Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Készüljön, minden nagyobb fesztiválon elkérik majd az adatait. Ha nem tetszik, meg se vegye a jegyet.

Általánossá válhat az a gyakorlat, amivel három évvel ezelőtt a soproni VOLT Fesztiválon szembesültek a bulizni vágyók: a jegyvásárlók adatait – nevét, születési dátumát, állampolgárságát, igazolványszámát – beszkennelték egy rendszerbe, belépni csak így lehetett. Aki ezt nem akarta, nem mehetett be. Ugyanez a jegyhez kötött azonosítás volt a Szigeten és a Balaton Soundon is.

Több fesztiválozó panasza után vizsgálatot indított Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, és megállapította, a Sziget Kft.-nek nem volt jogalapja az adatok kinyerésére és tárolására, a célhoz kötöttség elve sem érvényesült, az érintetteket sem tájékoztatták megfelelően. A cég kapott egy 30 milliós bírságot, és az adatrögzítéstől is eltiltották. A határozat ellen fellebbeztek, a gyakorlat viszont szünetel.

A büntetés kiszabása után került a parlament elé az a törvényjavaslat, amely általánossá teszi az azonosítást minden olyan fesztiválon, ahol 25 ezernél többen vannak. A szervezők kötelesek a látogatók adatait elkérni és tárolni – beleértve a fényképüket is. Az ok-okozati összefüggésről mindjárt, de előbb nézzük, mi lesz innentől a gyakorlat, és ez jó vagy rossz a fesztiválozóknak.

A belépőt vásárló vagy a fesztivál előtt regisztrál egy online felületen és adja meg az adatait, amit a helyszínen összevetnek az igazolványával, vagy a belépés előtt közvetlenül beszkennelik az igazolványát. Így tehát a jegyét hozzákötik, vagyis a várakozások szerint csökkenteni lehet a visszaélések számát. Visszaélés volt bőven: egy hanyagul kezelt QR-kód vagy vouchervonalkód „ellopásával” simán be lehetett jutni a más által vásárolt jeggyel, a jogos tulajdonost pedig, ha másodikként lépett a pulthoz, már nem engedték be.

Ilyenkor csak a rendőrségi feljelentés maradt, a sikeres elfogások számára volna egy erős tippünk.

©

Most viszont, ha valaki előre becsekkol, azonnal odakerül a jegy mellé a tulajdonos neve, amivel csak ő mehet be – magyarázza Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője. A helyszíni regisztrálásnál be lehet ugyan menni „lopott jeggyel”, de miután az adatokat rögzítik, a jogos tulajdonos feljelentése után gyorsan el lehet kapni a tettest. Kádár Tamás a NAIH-os büntetés ellenére úgy értékeli, igazuk volt az azonosítás bevezetésével, mert

folyamatosan csökkent a visszaélések száma. Nem szűnt meg, mert ez egy rabló-pandúr játék, a módszerek folyamatosan fejlődnek, de az azonosításnak volt visszatartó ereje. A bejáratok előtti adok-veszek megszűnt,

ahogy a fesztivál területén elkövetett bűncselekmények száma is csökkent. Abban bízik, a Szigeten ismét tudják majd ezt alkalmazni, ha a parlament pénteken elfogadja a tervezetet, akkor ennek semmi akadálya.

©

Bedobták a terrorkártyát

A törvényjavaslatot benyújtó Gulyás Gergely, Kocsis Máté és a KDNP-s Nacsa Lőrinc

  • a belépők személyi biztonságának biztosítása,
  • bűncselekmények – kiemelten a terrorcselekmények – hatékony megelőzése,
  • körözött személyek elfogása miatt

kötelezi a szervezőket az adatok rögzítésére. A rendőrségi adatbázissal azonban nem lesz összekötve a rendszer, a hatóságok írásbeli kérése után kell kiadni az adatokat. A NAIH határozatából kiderül, az elmúlt években a rendőrség és a TEK kért adatot vagy küldött megkeresést a Sziget Kft.-nek (a TEK kizárólag a Szigeten fesztiválozókra volt kíváncsi), azonban azt nem tudni, hány esetben, milyen bűncselekmények vagy gyanú miatt, és mennyivel volt eredményesebb a nyomozás így. Az ügyben megkerestük a TEK-et és az ORFK-t is, csak előbbi válaszolt, de konkrétumokat nem tudtunk meg, annyit írtak, titkos információgyűjtés keretében vettek át személyes adatokat a szervezőktől a résztvevők azonosításához szükséges mértékben.

Mint említettük, a törvényjavaslatot nem sokkal a NAIH-os büntetés után nyújtották be, ám Kádár Tamás szerint nincs ok-okozati összefüggés: ők már korábban is kérték a módosítást, jóval korábban egyeztettek erről a politikusokkal, ám miután ez a kérdés a képviselők számára nem volt prioritás, nem is ment gyorsan az ügy. Azt egyébként Rogán Antal miniszter is megerősítette a bizottsági meghallgatásán, hogy a szigorítást fesztiválszervezők kérték, bár nem nevesítette a Sziget Kft.-t. A törvényjavaslatba mindenesetre nagyjából a Sziget korábbi gyakorlata került bele, annyi különbséggel, hogy a rendezvény után nem 72 órával, hanem 90 napon belül kell törölni az adatokat.

