönt. És itt jön a legfontosabb részlet: a választmányba nem csak a rendes, hanem a társult tagok is küldenek delegáltakat, azaz olyan pártok, melyek unión kívüli országokból jönnek. (Ilyenek például a norvég konzervatívok, akik hivatalosan is jelezték: szeretnék az ajtón kívül látni a Fideszt.)

Hogy az erőviszonyokat jobban érzékeltessük: az Európai Néppártnak jelenleg 79 tagpártja van, közülük 28 nem uniós tagállamból jön (van köztük albán, örmény, ukrán, de még libanoni is). Nehéz elképzelni, hogy őket bármilyen módon érintené, ha a magyar kormány az Európai Bizottság elnökét támadja a plakátokon, annál valószínűbb viszont, hogy a többséggel és az erősebb pártokkal fognak szavazni. Márpedig a jelen állás szerint hivatalosan a 79-ből csak tíz olyan párt van, amely egészen biztosan meg akarna szabadulni a Fidesztől, és ők is többnyire kisebb, északi konzervatív tömörülések.

Máté Péter

És ez még nem minden: a kizárásról döntő politikai gyűlésnek a pártok delegáltjain kívül még számos tagja van. Hivatalból része

• a Néppárt elnöke és alelnökei,
• a Néppárt EP-frakcióvezetője (Manfred Weber, aki a párt csúcsjelöltje is az Európai Bizottság elnöki posztjára) és helyettesei,
• a tagpártok elnökei,
• a pártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetői,
• az Európai Parlament néppárti elnöke (Antonio Tajani) és alelnökei (a 14 alelnök közül négy az EPP tagja, köztük Járóka Lívia fideszes politikus),
• a néppárti uniós biztosok (köztük Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke),
• az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a Régiók Bizottsága közgyűlésének néppárti vagy Néppárttal szövetséges frakcióvezetői.

A legutóbbi politikai gyűlésen körülbelül 260-an vettek részt, azaz körülbelül ennyien dönthetnek arról majd akár március 20-án is, hogy kidobják-e a Fideszt. Mivel a vezetőségben szintén többségben vannak azok, akik eddig nem nyilatkoztak a véleményükről, ez tovább gyengíti a kizárás valószínűségét, hiszen

a 12 indítványozó kevesebb mint ötven embert jelent a 260-ból.

Orbán még kimagyarázhatja magát

Ráadásul mindehhez a Fidesznek is lesz még egy-két szava. Az alapszabály szerint ha egy pártnak kezdeményezik a kizárását, akkor az elnökség meghallgatja a képviselőit, mielőtt a politikai gyűlés meghozza döntését. Még tehát az is előfordulhat, hogy Orbán Viktornak néhány héten belül jelenése lesz Brüsszelben. Ha ott engedményeket tesz, azzal még több tagot tud majd maga mellé állítani. Csak ezután szavaz a választmány, méghozzá a jelenlévők abszolút többségével.

Orbánnál a labda

MTI / Máthé Zoltán

Abban a megkérdezett szakértők is egyetértenek, hogy a németek hozzáállásán rengeteg múlik, hiszen nemcsak a delegáltjuk sok, hanem ők adják a csúcsjelöltet is Manfred Weber személyében. A Bloomberg és a Politico is arra a következtetésre jutott, hogy ha a CDU és a CSU nem áll a kizárást támogatók mellé, akkor szinte esélytelen a siker. Márpedig hiába fogalmaz egyre keményebben Manfred Weber, és hiába nevezte árulásnak a CEU elüldözését, a néppárti német politikusok eddig nyíltan csak arról beszéltek, hogy nem akarják kizárni a Fideszt. A kizárás mellett érvelt viszont maga Jean-Claude Juncker, aki ugyan a barátjának nevezte Orbán Viktort, de többször is nyilvánvalóvá tette, hogy nem akarja a pártban látni a Fideszt. Két és fél hónappal az európai parlamenti választások előtt azonban senkinek nem hiányzik, hogy egy ilyen kérdésen megtörjön az EPP egysége.

Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a legutóbbi mandátumbecslések szerint a Fidesz nélkül az Európai Néppártot megközelíthetné a baloldal. Az előrejelzések szerint az EPP májusban 181 helyre számíthat, a magyar kormánypárttól ebből 13-at kapna. Ha viszont kizárják a Fideszt, akkor már csak 168 mandátuma maradna a konzervatív pártcsaládnak.

Persze a Juncker-plakátok érezhetően náluk is megtették a hatásukat, hiszen a pártfegyelem, különösen egy ekkora szervezetben, elengedhetetlen. Orbánék pont ezt vették semmibe, amikor annak ellenére is a bizottság elnökét tették a plakátokra, hogy az EPP helsinki kongresszusán elfogadott nyilatkozatban ők is ígéretet tettek rá, hogy nem tesznek ilyet.

Nem lehet nem észrevenni azonban, hogy a Fidesz – talán éppen a kizárástól való félelmében – a háttérben próbálja kiengesztelni német szövetségeseit. Ezért utazott Berlinbe Gulyás Gergely és Balog Zoltán, és valószínűleg ezért jelentette be Orbán Viktor, hogy március 15-e után Juncker helyett az Európai Szocialisták csúcsjelöltje, Franz Timmermans szerepel majd a plakátokon. Ugyan Timmermans az Európai Bizottság alelnöke (és a testületen belül a magyar kormány legfőbb kritikusa), de nem az EPP, hanem annak ellenlábasa, a baloldali S&D tagja, ami lehet, hogy engedékenyebbé teszi a tagok egy részét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint Orbán a hét végén telefonon beszélt a CDU elnökével és azt ígérte, lojális marad a Néppárthoz és az EPP csúcsjelöltjéhez, Manfred Weberhez.

Azt már nem lehet tagadni, hogy Orbán provokációja törésvonalat okozott a Néppárton belül – fogalmazott a Bloombergnek Stefan Lehne, a Carnegie Europe munkatársa. A szakértő szerint ezért egyre többen jönnek rá, hogy Orbán miatt több szavazatot veszíthetnek a választásokon, mint amennyit a Fidesz képviselői hozhatnak nekik.

De hogy ezt a 260 delegáltból hányan látják majd így, az csak március 20-án, zárt ajtók mögött fog kiderülni.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.