szerző:
Serdült Viktória

Mióta a NER leuralta a magyar sajtót, az ellenzéki pártok új platformot találtak: a közösségi médiát. De lehet olyan sikeres egy Tordai Bence élő közvetítés, mint Orbán Viktor képei az Instagramon? A válasz nem olyan egyértelmű, mint elsőre gondolnánk.

Hatszázötvenháromezer-kettőszáznyolcvanöt: cikkünk írásakor pontosan ennyi követője volt Orbán Viktornak a Facebookon. Ez azt jelenti, hogy Magyarország kicsit kevesebb mint 10 millió lakosának körülbelül 6,5 százaléka rendszeresen figyelemmel kíséri, merre jár, és mit oszt meg magáról a miniszterelnök.

Az, hogy egy hivatalban lévő kormányfő az interneten is aktív, egyáltalán nem újdonság. Orbánhoz hasonlóan az Európai Unió összes vezetője kihasználja a közösségi média előnyeit, sőt ott kommunikálnak az EU intézményeinek első emberei is – Donald Trump amerikai elnök Twitter-ámokfutásáról nem is beszélve. Nem meglepő az sem, hogy a magyar politikusok mezőnyében toronymagasan Orbán vezeti a népszerűségi listát: őt nemcsak külön stáb segíti, hanem az is, hogy felmérések szerint mindig a hivatalban lévő kormányfőknek van a legnagyobb tábora az online térben.

©

Ha azonban a hazai közösségi média többi szegletét nézzük, lényeges eltéréseket találhatunk a többi uniós tagállammal szemben. A magyar politikusok közül sokan nem azért választják a kommunikációnak ezt a módját, mert ehhez van kedvük, hanem azért is, mert a Fidesz médiapolitikája miatt gyakorlatilag máshogy nem jutnak el a választókhoz.

„Plakáthely alig van, pénzünk még kevesebb, ezért idén a Facebook áll majd a kampányunk középpontjában. Olcsóbb, és rengeteg mindenkihez elér” – ez az egyik ellenzéki párt háttérbeszélgetésén hangzott el néhány hete, a jelenség viszont egyáltalán nem egyedi. A hvg.hu kérdésére szinte az összes ellenzéki párt úgy fogalmazott: mióta a NER gyakorlatilag leuralta a sajtót, az egyetlen szabad tér számukra a közösségi média.

Különösen igaz ez a 2018-as országgyűlési választások óta. A Fidesz újabb kétharmados győzelmével megfogyatkoztak a szerkesztőségi postaládákba érkező sajtótájékoztató-meghívók, cserébe rengeteg élő videó landol a Facebookon, elég csak Tordai Bence közvetítésére gondolni a rabszolgatörvény parlamenti vitájáról, de azt is több tízezren nézték, amikor decemberben Szél Bernadettet és Hadházy Ákost a biztonsági őrök kidobták az MTVA épületéből. (Majdnem annyian, mint az M1 adását.) Az európai parlamenti választások kampánya pedig már egyértelműen a közösségi médiában játszódik, még ha a Fidesz-plakátokból bőven jutott az utcára is.

Azt, hogy a fő kampányplatform hazánkban – ellentétben mondjuk az Egyesült Államokkal – miért a Facebook, nem túl nehéz megmagyarázni. Magyarország Facebook-központú ország, ahol idén januárban 5,8 millió volt az oldal felhasználóinak száma, miközben az összes közösségi média platformot aktívan 6 millióan használják – mondta a hvg.hu-nak Bauer Zsófia, az Ynsight Research kutatási igazgatója.

Ez a népesség közel kétharmada, a számok pedig 2018 óta tovább nőttek.

A Facebook népszerűségét jól illusztrálja, hogy a google.com után a leglátogatottabb honlap Magyarországon.

Bauer Zsófia hozzátette: Magyarországon a 13 évesnél idősebb lakosság 69%-át el lehet érni Facebook-hirdetésekkel, amely hatalmas előny a politikusok, pártok és véleményformálók számára – ez az Instagram esetében például mindössze 25%.

