Aki Orbán rendszerében nagyon elszemtelenedik, azt szó szerint földre teperhetik

Ahogy a kormány szereti az éj leple alatt elszállíttatni az ideológiájával ellenkező szobrokat, úgy igyekszik suttyomban meghozni legfontosabb döntéseit is. Orbán Viktor az elmúlt időszak leghatározottabb irányváltását hajtotta végre anélkül, hogy különösebben ecsetelte volna az okokat. Több olyan csúcsintézményt is felállított, amelynek az a feladata, hogy megakadályozza a hatalom számára is veszélyt jelentő állami pénzszórást.

A legfontosabb törvényjavaslat az volt, amely felhatalmazta a kormányt, hogy jelöljön ki egy ügynökséget az építési beruházások irányítására. Ám ez is csak a benyújtásakor keltett némi sajtóvisszhangot, és alig lehetett észrevenni, amikor az év végi törvény- és rendeletdömping közepette kihirdették. Pedig immár megnevezték magát a beruházási ügynökséget is, a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t, amely együttesen akár 500 milliárd forintig vállalhat kötelezettségeket, és a hozzá tartozó állami építkezéseknél gyakorlatilag élet és halál ura.

A beruházási ügynökségnek kijelölt BMSK Zrt. egyik projektje: a Belügyminisztérium Várba költöztetése. Úri világ

Fazekas István

A megtakarítást attól várják, hogy az ügynökség tökéletes árbecsléseket végez, és azokhoz körömszakadtáig tartja magát. Ha csak drágább ajánlatok érkeznek, akkor nem rendeli meg a szolgáltatást, a szerződéskötés után bejelentett költségnövekedést pedig nem fizeti ki.

2019. január 1-jétől a BMSK irányít minden olyan állami magasépítési beruházást, amelynek értéke meghaladja a 700 millió forintot, egy év múlva pedig már az ilyen léptékű önkormányzati építkezések is a felügyelete alá kerülnek. Tevékenysége a tervezéstől a költségbecslésen keresztül a közbeszerzés lebonyolításáig, majd pedig a kivitelezés ellenőrzésén keresztül egészen az átadásig mindenre kiterjed. Sőt még a hatóságok munkáját is befolyásolhatja, legalábbis ezt tartalmazza a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott, és immár életbe is lépett törvényjavaslat indoklása.

A beruházási ügynökség bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közmű- vagy energiaszolgáltató társaságtól tájékoztatást kérhet, mi több, intézkedés megtételét javasolhatja. Kérdés, van-e ma Magyarországon olyan független hatóság, amely szükség esetén vitába szállna egy ilyen javaslattal. Mindez alól kizárólag azok a budapesti nagyberuházások jelentenek kivételt, amelyek a Miniszterelnökséget vezető miniszter tennivalói közé tartoznak, ám az új centrumkórház megvalósítása még Budapesten is a BMSK feladata lehet.

Gigászi küzdelem lesz ez, a törvény megfogalmazása szerint azzal a céllal, hogy a beruházások „költséghatékonyan” és határidőre készüljenek el. Fideszes berkekben nyíltabban beszélnek az okokról, bár a pártban ki sem ejthetik a korrupció szót, ezért eufemisztikusan „pazarlást” emlegetnek. Ezt a logikát az elmúlt hetekben egyszer már hallottuk: akkor, amikor a fideszes oligarchák több milliárd forintnyi vagyont „ajánlottak fel” annak az alapítványnak, amelyben a kormányhoz közel álló, nem állami tulajdonban lévő médiumokat vonták össze. A fáma akkor is úgy szólt: Orbán Viktor megelégelte, hogy a százmilliárdos állami reklámköltések nem kellően hasznosulnak, a médiumokat működtető milliárdosok túl sok pénzt nyúlnak le.

Kattintson a képre, hogy nagyban láthassa!

A HVG információi szerint a kormányfő környezetéből már egy éve azzal riogattak, hogy nagyobb szigorral lépnek fel a túlárazott közbeszerzésekkel szemben. Az úszó-vb tízszeresre dagadt büdzséje és a korrupció elburjánzását jelző nemzetközi felmérések egyaránt figyelmeztetések voltak Orbán számára. A cél ugyan szentesíti az eszközt, tehát a saját (politikai) család feltőkésítéséért bármi megtehető, de ha az alkalmazott eszköz már magát a hatalomgyakorlást veszélyezteti, Orbán kész igazítani rendszerén.

