Újabb két egyetem professzorai álltak ki az Akadémia mellett

A Debreceni Egyetemről eddig 58 professzor, az ELTE Természettudományi Karáról pedig 30 egyetemi tanár csatlakozott az állásfoglaláshoz.

  • hvg.hu hvg.hu
Újabb két egyetem professzorai álltak ki az Akadémia mellett

A Debreceni Egyetemről eddig 58 professzor, az ELTE Természettudományi Karáról pedig 30 egyetemi tanár csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében – közölte honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

Ahogy korábban mi is megírtuk, szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 90 professzora is kérte, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést.

Nyilatkozatukban néhány napja a SZTE csaknem 80 professzora arra szólította fel „az ország sorsáért felelősséggel tartozó kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, ne engedjék, hogy a nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő, az ország jövője és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú akadémiai kutatórendszert ilyen nagy kár érje”.

Ehhez csatlakoztak a BME professzorai, akik úgy fogalmaztak: a BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettek részt közösen, így az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet.

A szegedi kezdeményezéshez ma nyilvánosságra hozott nyilatkozatában csatlakozott a Debreceni Egyetem és az ELTE Természettudományi Karárnak több professzora.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.