szerző:
T. R.
Tetszett a cikk?

Elbúcsúztatták a filozófust, aki „minden napját úgy élte, hogy az teljes legyen.”

Életét és gondolkodását a szabadság és a szerencse határozta meg, bár szerencsés alkatán kívül kevés szerencse érte, háromszor kellett újrakezdenie életét. Eszménye a jó, tisztességes, igazságos ember volt.

Ezt mondta búcsúzó beszédében Radnóti Sándor esztéta, filozófus.

Gábor György filozófus arról szólt, hogy Heller Ágnes 90 évét lankadatlan figyelemmel élte, szűnni nem akaró érdeklődéssel fókuszált a világra, múltra és jelenre, élőkre és holtakra. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija kiemelte: Heller Ágnes életét végigkísérte magyarsága és zsidósága, kettős identitása. Hozzátette: mindig kiállt azokért, akik partvonalon kívülre kerültek, akiket üldöztek.

Heller Ágnes július 19-én halt meg, az MTA balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. Temetése hétfőn 11 órától volt a Kozma utcai izraelita temetőben.

Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. Unokája szerint minden napját úgy élte, hogy az teljes legyen. A filozófus kilencven évet élt.

©

Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu oldalán úgy búcsúzott Hellertől, hogy:

Heller Ágnes – millió idegesítő hibája és tévedése ellenére – az életünk része, magyarországi, európai, amerikai, ázsiai olvasóié és hallgatóié, az éles hangja, a kamaszos nevetése ott a fülünkben, szívós, törhetetlen egyénisége az emlékezetünkben. Az volt az ember benyomása, hogy örökké fog élni – de ő kifogott mindenkin és a sorson, nem várta meg a hanyatlást és a késő aggkort, meghalt ez a makkegészséges, kilencvenéves fruska, kicselezve a hosszú szenvedést.

©

Ungváry Rudolf is elbúcsúzott Heller Ágnestől, ő az Élet és Irodalom oldalán.

Ez az intenzív, hevességektől sem mentes, fordulatait túl könnyen megvalósító, mozgékony szellemi életét megőrizni tudó ember abból sem engedett, hogy fizikailag közel maradjon valamennyire a természethez. Nem akart a természettől teljesen elszakadni. Szellemi életet élő embernek ez az elszakadás különösen nagy fenyegetés, nem csak a politikai önkény. Nem gondol a testére, mint a szellem fejlesztendő, karbantartandó hordozójára, és amikor már gondol rá, többnyire késő. Időnek előtte, így vagy úgy, tönkremegy a teste. Kilencvenévesen is úszott. Kitette magát a teremtett világnak is, az öregkori mozgékonyságáért is megküzdött az ember adta lehetőségekhez mérten. Ebben a küzdelemben érte a halál. Úszás közben, a Balatonban. Van ebben a magatartásában is valami mélyen filozófiai.

©

Paul Lendvai ezt írta ugyanott:

Csodáltam Heller Ágit nemcsak kivételes tehetsége, hanem töretlen bátorsága és kimeríthetetlen energiája miatt is. Rengeteget tett a magyar kultúráért és a liberális tradíciók fennmaradásáért, az Orbán-rendszer demokratikus álarcának nemzetközi leleplezéséért. Életét éppen e tulajdonságok miatt Magyarországon szinte mindig a rosszindulat és az álcázott irigység kísérte. Örülök a sorsnak, hogy megismerhettem és – ha már nem is fiatalon, de mégis – közös fronton harcolhattunk.

Heller Ágnes: A változást ne Brüsszeltől várjuk

Az európai alkotmány lehetne az az erő, amely visszatartja az uniós alapértékeket megsértő államokat - véli Heller Ágnes, aki Európa jövőjéről beszélgetett a francia államfővel. A filozófus a hvg.hu-nak beszélt arról is, mi lehet az akadálya Orbán Viktor és Matteo Salvini szövetségének, és hogy miben tér el egy másik szövetségesnek tartott, a napokban megbukott politikus, Heinz-Christian Strache példája a Fidesz körüli botrányoktól.

Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához.

©

Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

©

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Románia Orbanja a saját járványügyi szabályait sem tartotta be, meg is büntették

Románia Orbanja a saját járványügyi szabályait sem tartotta be, meg is büntették

Svédország – koronavírusos halott nélkül

Svédország – koronavírusos halott nélkül

Épp kokainpartit tartottak egy budapesti lakásban, amikor megérkezett a TEK

Épp kokainpartit tartottak egy budapesti lakásban, amikor megérkezett a TEK