Hazai youtube-felhasználók tízezrei találkozhattak az elmúlt napokban a lejátszott videók alatt felugró hirdetésben a boldog magyar nyugdíjas pár történetével, akik megrendelték az egyik legismertebb (legtöbbet reklámozott), DNS-teszteket és családfa-kutatási szolgáltatásokat is kínáló cég tesztcsomagját, majd a nyálmintáik visszaküldése és elemzése után ráakadtak tízezer kilométerre élő rokonaikra.

„Találjon új hozzátartozókat, akiknek a létezéséről nem is tudott, a közös DNS segítségével” – hirdeti – sejthetően a számítógép helyinformációit felhasználva - egyből magyar nyelven felugró honlapján az izraeli székhelyű cég, amely most ráadásul egyet fizet, kettőt kap akcióban, mindössze 60 dollárért kínálja a szolgáltatást.

A 49 nyelven honlapot, a világ tizenkilenc országában telefonos ügyfélszolgálatot is működtető vállalkozás internetes hirdetéseiben a hozzátartozók felkutatása mellett „etnikum tesztet” (helyesen: etnikai tesztet) is kínál, amelyből a nyálminta beküldője azt is megtudhatja, hogy a világ mely tájairól származnak a felmenői. A DNS-ből nyert biológiai információt a leírás szerint digitális adattá fordítják és lefuttatják egy adatbázisban, az egyezések alapján pedig akár a több tízezer kilométerre élő rokonaira is rábukkanhat az ember.

A reklámok láthatóan meg is tették a hatásukat: a cég szolgáltatását világszerte állítólag már 103 millió felhasználó vette igénybe, a mintáikból összeállt összeállt adatbázisban pedig immár 3,4 milliárd (!) felmenőjük 9,6 milliárd adata áll rendelkezésre.

A kecsegetető eredmények ellenére az adatvédelmi hatóság elnöke nemrég közleményben intette óvatosságra a potenciális magyar tesztelőket: ijesztgetésnek is beillő állásfoglalásában Péterfalvi Attila a genetikai adatok meghatározására alkalmas minták és az azokból kinyert adatok továbbításának adatvédelmi veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a NAIH nevében összességében azt ajánlotta, hogy

inkább ne vegyék igénybe az emberek e szolgáltatásokat.

A szolgáltatás(ok)ra, illetve az adott cég "nyomulására" egyébként Péterfalvi Attila elmondása szerint "munkaidőn kívül" figyeltek fel  a NAIH munkatársai, akiknek feltűnt, hogy a youtube-videók majd' 80 százalékánál ugyanaz a DNS-teszt-sikertörténteket sugárzó hirdetés indul el, vagyis a forgalmazó cég láthatóan intenzív kampányba kezdett - ezért akarta legalább óvatosságra inteni a potenciális magyar felhasználókat a hivatal.

A tesztekkel kapcsolatos aggályait a hvg.hu kérdésére azzal indokolta az adatvédelmi hatóság elnöke, hogy egy nyálmintával, vagyis a DNS-ével nagyon sok érzékeny, személyeses adatát is átadja az ember ezeknek a szolgáltatóknak: fontos információk szűrhetők le belőle például az illető etnikai hovatartozásáról, egészségi állapotáról, öröklött vagy szerzett betegségeiről, ráadásul az adott egyénen túl több generációra vonatkozóan is információt hordoznak. A cégekhez továbbított több tízmillió genetikai mintának értelemszerűen óriási üzleti értéke van, és semmi nem tiltja, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozás jó pénzért továbbadja azokat például gyógyszercégeknek, vagy akár állami szerveknek, hatóságoknak - magyarázta Péterfalvi Attila.

AFP / Andrew Brookes / Cultura Creative

Bár az európai GDPR szabályok értelmében a genetikai adatok különösen érzékeny, személyes adatnak számítanak, amelyek kezelését számos, szigorú feltételhez köti a rendelet, az agyonreklámozott szolgáltatók többségének székhelye nem Európában van, az Európán kívüli államok – például az Egyesült Államok – adatkezelésére pedig a NAIH elnöke szerint semmilyen ráhatása nincs egy teszt megrendelőjének: nem tilthatja le például genetikai információinak továbbadását, és nem ellenőrizheti, vagyis összességében, fogalma sincs, hogy a későbbiekben ki és mire használja fel a saját magán túl a vele rokonságban állókról is információkat nyújtó adatokat.

A kérdésre, hogy e bizonytalanságok miatt miért nem indítottak eljárást a Magyarországon is tevékenységet folytató vállalkozással szemben, és kérték fel a céget korrektebb adatkezelésre, a NAIH elnöke azt mondta: "nem akartak ügyet kreálni", állásfoglalásukkal nem is a konkrét cég, hanem összességében, a hasonló szolgáltatást kínáló vállalkozások gyakorlatára akartak figyelmeztetni, és "csak" a magyarok adatvédelmi tudatosságát igyekeztek vele erősíteni.