Az Európai Néppárt csúcsjelöltjének választási programja nem sokkal hosszabb, mint a Fideszé, de legalább konkrét javaslatok is szerepelnek benne. Például egy jogállamiságot ellenőrző testület létrehozása, fiatal családoknak járó kedvezményes lakáshitel és az európai FBI létrehozása.
Tizenkét pontos választási programot jelentett be kedd este Athénban Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) listavezetője. Mivel a jelenlegi állás szerint neki van a legnagyobb esélye arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen, ami mellé ő odaáll, arra érdemes odafigyelni. Márpedig a 12 pont között bőven akad olyan is, ami nemcsak Orbán Viktort, hanem a magyar választókat is érintheti.
Mióta 2018 novemberében megválasztották a Néppárt csúcsjelöltjének, Weber nem csinált titkot abból, hogy nem tartja szövetségesének a magyar miniszterelnököt. Tulajdonképpen neki köszönhető az is, hogy az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést, hiszen ha a strasbourgi szavazás előestéjén – hat nappal az után, hogy bejelentette, jelölteti magát – nem dönt úgy, hogy mindenki a saját lelkiismerete szerint szavazhat, nem biztos, hogy meglett volna a kétharmados többség. Weber azóta Budapesten is járt, hogy figyelmeztesse a Fideszt a jogállami keretek betartására, majd az EPP márciusi választmánya után pedig ő jelentette be, hogy felfüggesztették a magyar kormánypárt tagságát.
Ezek után egyáltalán nem tűnik meglepőnek, hogy Weber programjában egy új, „jogállami mechanizmus” is szerepel, mert – ahogy a szövegben fogalmaz – nem engedhetik meg, hogy „bárki aláássa az alapvető demokratikus elveket”. A választási program konkrét javaslatot is tartalmaz, ezek szerint az EU-n belül létrehoznának egy „átlátható, független testületet”, amely minden uniós tagállamban ellenőrizni fogja az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot és a korrupció elleni harcot.
A leírásban az nem szerepel, hogy pontosan kiből állna ez a testület, és milyen eszközei lennének, ha valamelyik tagállamban szabálytalanságot talál. De nem kizárt, hogy éppen a néppárti Bölcsek Tanácsa adta az ihletet, hiszen Hans-Gert Pöttering, Wolfgang Schüssel és Herman Van Rompuy szintén pártonkívüliként fogják vizsgálni a magyar jogállamiság helyzetét és azt, hogy véglegesen kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból.
Weber programjában azonban nem ez az egyetlen elem, amely a magyaroknak különösen érdekes lehet. Az Európai Bizottság elnökeként a politikus az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (ismertebb nevén Frontex) létszámát már 2022-re 10 ezerre növelné – ez a korábbi határidőnél öt évvel korábbi dátum. A határőrök drónokat is kapnának, hogy minden áron megakadályozzák az embercsempészetet. Kérdés persze, hogy ehhez mit szólna Orbán Viktor, hiszen a Fidesz választási programja éppen arról szól, hogy „Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit”. Igaz, ahogy ezt korábbi cikkünkben már megírtuk, ez eddig is így történt, sőt a kormány állításával ellentétben a határvédelemi nemzeti jogkör.
Webernek határozott véleménye van Törökország európai uniós csatlakozásáról is: beszüntetné a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, helyette konkrét területeken erősítené az együttműködést. Az egyik ilyen természetesen a migráció kezeléséről szóló – a bevándorlási hullámot nagy mértékben visszaszorító – 2016-ban kötött EU-török menekültügyi megállapodás, amit továbbra is finanszíroznának. Kérdés ugyanakkor, hogy Erdogan – aki eleve a csatlakozás reményében ígérte meg, hogy országa területén tartja a menekülteket – mit szól ahhoz, hogy nem lehet az EU tagja.
A programban természetesen a terrorizmus elleni harc is helyet kapott, Weber az Europol tagságát duplájára növelné, és létrehozná az „európai FBI-t”, amelyben a tagállamok nyomozói megosztanák egymással a bűnözők és a radikalizálódott személyek listáját.
Külön érdekesség, hogy a választási dokumentum nagy részét nem az európai nagypolitika, hanem szociális intézkedések foglalják el, egy-kettő pedig akár a magyar kormány részéről is ismerős lehet. Ilyen például az „európai csok”, vagyis a otthonteremtésre kínált kedvezményes kölcsön fiatal családoknak. A program szövege szerint a terv az EU bankja, vagyis az Európai Beruházási Bank (EIB) közreműködésével valósulna meg, de ennél pontosabban nem fogalmaz. (Jó eséllyel a most is működő, uniós kkv-hitelhez hasonlítana, amelynél az EIB egy kereskedelmi bankkal köt szerződést, ahol utóbbi nyújtja a kölcsönt, előbbi viszont garanciát ad rá, csökkentve a pénzintézet kockázatát, így a költségeket.)
Érdemes viszont megfigyelni, hogy Weber nem fiatal házasokról, hanem fiatal családokról beszél, azaz valószínűleg nem kötné gyerekvállaláshoz a hitel felvételét. Ez azt jelenti, hogy azok, akik Magyarországon kiesnek a kedvezményezettek köréből, mert nincs, vagy nem akarnak három gyereket vállalni, az EU garanciájával mégis kölcsönhöz juthatnának.
Weber egészségügyi, munkaügyi és időskori témákhoz is hozzányúlt, néhány esetben egész szokatlan módon.
Érdekes felvetés az úgynevezett „digitális átmenet alap”, amelyet azért hoznának létre, hogy segítsenek azokon az európai munkavállalókon, akik a digitális átmenet miatt elveszíthetik az állásukat. Ezt részben az olyan digitális szolgáltatást biztosító világcégek európai szintű megadóztatásából finanszíroznák, mint a Google és a Facebook. (Az, hogy a digitális cégek megadóztatásából származó bevétel kerüljön be az EU költségvetésébe, nem új ötlet. Több tagország, köztük Magyarország is azonban élesen elutasítja ezt – miközben a cégeket azért megadóztatnák.)
Végezetül, Weber még két fontos pontban tenné jobbá a világot: az egész világon betiltaná a gyerekmunkát, valamint az egyszer használatos műanyagot. Ez utóbbira egyébként az Európai Unióban hamarosan sor kerül – a Fidesz képviselői az erre vonatkozó javaslatot is leszavazták az EP-ben.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével, Laluska Erzsébettel beszélgettünk.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Van olyan, amikor az alapvető jogok biztosának a saját hivatalát kellene kivizsgálnia. Kozma Ákos ombudsmant már két jogerős ítéletben kötelezték, hogy tárja fel, jogszerűen utasította-e el egy hatóság egy ötéves gyermek ellátását. Mindhiába. A fiú ma már 9 éves.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
