szerző:
Dercsényi Dávid-Windisch Judit

Vajon érzi-e magát annyira biztonságban egy kerületi polgármester, hogy megnyirbálja a lakosainak járó parkolási kedvezményeket a zsúfoltság csökkentéséért? Egy fővárosi tanulmány ugyanis ezt a lehetőséget vetette fel. A kerületek jelenleg két kézzel szórják az ingyenparkolás lehetőségét, ami olyan, mintha milliós ajándékokat dobálnának a lakóknak.

Felül kell vizsgálni a fővárosi parkolási rendszert, ide értve a kedvezményeket és az „alanyi jogú” ingyenes lakossági parkolást is – ezt írja a Budapesti Mobilitási Terv 2030, amelyet ugyan nem a Fővárosi Önkormányzat dolgozott ki, hanem a főpolgármester felhatalmazása alapján a BKK, számos szakértő bevonásával, de arról a Balázs Mór Bizottságban egyeztettek, ahol mások mellett a Főpolgármesteri Hivatal, a Miniszterelnökség, az ITM és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának képviselője is ott ült. Egy, a terv készítésében közreműködő forrásunk igyekezett cáfolni, hogy ez a javaslat az ingyenesség abszolút elvételéről szólna, de elismeri, hogy a saját elképzelése szerint a végcél mindenképpen ez lehetne.

A készítők szerint a város jövőképe miatt kell változtatni a jelenlegi rendszeren. Jelenleg ugyanis az önkormányzatok még a legzsúfoltabb budapesti belvárosi kerületekben is háztartásonként legalább két autónak jelképes összeg ellenében, jóformán tehát ingyen adnak egész éves parkolási engedélyt, és ez is hozzájárulhat az áldatlan parkolási állapotokhoz.

Csak kérdés, hogy mit változtassanak. Az őszi önkormányzati választások előtt aligha kockáztatja meg egy polgármester, hogy magára haragítsa a helyi autósokat, de a kerületen kívülről érkezők által befizetett parkolópénzektől sem szívesen mondanak le.

Mikor este hazaérek, annyit körözök a gyerekekkel a ház körül parkolóhelyet keresve, hogy bealszanak. Így cipelhetem föl valahonnan a két alvó gyereket meg a cekkert

– panaszkodik egy újlipótvárosi olvasónk. Ő a közelben lévő bevásárlóközpontra, illetve színházra fogja az áldatlan állapotokat, meg arra, hogy egy lakáshoz több autóra is adnak kedvezményt. A XIII. Kerületi Önkormányzat hiába dicsekszik weboldalán azzal, hogy a korábbinál jobb a helyzet, ő egyáltalán nem így érzi.

Jócskán felüllőnek a kerületek

A G7 közérdekű adatigényléssel nemrég kikérte a kerületekről, hány lakossági várakozási engedélyt adtak ki, mire a válaszoló nyolc kerülettől kapott adatok, illetve a lap becslése alapján úgy tűnik, 15 ezerrel többet annál, mint ahány parkolóhely valójában van.

A II. kerületben 10 432 várakozási hozzájárulást adtak ki 6330 parkolóhelyre, a III. kerületben csaknem 15 ezret úgy, hogy nincs 11 ezer hely. Az V. kerületben kevesebb mint 2 ezerrel billen az engedélyek felé a mérleg, de a legdurvább a VII. kerület, ahol 12 ezer hozzájárulás jut 7 ezer helyre. A XIII. kerületben ilyen szempontból nem annyira durva a helyzet, sőt 28 496 lakossági várakozási engedélyt adtak ki 29 778 parkolóhelyre. A IX. kerület nem válaszolt a megkeresésre, a 444.hu tényfeltáró cikkei szerint az egy egészen különös kategória, ott VIP-listára osztják a parkolóhelyeket.

Bár a fő szabályozási keretet egy fővárosi rendelet határozza meg – amely nem csak a parkolási övezeteket és díjakat, hanem a maximálisan adható kedvezményeket írja elő –, az önkormányzatoknak elég nagy a mozgásterük, és ezzel élnek is. A fő szabály az, hogy lakásonként legfeljebb két parkolási engedélyt lehet adni, az éves díj egészét elengedheti az első kocsira, a másodiknál viszont a környezeti besorolás számít, az EURO 3-as besorolású autó 30, egy hibrid vagy EURO 5-ös autó legfeljebb 70, míg egy teljesen gáz vagy elektromos üzemű autó 100 százalékos kedvezményt kaphat legfeljebb. A kerületben székhellyel, teleppel vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozásoknak maximum 50 százalékos kedvezményt lehet adni.

Nézzük, ehhez képest mit léptek az önkormányzatok

A III. kerületben lakásonként két autót lehet kedvezményesen, évi 2540 forintért parkoltatni – a nyilvános tájékoztató alapján úgy tűnik, mindegy, hogy egy lakásba egy, vagy két ember van bejelentve –, csak a harmadik után kell 82 400 forintot fizetni, de miután nem a teljes kerület parkolózóna, így jár övezeten kívüli kedvezmény is, úgyszintén két autóra. Óbudán az ott dolgozók is kedvezményesen parkolhatnak évi 35 vagy 46 ezer forintért. A tájékoztatóban sehol sem szerepel besorolási megkötés, és a kedvezményt egy bérlő is ugyanúgy megkaphatja.

Belváros-Lipótváros önkormányzata tartja magát a keretekhez: lakásonként egy autóra ad teljes kedvezményt, a másodiké a környezetvédelmi besoroláson múlik, amiben nagyjából tartják is a fővárosi rendelet diktálta ütemet, azt leszámítva, hogy a teljesen elektromos autókat sem mentesítik. A legjobb kategóriába sorolt második autó után évente csaknem 40 ezer forintot kell fizetni (ez 70 százalékos támogatás), míg egy EURO III-as besorolásnál is rosszabb autó után 131 ezret. Erre semmilyen támogatás nem jár.