Unokák, slágerek és egy kis politika

Nem csoda, hogy a Facebook erejével már régóta tisztában vannak a magyar politikusok. Orbán Viktor hosszú évek óta oszt meg posztokat, nemcsak miniszterelnöki, hanem magánemberi minőségében is. Emlékezetes, hogy mindhárom unokája születését a közösségi oldalon jelentette be, sőt az utóbbi időben lazábbra vette a figurát – a Brexitről döntő uniós találkozó előtt például a Szomorú vasárnap című slágert posztolta. Jelentős változás utoljára egyébként 2015 őszén történt az oldalon, amikor – valószínűleg a menekültválság hatására – a videók és a posztok egyik napról a másikra angolul is elkezdtek megjelenni.

Orbán uralkodását eddig egyetlen politikus tudta megszorongatni: Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke 515 ezer követővel rendelkezik a közösségi oldalon. A harmadik helyre Gyurcsány Ferenc került 232 ezer követővel, rajta kívül Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt az, aki meg tudja közelíteni a 200 ezres határt (jelenleg 179 ezer követőnél tart). A többi, közösségi oldalakon is aktív politikus (mint például Szél Bernadett, Jávor Benedek vagy Ujhelyi István) 100-120 ezer körüli számokkal büszkélkedhetnek.

Van azonban egy másik platform, ahol jelenleg nem Orbán Viktor áll az első helyen: ez az Instagram. A fotómegosztó oldalon a magyar politikusok közül Gyurcsány Ferencnek van a legtöbb (36 600) követője. Őt követi csak a magyar miniszterelnök 34 000 követővel, Vona Gábor képeit pedig 20 ezren látják. Ez valószínűleg nem sokáig lesz így, mert Orbán, aki csak az elmúlt hónapokban aktivizálta régóta szunnyadó Instagram-fiókját, határozottan egyre többet posztol, bár azt még minden bizonnyal meg kell szoknia, hogy az Instagram közönsége sokkal fiatalabb és más politikai beállítottságú, mint amit a Facebookon megszokott. Ennek eredményeként negatív hozzászólásokból egyáltalán nincs hiány.

Az utóbbiak jelentik egyébként a legnagyobb problémát a politikusoknak, az általunk megkérdezett pártok mind azt válaszolták, hogy jelentős erőfeszítéseket igényel a trollok elleni küzdelem. Azzal pedig ők is mind egyetértettek, hogy a Facebook megkerülhetetlen tényező lett a választási kampányban, hiszen azt nézik a legtöbben, és – ahogy például az MSZP kommunikációs igazgatója fogalmazott – azok a posztok, videók a legkelendőbbek, amelyeket a független sajtó is észrevesz. A szocialisták ezen kívül többször használták már közösségi oldalukat országos élő körkapcsolásokra.

„Mivel az MSZP kiterjedt országos aktivistahálózattal rendelkezik, nekünk ez nem jelent gondot, vidéki aktivistáink pedig kifejezetten örülnek annak, ha egy 210 ezres oldalon élőzhetnek, tudósíthatnak” – írták.

A Jobbikban is igyekeznek minél jobban kihasználni a Facebook nyújtotta lehetőségeket. A párt sajtóosztálya szerint ugyanakkor tartalomfüggő, hogy melyik forma a legjobb: „az eseményekről inkább az élő közvetítések, az országjárásokról és a parlamenti munkáról a videók, a statikus, inkább tájékoztató tartalmak esetében a grafikák, vagy szöveges linkposztok a hatékonyak” – írták.

A szokatlanabb, újító megoldásokat kedveli viszont a Párbeszéd, ami nem is csoda, hiszen országgyűlési képviselőjük, Tordai Bence decemberben többször is rekordot döntött parlamenti élő közvetítéseivel. A politikus több órán át videózta a rabszolgatörvény elfogadásának vitáját, sőt Orbán Viktorhoz is odament, és az akkora már több tízezresre duzzadt nézősereg előtt vonta kérdőre.

©

Azt azonban nem érzik, hogy létezne klasszikusan bevált recept.

„Egy élő videó lehet tizenhárom nézős, borzasztó unalmas tartalom, és lehet forradalmi, azonos időben tízezrek által követett esemény” – írta a párt kommunikációs igazgatója.

A korábbi példákból kiindulva folyamatosan törekednek új megoldásokra, és arra, hogy valós idejű, „baráti internetes kapcsolatot” építsenek ki a szimpatizánsaikkal. A párt színfalak mögötti videókkal, werkfotókkal, sőt akár interaktivitás igénylő Instagram-sztorikkal is igyekszik emberközelivé tenni a politikusaikat.