Kádár szerint amúgy pontosítani kellene a javaslatot, szerinte elég lenne napi 25 ezres limitet bevezetni – most az összlétszám a kiindulópont –, és tervezhetetlensége miatt nem az eladott jegyeket, hanem a rendezvény napi befogadóképességét venné alapul. A tervezethez már benyújtottak egy bizottsági módosító javaslatot, de az nem erről szól, leginkább a szöveget pontosították.

©

Semmi szükség erre?

Péterfalvi Attilának nincs kifogása a javaslat ellen. A szöveget is egyeztették vele, de korábban javasolta is a helyzet rendezését. Azzal érvel, az adatkezeléshez törvényi felhatalmazásra van szükség, szerinte teljesen rendben van, ha nemzetbiztonsági szempontokat érvényesítenek.

A nemzetbiztonság, a terrorveszély elhárítása alapfeladat, a Sziget az egyik legnagyobb fesztivál, amelyre a világ számos országából érkeznek.

A Társaság a Szabadságjogokért viszont tiltakozik. Asbóth Márton, a szervezet magánszféra projektjének vezetője a hvg.hu-nak azt mondta,

rengeteg személyes adatot akarnak összegyűjteni, de nem látszik, milyen célból.

Hiába van odaírva, hogy "terrorcselekmény megelőzése" a cél, Asbóth szerint nem világos, hogy ezzel hogyan lehetne megelőzni egy támadást vagy más bűncselekményt. Így viszont nem lehet szükségesnek nevezni a módosítást, holott az lenne a minimum.

Ez egy erős beavatkozás a magánszférába, hogy csak úgy mehet valaki fesztiválra, ha átadja az adatait.

Az rendben van, hogy a rendőrség folyamatosan figyelje a látókörébe kerülőket, titkosszolgálati eszközökkel pedig a terrorkockázatot jelentőket, „de ebben nem fog segítséget nyújtani, ha félmillió ember adatait megkapják”.

©

Asbóth szerint a Sziget korábbi gyakorlata jogellenes volt, most ezt a jogellenes gyakorlatot írják törvénybe.

Attól ez még nem feltétlenül lesz alkotmányos,

így szerinte hatálybalépése után simán megtámadható az Alkotmánybíróságon.

Sokba kerül, de megtérül

Az új törvény az EFOTT-ot és a debreceni Campus fesztivált biztosan érinti majd, a két fesztiváligazgató eltérően értékeli a javaslatot. Az EFOTT fesztiváligazgatója, Maszlavér Gábor a sajtóból értesült a módosításról, szerinte ott lenne indokolt az ilyen ellenőrzés, ahol sok a külföldi vendég. Náluk viszont csaknem mindenki magyar, így azt mondja,

Nem vagyok biztonságtechnikai szakember, de nem látok olyan kockázatot, ami miatt ez számunkra hasznos lenne.

A limitet sem érti: „veszélyes elem bárhol lehet, nem csak egy 25 ezres tömegrendezvényen”.

Azt mondja, ennek akkor lenne érteleme, ha az adatbázis összevethető lenne a rendőrségével, és az sem világos számára, hogy ki fizeti az ellenőrzés – saccra – milliós költségét. Náluk most is van biztonsági intézkedés: jegyvásárláskor meg kell adni az igazolványszámot, azzal lehet átvenni a jegyet.

©

A Campus Fesztivál igazgatója, Miklósvölgyi Péter – utalva a szigetes büntetésre – azt mondja,

elég gyorsan jött a törvénymódosítás, talán nem véletlenül,

az ötlet nem rossz, csak kérdés, a látogatók mit szólnak majd hozzá. Ő praktikus okokból örül neki egy „kicsit”, náluk ugyanis még mindig 10 milliós károkat okoz a karszalagok átragasztása. Annak örülne, ha a jogosulatlan használótól megtagadhatnák a belépést, ám azt, „hogy a terror elleni küzdelemben segít-e, azt nem tudom megítélni, de szakmai érvként el tudom fogadni”.

A rendzavarás ritka, de plusz kontrollt adhat, ha a résztvevő tudja, könnyű beazonosítani – teszi hozzá. Az ellenőrzés költségeibe még nem mert belegondolni, de szerinte bőven megtérül majd, ha sikerül a visszaéléseket kiszűrni. A nagy kérdés szerinte az, mennyire lassítja a bejutást a résztvevők csekkolása.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Porhintés vírusügyben: a türkmén elnöknek higgyünk, vagy Orbán Viktornak?

Porhintés vírusügyben: a türkmén elnöknek higgyünk, vagy Orbán Viktornak?

Soros György: Bizakodó vagyok, hogy Trump csak átmeneti jelenség

Soros György: Bizakodó vagyok, hogy Trump csak átmeneti jelenség

De miért volt ilyen nagy a bejrúti robbanás?

De miért volt ilyen nagy a bejrúti robbanás?