©

A XIII. kerületben annyit írnak elő, hogy egy ember egy jogcímen kérhet éves parkolási matricát, az ára 2 ezer forint. Ez alapján akárhányan jelentkeznek be egy lakcímre, mindenkinek jár egy parkolási engedély a kocsijához. A környezeti besorolásról, ahogy a III. kerületben, itt sem tesznek említést. A cégautót is hazaviheti a kerületi lakos, ha a kerületbe van bejelentve.

A II. kerület nem részletezte túl az előírásokat, ott 1000 forint az eljárási díj, viszont a rendeletük alapján az állandó lakos kaphat lakossági várakozási engedélyt, bejelentett lakcímmel rendelkező nem.

Megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, illetve a belvárosi és ahhoz szorosan kapcsolódó kerületeket, hogy mekkora esélyt látnak a lakossági kedvezmények szűkítésére, de egyelőre nem kaptunk sehonnan sem választ. Az azért látszik, minden szereplő mozdulhat az élhetőbb városért: a Fővárosi Közgyűlés például kimondhatja, hogy lakásonként egy jármű parkolhat ingyen vagy kedvezménnyel a környéken. Vagy a kerület a helyi lakosokhoz igazítva alakítaná ki a parkolóhelyeket, például úgy, mint ahogy olasz városokban járnak el: bizonyos színű felfestésre csak helyi lakos állhat.

A döglött lovat taszigálják

A konfliktus állandósult a helyben lakók és a környéken parkoló ingázók és egyéb vendégek között – mondja a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke, Dorner Lajos. A helyben lakó a háza előtt szeretne parkolni (a budapesti autótulajdonosok kb. 70%-a kénytelen közterületen tárolni az autóját), ami lehetetlen, ha jönnek az ingázók, akik elfoglalják a helyeket. Ilyenkor mennek a panaszok a kerületi vezetéshez, akik a kisebb ellenállás felé mozdulva elérik a fővárosnál a parkolási díjemelést, amivel a szomszéd kerületbe szorítják át a P+R-ezőket.

Ezzel ott is sikerül ugyanezt a konfliktust generálni, a döglött lovat húzkodják át a kerületek egymás területére, a végén pedig az egész város fizetőövezet lesz, és semmit nem sikerült megoldani.

A VEKE-elnök szerint ezért is javasolja a főváros, hogy a parkolásszabályozás legyen ismét egységesen fővárosi kézben, mert a jelenlegi felállás feloldhatatlan problémákat szül. A kerületek viszont ragaszkodnak a bevételeikhez, illetve a saját helyi lakosaiknak nyújtható kedvezményekhez, mivel ez erős politikai kérdés. A kör bezárult, a csapdahelyzet kialakult.

©

A fővárosi parkolás egyik nagy gondja, hogy túl sok a szerzett jog – mondja a hvg.hu-nak Ekés András mobilitási szakértő, a Mobilissimus ügyvezetője. A kerületek nem szívesen szüntetnek meg fizetős parkolóhelyeket, miután egy belső kerületi parkolóhelyen évi 1-1,5 milliós bevétel termelődne, ha ott folyamatosan fizető autósok állnának. A helyiek viszont kedvezményesen, jellemzően évi 2 ezer forintért megkapják a helyet, amivel Ekés szerint évi 1 milliós ajándékot kapnak a kerülettől minden évben.

„Ehhez képest, aki nem autótulajdonos, mikor kap ilyen ajándékot?”

– folytatja a gondolatmenetet.

A parkoltatás luxus

Azt mondja, a rendezetlen parkolás és az autókkal telezsúfolt közterületek akadályozzák gyakran a járdák normális használatát vagy a forgalom haladását, vagy foglalják el a közterületet más, sokkal élhetőbb funkciók elől.

A Közlekedő Tömeg nevű civil szervezet elnöke, Bella Jakab szerint is luxus, hogy a belvárosi közterületeket autók parkoltatására használjuk.

A belvárosban a legdrágábbak a közterületek, de kevés van, és rosszul hasznosítjuk őket. Nehéz fákat ültetni vagy utcabútorokat telepíteni, mert minden helyet az autósok emésztenek fel.

Az egyesület elnöke szerint a Budapesten közlekedők 35 százalékát viszi autó, a többiek tömegközlekedéssel, gyalog vagy biciklivel járnak. „Ha a parkolásért a piaci ár töredékét meg kéne fizetnie az autósnak, akkor biztos többen gondolnák meg, hogy érdemes-e saját autót tartaniuk a közterületeken.”

A témát folytatjuk, véleményét pedig szavazással is elmondhatja.

 

Ön mit szólna, ha sokat kéne fizetnie a kocsija után?


Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hozzáadott cukor nélküli csokit dob piacra a Nestlé

Hozzáadott cukor nélküli csokit dob piacra a Nestlé

Visszaszólt az Emmi: Kásler már rég orvosolta a sürgősségi ellátás hibáit

Visszaszólt az Emmi: Kásler már rég orvosolta a sürgősségi ellátás hibáit

Napsütés és eső vár ránk szerdán

Napsütés és eső vár ránk szerdán

Évi 171 millió doboz energiaital fogy Magyarországon

Évi 171 millió doboz energiaital fogy Magyarországon

A Sziget még egy taxiscéggel leszerződött

A Sziget még egy taxiscéggel leszerződött

A szégyen az, ami megakadályozta ezeket a családokat a kiút keresésében

A szégyen az, ami megakadályozta ezeket a családokat a kiút keresésében