Az egyik legkülönlegesebb módját a kampányolásnak mégis talán a Demokratikus Koalíció vezette be, melynek elnöke, Gyurcsány Ferenc a tavalyi országgyűlési kampány óta Messengeren futó chatboton keresztül is kommunikál. A jelek szerint nem is rosszul: a Demokratikus Koalíció kommunikációs igazgatója szerint az alkalmazásnak 160 ezer feliratkozója van, akiknek 80 százaléka a 35 év alatti korosztályból kerül ki, 50 százalékuk pedig 18-24 év közötti. A chatbotok szövegeinek alapjait egyébként maga Gyurcsány Ferenc írja, és mindig igyekeznek személyes történeteket is belevenni.

A párt tudatosan közelít a fiatalabb választóréteg felé, éppen ezért aktívak az Instagramon is, ahol Gyurcsány jelenleg a legnépszerűbb magyar politikus.

©

Jellemző egyébként, hogy a DK online marketing vezetője 22 éves, és nála is fiatalabb gyakornokok segítik a munkáját. Azt pedig a többi ellenzéki párt is megerősítette, hogy online csapatuk általában 2-3 emberből áll, ők segítik az internetes kommunikációt. (Szerettük volna megkérdezni a Fideszt is, ahol először azt kérték, e-mailben küldjük el kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.)

Egyetlen ismertebb közösségi oldal van, ami Magyarországon egyáltalán nem népszerű: a Twitter. Így nem csoda, hogy a pártok sem kommunikálnak rajta erőteljesen. A kivétel néhány európai parlamenti képviselő – és persze Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki kiemelkedik a twitterező mezőnyből. Kovács a Twitteren előszeretettel keveredik vitába: itt üzente meg a Politicónak, hogy nem tartja újságírónak munkatársukat, de Jean-Claude Juncker mentális állapotára is tett már utalást. Mindezt persze angolul, hogy minél szélesebb közönséghez eljusson.

Szórakozásnak jó, szavazatgyűjtésre már nem biztos

Azzal a szakértő is egyetért, hogy az újszerű megoldások hasznosak az online térben, de hogy mennyire hoznak szavazatokat – külön kiemelve például Gyurcsány Ferenc chatbotját – már szkeptikusabb. A beszélgetések tematikája gyakran nem politikai, amely erősíti a személyes vonalat, de hogy ez mennyire konvertálódik politikai tőkévé, vagy mennyire marad szórakoztató jelenség, arról háttéradatok hiányában Bauer Zsófia sem tud objektív képet alkotni.

A jövőben viszont egyre több ilyen várható, hiszen hasonló eszközökkel az ellenzék olyan ügyekre tudja felhívni a figyelmet, amely kiemelten fontos számukra. Ha egyébként az aktivitási adatokat nézzük, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt akciói szoktak még kiemelkedően népszerűek lenni – ezek közé tartozott a felcsúti kátyúbetemetés.

Arra pedig, hogy milyen erők rejlenek a közösségi médiában, Bauer Zsófia egy közelmúltbeli példát is felhozott: a budapesti patkányhelyzetet.

„Az ügy kirobbanása után eltelt egy hétben közel 10 ezer nyilvános poszt, bejegyzés és követői komment született a témában. Felhasználók százai jeleznek eseteket, küldenek be képeket, szólnak hozzá a politikusok oldalán, vagy reagálnak sajtócikkekre. Mivel a legtöbb online médium saját felületén erre nincs lehetőségük, a Facebookon teszik meg. Teljesen természetes, hogy politikusok is itt hívják fel a figyelmet a problémára, hiszen gyorsan lehet az ügy mögé közösséget toborozni, abból pedig politikai tőkét kovácsolni – mondta.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Éremesővel zárták a magyar úszók a világkupát

Éremesővel zárták a magyar úszók a világkupát

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Sírva vette át a lovagkeresztet Fodor Zsóka, akit sokan Magdi anyusként ismernek

Sírva vette át a lovagkeresztet Fodor Zsóka, akit sokan Magdi anyusként ismernek

Ashley Cole visszavonul

Ashley Cole visszavonul

Lezárások lesznek Sopronban Angela Merkel hétfői látogatása alatt

Lezárások lesznek Sopronban Angela Merkel hétfői látogatása alatt

2 millió forintos időgép ez a nagykanizsai eladó Wartburg

2 millió forintos időgép ez a nagykanizsai eladó Wartburg