szerző:
MTI

A két csúcsjelölt vitájában szóba került az is, hogy mit kellene tenni az EU elveit megsértő tagállamokkal szemben.

A német ARD köztévében rendeztek választási vitát Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártja (PES) csúcsjelöltje között.

A 90 perces élő műsorában 130 választópolgár tehetett fel kérdéseket a jelölteknek, és az általuk felvetett témák között szerepelt a lengyel, a magyar és a román kormány jogállamisággal összefüggő tevékenységével szembeni európai uniós kifogások, illetve eljárások ügye is. 

Manfred Weber ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egy új típusú eljárást kell bevezetni a jogállami elvek tagállami érvényesülésének biztosítására, mert az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás "életlen kard", nem kellően hatékony. Kifejtette: az új eljárás arra szolgálna, hogy a  jogállamiság megsértésének legyenek pénzügyi következményei, járjon az EU-s támogatások csökkenésével.

Frans Timmermans szerint nem az eljárási formákkal van gond, hiszen az Európai Bizottság (EB) a jelenlegi eszközrendszert használva is ért el eredményeket. A baj szerinte inkább a politikai akarat hiánya a tagállami kormányok oldalán, a kormányok közössége nem lép fel a kellő határozottsággal a jogállamiság ellen vétő tagjaik ellen, ami akár az EU széthullásához is vezethet – fejtette ki a holland politikus, aki jelenleg a jogállamisági kérdésekért is felelős első alelnöki tisztséget tölti be a távozó, Jean-Claude Juncker vezette bizottságban.

A többi között megjegyezte, hogy Magyarországról "elüldöztek egy egyetemet", és az úgynevezett Stop Soros törvény révén "szörnyű dolgokat művelnek", nyomás alá helyezik a civiltársadalmat, "szabad sajtó pedig szinte nincs is már" az országban.

Nézetkülönbségek mutatkoztak a többi között gazdaságpolitikai és környezetvédelmi, klímapolitikai ügyekben is. Az utóbbival kapcsolatban Frans Timmermans sürgette a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását, amit Manfred Weber elutasított, egyebek mellett kiemelve, hogy éppen egy ilyen kezdeményezés vezetett az úgynevezett sárgamellényesek tiltakozó mozgalmához Franciaországban. 

A gazdaságpolitikai, államháztartási kérdésekkel kapcsolatban Frans Timmermans kifejtette, hogy több szolidaritásra van szükség a gazdasági válságok kezelésében, ezért a munkanélküliek ellátásában be kell vezetni egy úgynevezett viszontbiztosítási rendszert, egy közös pénzalapot, amelynek forrásaiból a válsággal küszködő tagországok kaphatnak segítséget, hogy ne szoruljanak a munkanélküliek ellátásának csökkentésére. Manfred Weber szerint ez a megoldás gyengítené a tagállami kormányok hajlandóságát a felelős államháztartási politikára, holott inkább önállóságra és szerkezeti reformokra kellene ösztönözni őket.

A két legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltjének vitájában a migráció körüli ügyekben is eltérések, más-más hangsúlyok mutatkoztak. Így például míg Manfred Weber azt emelte ki, hogy elsősorban az EU külső határának hatékony védelmére, az illegális migráció visszaszorítására kell összpontosítani, Frans Timmermans kijelentette, hogy a legfontosabb egy "szolidáris menekültügyi rendszer", és ismét leereszkednek a határsorompók az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben, ha nem sikerül ezt megvalósítani.

Az Afrikából az EU felé irányuló migrációval kapcsolatban Manfred Weber aláhúzta, hogy mindenekelőtt a kereskedelempolitika eszközeit kell alkalmazni, szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló partneri kapcsolatok révén kell elősegíteni az afrikai országok fejlődését, hogy lakóik a kivándorlás helyett a hazájukban boldoguljanak. Frans Timmermans viszont kiemelte, hogy a kereskedelem nem elég, egy összetett fejlesztési program, egy "nagyszabású Marshall-terv" szükséges, valamint a "megbékélés Afrikával", amihez az is hozzátartozik, hogy kiterjesztik az Erasmus EU-s egyetemi diákcsere ösztöndíjprogramot Afrikára.

A PES csúcsjelöltje hangsúlyozta, hogy a migráció és a menekültügy kérdéseinek megoldása csak a szolidaritás lehet, ezt azonban megtagadja Lengyelország, Magyarország és Ausztria. Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a 2015-ös menekültválság idején a német kancellár, Angela Merkel "az emberségességével megmentette Európát".

A két csúcsjelölt második televíziós vitáját a német nyelvterületen május 16-án tartják, a szervező a ZDF német országos köztelevízió és az ORF osztrák közszolgálati médiatársaság.


2019 a választások éve. Kövesse az eseményeket hétről hétre a HVG hetilappal. Most 20% kedvezménnyel fizethet elő 4 vagy 8 hónapra is! bolt.hvg.hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Csak a Magyarországra belépők használhatják mostantól a röszkei közúti határátkelőt vasárnaponként

Csak a Magyarországra belépők használhatják mostantól a röszkei közúti határátkelőt vasárnaponként

Mostantól Magyarországra is szállít a Tesla

Mostantól Magyarországra is szállít a Tesla

Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajthatott végre

Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajthatott végre