A kormányfőhöz a saját táborából, vidéki polgármesterek köréből is eljutottak a méltatlankodó hangok a Mr. 20 százalékok elszaporodásáról. Márpedig a Fidesz számára az a legnagyobb kockázat, ha a korrupció a választókat is eléri, például ha kenőpénz nélkül már nem is lehet ügyeket intézni. Nem véletlen, hogy kisebb vezéráldozatok is történtek. Mengyi Rolandtól Simonka Györgyön keresztül Ódor Ferencig most már elrettentő példák is mutatják, hogy aki nagyon elszemtelenedik, azt szó szerint földre teperhetik.

Így született meg tehát a kényszerű elhatározás, hogy határt szabnak a közvéleményt hergelő túlárazásoknak, a mértéktelen költekezésnek. A médiumoknál a kormányfő egy nonprofit alapítvány formájában és a tisztakezűnek tartott Liszkay Gábor személyében találta meg a megoldást.

Hasonló tisztogatás amúgy az állami reklámköltések másik ágán is történt: a médiafelületeket vásároló ügynökségek közül az egykori nagy nevek mind kihullottak. Simicska Lajos cégei természetesen rég elvéreztek, de a Rogán-szomszédként elhíresült Csetényi Csaba is túl szemtelennek bizonyult, Kuna Tibor pedig adócsalás gyanújával esett ki a kormány kegyeiből – a bennfentesek róla is tudni vélik, hogy nemcsak a Fidesz, hanem a saját pecsenyéjét is sütögette. Helyettük maradt Balásy Gyula, akiről az a hír járja, hogy habár dúsgazdag, megelégszik egy Volkswagen Passattal, mint ahogy elfogadta azt is, hogy a reklámközvetítésért „csak” 15 százalékos fix jutalék jár. Ebből sejthető, hogy a többiek arcátlansága ennél jóval nagyobb járandóságot is elbírt.

A beruházási ügynökségnek kijelölt BMSK élén is a Fidesz rendszerének szolidabb, már-már szürke ügynöke ül. A vállalat jogelődjét még az első Orbán-kormány idején alapította Pintér Sándor belügyminiszter, aki már akkor Medvigy Mihályt nevezte ki az élére. Medvigy a kormányváltásokat is átvészelte, és 2012 óta ismét a BMSK vezérigazgatója.

Medvigy Mihály, a BMSK vezérigazgatója Bodó Sándor országgyűlési képviselővel a sárrétudvari iskola tornatermének átadóján. Bordásfalak az egyenes gerincekért

sarretudvari.hu

A pofátlanság és az ostobaság elegye ugyanakkor azonnali intézkedésekre sarkallta Orbánt a sportrendezvények területén – szivárgott ki a kormányfő környezetéből. Az ökölvívó-szövetség botránya annyira felbosszantotta a miniszterelnököt, hogy még önálló rendelet kidolgozásával sem bíbelődött. Az augusztusi budapesti ifjúsági ökölvívó-világbajnokság 800 millió forintot nyelt el, miután az úszó-vb-t is szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója, Balogh Sándor rátukmálta a Duna Arénát a szövetség elnökére, Erdei Zsoltra, hogy csillagászati összegért ott rendezzék meg az eseményt. Bár a december 6-ai kormányhatározat a címe alapján csupán a 2019-es asztalitenisz-világbajnokság megrendezéséről szólt, valójában a sportrendezvények állami ügynökségének létrehozását harangozta be, az építési beruházások ügynökségének és a médiaalapítványnak az analógiájára.

Duna Aréna

hvg.hu

A Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. még nem is létezett (ahogy egy hónap múltán, a cikk megírásakor sem szerepel még a cégnyilvántartásban), ám a kormány felszólította a Magyar Asztalitenisz Szövetséget, hogy ezzel a kft-vel együttműködve rendezze meg a vb-t. Mellékesen arról is rendelkezett, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 50 millió forint tőketartalék biztosításával gondoskodjon a kft megalapításáról. Ezzel végképp a süllyesztőbe került Balogh Sándor, aki december 30-án be is jelentette, hogy távozik pozíciójából. A kormányfő pedig egyenesen családja ügyvédjét, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselőt küldte pénzügyi biztosnak az ökölvívó-szövetséghez.

