Beperelte az Országos Bírói Hivatalt (OBH) a Magyar Helsinki Bizottság, hogy megismerje a hivatal korábbi tanulmányát arról, miért ellenezte a közigazgatási bíróságok felállítását. Kedden este a kormány maga nyújtott be a még fel sem állt új bíróságok szabályozásával kapcsolatban egy törvényjavaslatot, ami elvileg azok függetlenségét növelné – a fontos ügyekben döntő, a kormány által felállított bíróságokkal kapcsolatban a legnagyobb félelem ugyanis az, hogy nem lesznek függetlenek, túlságosan függnek a kormánytól.

A Helsinki szerint ez a módosítás a nagyobb függetlenségről viszont csak porhintés: "csak a kozmetikázást szolgálja, az alapprobléma maradt: nincs intézményesen garantálva, hogy az új bíróságok függetlenül, pártatlanul és magas színvonalon ítélkeznek majd".

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

Reviczky Zsolt

A civil szervezet érvei:

-Csak az általános szabályokat módosítja a kormány, az első kinevezéseket levezénylő átmenetieket nem

A 2020. január 1-től ítélkező új közigazgatási bíróságok bíráit két hullámban nevezik ki két külön törvény alapján: az új bírók felét idén az úgynevezett átmeneti rendelkezések alapján, a többieket jövőre vagy később a közigazgatási bíróságokról szóló törvény általános szabályai szerint. Eddig majdnem teljesen egyforma szabályok vonatkoztak a két kinevezési körre. A kormánypárti képviselők csak az általános szabályokat módosítanák érdemben, az átmeneti rendelkezések alapján továbbra is megmaradna a kormány döntő befolyása a 2019-es, első kinevezési körben.

– Az első körben kinevezendőek esetében az igazságügyi miniszter átírhatja a szakmai rangsort, ez nem változott

A jelenlegi szabályok szerint a jelentkezőket bírók és szakértők rangsorolják, csakhogy az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus felülírhatja ezt a rangsort, és ő dönti el, ki lehet közigazgatási bíró, és ki nem. Az eredeti törvényben az sincs egyértelműen szabályozva, hogy a jelentkezők beperelhetik-e a minisztert, ha visszaél a hatalmával. Az új szabályok szerint a második körben jelentkező közigazgatási bírókat a miniszter csak néhány esetben rangsorolhatná át, és a jelentkezők pert indíthatnának a miniszter ellen, ha a miniszter túlságosan bele akar szólni a kiválasztásba. Ezek a szabályok viszont csak a második körre vonatkoznak, idén továbbra is megmaradna a régi, miniszteri önkényt biztosító szabályozás. Az új bírók felét neveznék ki az első körben, ők tehát továbbra is politikai alapon lehetnek kiválasztva.

Ráadásul „a jövőre jelentkezőket az idén kinevezett kormányközeli bírák rangsorolják majd, és így a miniszternek bele sem kell szólnia a kiválasztásba, mert az anélkül is az ő szája íze szerint alakul. A kormány minél hamarabb kész helyzetet akar teremteni, amivel évtizedekre bebetonozhatja a közigazgatási bíróságokon ítélkező bírók között a Fideszhez hűséges bírókat” – mondta G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Emellett a javaslat nem ment át társadalmi egyeztetésen, ez is egyéni képviselői indítványként került a Tisztelt Ház elé.

Trócsányi László igazságügy-miniszter

Máté Péter

Vannak valóban érdemi javulást hozó javaslatok is: a bírókat rangsoroló testületben többségbe kerülnek a bírók által választott tagok, és a bírók által választott Országos Közigazgatási Bírói Tanács tagjai ellen csak a testület hozzájárulásával lehet majd fegyelmit indítani. Olyan abszurd szabályok is kikerülnének a törvényből, mint a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának miniszteri jóváhagyása. Bekerült egy olyan szabály, ami alapján a közigazgatási bírók bírósághoz fordulhatnak, ha jogellenesen próbálná meg nyomást gyakorolni rájuk a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke.

Amit pedig nem old meg:

Nem oldja meg a közigazgatási bírók önigazgatását, vagyis nem erősíti meg a bírók által választott Országos Közigazgatási Bírói Tanácsot, hogy a bírók ellensúlyozni tudják az igazságügyi miniszter hatalmát.

Azt sem tisztázza a módosító javaslat, hogy pontosan milyen ügyekben ítélkeznek majd a közigazgatási bíróságok: továbbra sem egyértelmű, hogy a választási ügyek és a közérdekű adatok kiadását célzó perek ide tartoznak majd, vagy maradnak a jelenlegi bíróságoknál.

A javaslat azt sem garantálja, hogy a közigazgatási bírói rendszerben többsége legyen a bírói tapasztalattal rendelkező bíróknak, és ne lehessen elárasztani a rendszert bírói tapasztalat nélküli jelentkezőkkel, vagyis „nullanapos bírókkal”.

Jövő héten lesz nyilvános a Velencei Bizottság véleménye a bírságokról, nyilván ennek is szeretne elébe menni a kormány ezzel a felemás módosítással, írja a Helsinki.