Bejelentette a kormány, hogy elhalasztja határidő nélkül a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, mert még a gyanúját is szeretné elkerülni, hogy bármi baj lehet Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlenségével. "A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének" – áll a jogvédő szervezet közleményében.

MTI / Soós Lajos

A Helsinki felidézi, egy éve már felhívta a problémákra a kormány figyelmét: semmi nem indoklja az új bírósági rendszerelem létrhozását. "Hacsak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat."

A törvényt nyáron titokban készítette elő és decemberben botrányos körülmények között, a sípolós parlamenti ülésnapon fogadta el a kormány. "A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre."

PArdavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

Fazekas István

A kormány nem volt mindig ilyen kényes a törvény nemzetközi megítélésére, "az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt".

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.