A jól értesültek röviden csak rendezvényszervező ügynökségként említik a kft-t, amely dolgos hónapok elé néz, hiszen 2019-ben nemcsak asztalitenisz-vb lesz Magyarországon, hanem az öttusa-, a kajak-kenu és a vívó-világbajnokság, valamint a Maccabi Európa Játékok és a női vízilabda-világliga szuperdöntője is. Egyedi esetekben ugyan lehetséges, hogy egy-egy szövetség önállóan lásson hozzá a világverseny szervezéséhez, így például a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokságra is a szakszövetség hoz létre egy önálló céget, ám a jövőben alapvetően az állami nonprofit társaság őrködik afelett, hogy ne folyjon szét a pénz, miután a számlák kiegyenlítéséhez az ő jóváhagyására lesz szükség.

A sor pedig még nem ért véget. A következő időszak „autópálya-építését” az informatikai beruházások jelentik. Nem véletlenül állnak startra készen Mészáros Lőrinc legfrissebb szerzeményei, köztük a szoftverfejlesztő tőzsdei cég, a 4iG és az abba beolvasztott leányvállalatok, például a Humansoft. Az út- és stadionépítések közbeszerzéseinek fiaskóin okulva a kormány december 27-ei rendeletében a Digitális Kormányzati Ügynökséget jelölte ki az informatikai közbeszerzések ajánlatkérőjének. Megint csak mellékes körülmény volt, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. a rendelet megjelenésekor még nem létezett.

A digitális ügynökség felett a miniszterelnök kabinetfőnöke, vagyis az informatikai szabadalommal is büszkélkedő Rogán Antal regnál, a beszerzések szakmai tartalmában pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak van meghatározó szerepe: javaslatot tesz a kormányzati informatikai fejlesztések irányára, és véleményezi a beszerzéseket. A tanács elnöke Vágujhelyi Ferenc, aki korábban ugyanannak a cégnek volt tulajdonosa, amelyben 2012-ben a kormányfő vejének testvére, Tiborcz Péter igazgatósági tag volt. Tiborcz 2014 nyarán az adóhivatal főosztályvezetője lett, amikor Vágujhelyi a NAV informatikai elnökhelyettese volt.

Az új ügynökségek felállításának körülményeiből valószínűsíthető, hogy a cél nem a korrupció visszaszorítása, hiszen a rendszer egyik fő ideológusa, Lánczi András is megmondta, hogy amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. A kiválasztottak feltőkésítése tehát változatlan elánnal folytatódik, csak ezentúl a lehető legfelsőbb szinten gondoskodnak arról, hogy ne forduljanak elő a közvéleményt irritáló esetek – vagy legalábbis ne tudódjanak ki. Orbán szerint erre a végletekig vitt centralizáció a garancia.

A liberális közgazdászoknak persze más a véleményük, szerintük például nem kellene annyi állami beruházás, a megspórolt pénzből pedig csökkenteni lehetne az adókat. Mihályi Péter azt mondja, a mostani is csak egy olyan döntéssorozat, amely a bürokrata és autoriter irányítási mechanizmus természetes velejárója. Ha adódik egy probléma, például egyre többen kérik számon a pazarlást, az autoriter vezető öt perc alatt személyesen hozza meg döntését. Ahogy ez a szocializmusban is volt: beindul a reflex, és jön az átszervezés. Ezúttal a központosítás és annak eredményeként a mamutszervezetek. A BMSK-nak már most is 160 dolgozója van. Ha valóban minden, 700 millió forint fölötti beruházásról ott döntenek, és ott ellenőrzik – méghozzá szigorúan – a végrehajtást, akkor további több száz munkatársat kell felvenniük, vagy irdatlan pénzeket fizetnek majd ki külső szakértőknek.

Az építőipari vállalkozók kétkedve várják a hatást. A közbeszerzés nyertesei aligha változnak. Az alvállalkozók azt mondják, a legnagyobb sápot eddig is felettük vették le, a munkabérek és alapanyagárak emelkedését pedig a kormány sem tudja megállítani. A költekezés már indulhat is: a kormány elsőként 4,75 milliárd forintot különített el a beruházási ügynökség működésére.