Így magyarázza Pintér, miért nem adnak enni többeknek a tranzitzónákban

Korábban többször írtunk arról, hogy a határon lévő tranzitzónában többeket éheztettek a magyar hatóságok, a Magyar Helsinki Bizottság szerint ezért az embertelen bánásmód vagy a kínzás vádja is helytálló lehet, Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint viszont csak azok nem kapnak ellátást, akik nem jogszerűen tartózkodnak a tranzitzónában.

A DK-s Arató Gergely most rákérdezett Pintér Sándor belügyminiszternél a tranzitzónában uralkodó állapotokra, Pintér pedig megerősítette, hogy azoknak nem adnak enni, akiknek elutasították a menedékkérelmét.

A miniszter a válaszban először kikötötte, hogy "a tranzitzónákban tartózkodó külföldiek nem menekültek, hanem menedékkérők, akiknek a menekültügyi eljárása még folyamatban van", ők pedig napi háromszor, a gyerekek napi ötször kapnak enni a magyar államtól.

Pintér azt írta, "ellátási kötelezettség (...) a végleges, további jogorvoslattal nem támadható döntéssel elutasított kérelmet előterjesztők esetében nem terheli a magyar államot", vagyis akinek elutasították a kérelmét, az nem kap enni.

Pintér azt állította, hogy ugyanakkor "humanitárius okokból" a gyermekeknek, a sérülékeny helyzetben lévőknek, várandós nőknek és kisgyermekes anyáknak minden esetben adnak enni. A tranzitzónákból származó hírek szerint így fordulhatott elő, hogy egy családban a három kiskorú gyerek például kapott enni, édesanyjuk és a már nagykorú fiú azonban nem.

Pintér azt is írta, hogy a "tranzitzóna nem őrizeti hely", Szerbia irányában például bármikor el lehet hagyni, a menedékkérők pedig egyébként is vehetnek maguknak élelmiszert.

A miniszter a válaszában azt is leszögezte, hogy az Európai Bíróság semmilyen Magyarországot elmarasztaló döntést nem hozott még ilyen ügyben, ami igaz is, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága azonban már többször is sürgősségi rendeletet adott ki arról, hogy adjanak ételt a tranzitzónákban lévőknek.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal egyébként a tavaly július elején életbe lépett új menekültügyi szabályozás szerint nem köteles az első fokon elutasított, eljárás alatt álló menekülteknek az ellátásáról gondoskodni.