A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait - az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését.

A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük.

A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróság kaphatja meg.

Az adatokat a rendezvény helyszínén kell feljegyezni, de a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény mostani módosítása lehetőséget ad a jeggyel rendelkezők adatainak előzetes rögzítésére is. Ez személyes megjelenés útján történhet vagy megfelelő adatvédelemmel rendelkező online felületen.

Az előzetesen rögzített adatokat a fesztivál helyszínén össze kell vetni a látogató okmányán szereplő adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a fesztiválozó adatait a helyszínen kell rögzíteni, az előzetesen megadottakat pedig azonnal törölni kell. Ugyancsak haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait is, akik a rendezvény végéig nem léptek be a fesztivál helyszínére.

A módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, azonban az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést: ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.

Az ügy előzménye, hogy több fesztiválozó panasza után vizsgálatot indított Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, és megállapította, a Sziget Kft.-nek nem volt jogalapja az adatok kinyerésére és tárolására, a célhoz kötöttség elve sem érvényesült, az érintetteket sem tájékoztatták megfelelően. A cég kapott egy 30 milliós bírságot, és az adatrögzítéstől is eltiltották. Bővebben itt:

„Hogy segít-e, azt nem tudom" - törvényerőre emelik a Sziget korábban büntetett gyakorlatát

Készüljön, minden nagyobb fesztiválon elkérik majd az adatait. Ha nem tetszik, meg se vegye a jegyet.